HTML

Magunkról

2013.02.17.

A Szalay László Kör, mint a napi politikától, így a pártpolitikától független szakértői testület aggodalommal figyeli azokat a sokasodó törvényhozási törekvéseket, amelyek kétségessé teszik Magyarországnak az Alaptörvény [B) cikk (1) bek.] által független demokratikus jogállamként történt meghatározását. A Kör úgy látja, hogy e törekvések külön-külön, de összességükben is kétségessé teszik a hatalmi ágak elválasztásának az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésében rögzített követelménye érvényesülését.

A Szalay László Kör figyelemmel van arra, hogy az Alkotmánybíróság 2011 óta  több alkalommal hívta fel a figyelmet a jogállamiság sérüléséből fakadó veszélyekre. A testület érzékelte azoknak a törekvéseknek az alkotmányos rendünk egészét fenyegető veszélyét, hogy az általa alkotmányellenesnek minősített jogszabályi rendelkezéseket a jogalkotó utólag kívánja beemelni az Alaptörvénybe, elzárva ezáltal egy esetleges későbbi alkotmányossági vizsgálat útját. Ez nem csupán az Alkotmánybíróság eljárási lehetőségét, hanem Magyarország polgárainak alkotmányos jogaik érvényesítésére irányuló lehetőségeit is csökkenti. Az Alkotmánybíróság ezért kilátásba helyezte adott esetben magának az Alaptörvény olyan rendelkezéseinek alkotmányossági felülvizsgálatát is, amelyeket a jogalkotó közjogilag érvénytelenül fogadott el [61/2011 (VII.13.) ABh]. Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezései többségének megsemmisítését kimondó határozatában pedig a testület arra hívta fel a figyelmet, hogy „Adott esetben az Alkotmánybíróság a demokratikus jogállam alkotmányos követelményeinek, garanciáinak és értékeinek a töretlen érvényesülését, alkotmányba foglalását is vizsgálhatja. …Az alkotmányos jogállam követelményei továbbra is és folyamatosan érvényesülő követelmények a jelenben és programok a jövőre nézve. Az alkotmányos jogállamban egyszer már elfogadott értékek, elvek, garanciák, követelmények szintjei nem csökkenhetnek, és azok érvényesülésének megkövetelése nem veszíthet szigorából.” [45/2012. (XII.29.) ABh, IV. 7. pont 3. bekezdés].

A Szalay László Kör az Alaptörvény rendelkezéseire, és az azokat hitelesen, mindenkit kötelezően értelmező és alkalmazó Alkotmánybíróság álláspontjára is figyelemmel megalapozottnak érzi azon aggodalmait, mely szerint a jogállamiság Magyarországon súlyosan sérült.. A Szalay László Kör élve alkotmányos jogával és teljesítve alkotmányos kötelességét annak érdekében, hogy Magyarország törvényes rendjének, közjogi rendszerének jogállami és alkotmányos volta helyreálljon, szükségesnek látja, hogy a maga eszközeivel fellépjen. Ennek megfelelően a Kör elhatározta, hogy megvizsgálja azokat a törvényes rendelkezéseket – ideértve az Alaptörvényt is -, amelyek a jogállamiság sérelme szempontjából aggályosak, egyben javaslatot tegyen az aggályos törvényi rendelkezéseknek jogállami követelményeket teljesítő rendelkezésekkel való felváltására.

A Kör haladéktalanul felülvizsgálandónak tartja az alábbi jogszabályokat – más jogszabályok felülvizsgálatának szükségességét ki nem zárva - abból a szempontból, hogy azok egyes rendelkezései vagy egésze sérti-e a jogállamiság követelményét: Alaptörvény, az Alkotmánybíróságról szóló törvény, a bírósági szervezetet és a bírák jogállását szabályozó törvények, az ügyészség szervezetét és az ügyészek jogállását szabályozó törvény, az Országgyűlés Házszabálya, és az Országgyűlés működését szabályozó törvény, az országos népszavazásról szóló törvény, a választójogról és a választási eljárásról szóló törvények, a helyi önkormányzatokról szóló törvény, a központi és helyi közigazgatást, a járásokat szabályozó törvények, a Költségvetési Tanácsra vonatkozó törvény, a jogalkotásról szóló törvény, a kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre vonatkozó törvény, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény., a médiatörvények, a vallásszabadságról szóló törvény, a párt- és kampányfinanszírozás szabályai, továbbá a gazdasági alkotmányosság témakörébe tartozó törvények.

A bejegyzés trackback címe:

http://szalaykor.blog.hu/api/trackback/id/tr515085809