HTML

A Szalay körnek az Alaptörvény módosítására tett javaslata 1. rész - Nemzeti Hitvallás, Alapvetés, Szabadság és Felelősség

2013.05.15.

Alaptörvény

(A javasolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

Tervezet!

2013. május 8.

(A 2012. június 18-i első, a 2012. november 9-i második, a 2012. december 21-i harmadik, valamint a 2013. március 25-i negyedik módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg.)

(Az egységes szerkezetbe foglalt Alaptörvény szövegén az általunk javasolt módosításokat úgy tüntettük fel, hogy az elhagyandó szövegrészeket [zárójelbe téve, áthúzással,] az újonnan javasolt szövegrészeket kiemeléssel jelöltük.)

 

Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

[Isten, áldd meg a magyart!]

“Isten, áldd meg a magyart!”

(Kölcsey Ferenc: Himnusz. Részlet)

Indokolás: Az Alaptörvény Istenhez való fohásszal kezdődik, ami azt a látszatot kelti, mintha az Alaptörvény feladta volna a korábbi alkotmányt jellemző világnézeti semlegesség elvét. Indokolt ezért feltüntetni, hogy a fohász nemzeti Himnuszunk első sorából való idézet.

NEMZETI HITVALLÁS


MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.
Elismerjük a kereszténységnek a magyar történelemben betöltött nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Tiszteljük azokat, akik nem vallásos világnézetűek.

Indokolás: Az Alaptörvény világnézeti semlegességének egyértelművé tétele érdekében szükséges módosítás.


Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.
Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát, [és a nemzet egységét].

Indokolás: A Szent Korona a királyság államformája idején testesítette meg a nemzet egységét. Alaptörvényünk szerint a nemzet egységét ma a köztársasági elnök testesíti meg.


[Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.]

Indokolás: A Nemzeti Hitvallás azon elemeit, amelyek egyoldalú világnézetet közvetítenek és történelmileg megalapozatlanok, el kell hagyni a szövegből.


Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
[Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.]

Indokolás: A Nemzeti Hitvallás azon elemeit, amelyek egyoldalú világnézetet közvetítenek és történelmileg megalapozatlanok, el kell hagyni a szövegből.



Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.


ALAPVETÉS

 [A) cikk]  1. §

Indokolás: Az  Alaptörvény könnyebben használható, tanulható, ha visszatérünk a hagyományos számozáshoz.


(1) HAZÁNK neve Magyarország.

(2) Magyarország hivatalos elnevezéseként a Magyar Köztársaság megjelölés is alkalmazható.

Indokolás: Ahogyan a címer és a zászló esetében is lehetővé teszi az Alaptörvény a történelmileg kialakult más formák használatát, ezt az állam nevénél is indokolt megtenni.

[B) cikk]  2. §
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

(2) Magyarország államformája köztársaság.

(3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

[C) cikk]  3. §
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

(4) A jogokat társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. A joggal való visszaélés tilos.

Indokolás: Az Alaptörvény az Alkotmánybíróság több fontos határozatát alkotmányi szintre emelte.  A polgári jog ismert alapelvéről az Alkotmánybíróság korábban megállapította, hogy az a jogrendszer egészére vonatkozik, és az államot is kötelezi. Ezért az Alaptörvényben van a helye.



[D) cikk]  4. §
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.

[E) cikk]  5. §
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

[F) cikk6. §
(1) Magyarország fővárosa Budapest.
[(2) Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók.]

(2) Az ország területi tagozódásának szabályairól törvény rendelkezik.

Indokolás: Az ország területi tagozódását nem indokolt az Alaptörvényben rögzíteni, mert az a kor igényeinek megfelelően változhat.

[G) cikk]  7. §
(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. [Sarkalatos t]Törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
(2) Magyarország védelmezi állampolgárait.
(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.
(4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni.

[H) cikk]   8. §
(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.
(2) Magyarország védi a magyar nyelvet.
(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

[I) cikk]  9. §
(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
(2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni.


[J) cikk]  10. §
(1) Magyarország nemzeti ünnepei:
a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;
b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;
c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának  emlékére.

Indokolás: Köztársasági hagyományaink megkívánják, hogy az új Magyar Köztársaság kikiáltásának napját is ünnepeljük október 23-án.


(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

[K) cikk 
Magyarország hivatalos pénzneme a forint.]

Indokolás: Magyarország az Európai Unió tagja, kötelezettséget vállalt a közös európai fizetőeszköz bevezetésére. Indokolatlan ezért a nemzeti fizetőeszköz Alaptörvényben való rögzítése.

[L) cikk11. §
(1) Magyarország védi a[ házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a] családot [mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
(2) Magyarország
] és támogatja a gyermekvállalást.
[(3)] (2) A családok védelmé[t sarkalatos]ről és a gyermekvállalás támogatásáról  törvény [szabályozza.] rendelkezik.

Indokolás: A hazai és a külföldi tapasztalatok alapján nem indokolt az Alaptörvény szintjén szabályozni a házasság és a család fogalmát. Az emberi méltósághoz való jog és az ebből következő önrendelkezés szabadsága a családi és a párkapcsolatok rugalmas, törvényi szabályozását indokolják, az Alkotmánybíróság korábbi határozataival összhangban. Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni.


[M) cikk12. §

(1)   Magyarország gazdasága szociális piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

Indokolás: Köztársasági alkotmányunk preambulumában megvalósítandó célként szerepelt a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállam kialakítása. Ezek a célok mára megvalósultak, és a szociális piacgazdaság kivételével beépültek az Alaptörvénybe. Indokolt, hogy a szociális piacgazdaság, mint alkotmányos érték, az Alaptörvényben megjelenjen. Piacgazdaságban a tulajdonformák egyenjogúak, az erre vonatkozó szabályt köztársasági alkotmányunkhoz hasonlóan az Alaptörvénynek is rögzítenie kell. Az állami tulajdon kiemelt szerepe a kommunista társadalmakra jellemző.

[1)] (2) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.


[(2)] (3) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

[N) cikk13. §
(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős.
(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.

[O) cikk14. §
(1) Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.

(2) Magyarország előmozdítja a társadalmi szolidaritás érvényesülését.

Indokolás: Az elvek egyensúlyának érdekében az egyén önmagáért való felelőssége mellett a társadalmi szolidaritást is indokolt alapvető értékként megjeleníteni.

[P) cikk15. §
(1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
(2) A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit[, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: A mezőgazdasági üzemek típusait – különösen preferenciális jelleggel – nem indokolt az Alaptörvényben rögzíteni. Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni.
[Q) cikk] 16. §
(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

(4) Azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adott felhatalmazást törvényben, az egyéb nemzetközi szerződéseket kormányrendeletben ki kell hirdetni. Törvény és rendelet nemzetközi szerződést kihirdető törvénnyel, rendelet nemzetközi szerződést kihirdető kormányrendelettel nem lehet ellentétes.

Indokolás: A jogforrási hierarchiában a nemzetközi szerződéseket kihirdető jogszabályokat is el kell helyezni az Alaptörvény szintjén.

[R) cikk17. §
(1) Az Alaptörvény Magyarország alkotmánya, jogrendszerének alapja.

Indokolás: A módosítás kimondja, hogy az Alaptörvény minősül Magyarország alkotmányának.


(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
[(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.]

(3)   Az Alaptörvény  módosítása nem sértheti a demokratikus hatalomgyakorlás, a jogállamiság és a hatalommegosztás követelményét, illetve nem csökkentheti az alapvető jogok Magyarországon elért védelmi szintjét.

 Indokolás: Az Alaptörvény több helyen is meghatározza, hogyan kell értelmezni rendelkezéseit. Itt a meghatározás felesleges, mert a cél szerinti értelmezés magától értetődő, a Nemzeti hitvallás normativ tartalmát  az alaptörvény egyes rendelkezései konkretizálják, nem normativ tartalma pedig nehezen  szolgálhat értelmezési forrásként. Történeti alkotmányunk a királyság államformáján, a Szent Korona tan feudális nemesi tartalmán alapul; két vesztes világháború és a magyar állampolgárok egyes csoportjainak vagyonelvétele, halálba üldözése kapcsolódik a fogalmához. Éppen úgy nem szolgálhat modern köztársaságunk  Alaptörvénye értelmezési forrásául, mint a kommunista korszak Alkotmánya.

Indokolt ugyanakkor megfogalmazni az Alaptörvény védelme érdekében az alkotmánymódosító hatalom alaptörvényi korlátait. Ezek a normák az Alaptörvény un. változtathatatlansági szabályai.

[S) cikk
18. §
[(1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő.
(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését.
(4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.]

(1) Új alkotmány elfogadására  vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egyötöde terjeszthet elő.

(2) A javaslat vitáját az annak előterjesztésétől számított egy hónapon túli időpontban kell megkezdeni.

(3) A javaslat elfogadásához az szükséges, hogy azt az országgyűlési képviselők háromnegyede két alkalommal változatlan szöveggel támogassa. A két szavazás között legalább hat hónapnak kell eltelnie.

(4) Az új alkotmány vagy az Alaptörvény módosításának megerősítéséről az Országgyűlés

a) országos népszavazást rendel el, ha azt kétszázezer, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező választópolgár annak első alkalommal történő elfogadásától számított négy hónapon belül kezdeményezi;

b) országos népszavazást rendelhet el annak első alkalommal történő elfogadásakor a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egyötödének kezdeményezésére.

(5) Ha az Országgyűlés az új alkotmány vagy az Alaptörvény módosításának megerősítéséről népszavazást rendelt el, az második alkalommal nem bocsátható szavazásra az Országgyűlésben. Ha a népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár  több mint egynegyede az új alkotmány vagy az Alaptörvény módosítása ellen szavaz, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(6) Az elfogadott új alkotmányt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az új alkotmányt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételtől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.

(7) Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az új alkotmány megalkotására vagy az Alaptörvény módosítására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól.

(8) A köztársasági elnök az Alaptörvényt módosító törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi, ha megítélése szerint a törvény vagy annak rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás, a jogállamiság vagy a hatalommegosztás követelményét sérti, vagy az alapvető jogok Magyarországon elért védelmi szintjét csökkenti.

(9) Az (1) – (8) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben az új alkotmány elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására a törvényalkotási eljárás szabályait kel alkalmazni.

Indokolás: A Magyar Alaptörvény nemzetközi viszonylatban a legkönnyebben megváltoztatható alkotmányok közé tartozik. Az Alaptörvény stabilitása érdekében ezért a tervezet az alkotmányozáshoz szükséges parlamenti többséget háromnegyedre emeli, a kétszakaszos tárgyalással megfelelő időt hagy az egyes alkotmányozási aktusok megfontolására, továbbá lehetővé teszi, hogy az elfogadott szabályokról népszavazás dönthessen.

A tervezet a köztársasági elnök számára nem csak eljárási, hanem az Alaptörvény módosításakor tartalmi kérdésekben is biztosítja az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát. Ez a rendelkezés is az alkotmány stabilitását, védelmét szolgálja.


[T) cikk] 19. §
(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. [Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.]

Indokolás: Az elektronikusan kiadott Magyar Közlöny lehetővé teszi, hogy ne kelljen eltérő szabályokat alkalmazni az egyes jogszabályok kihirdetése tekintetében.


[(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.]

(2) Jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem vonhat meg és nem korlátozhat jogot, nem állapíthat meg új vagy a korábbinál hátrányosabb kötelezettséget, és nem nyilváníthat magatartást jogellenessé. A jogszabályt olyan időpontban kell hatályba léptetni, hogy alkalmazásához a kihirdetésétől számítva elegendő felkészülési idő álljon rendelkezésre. A jogszerűen gyakorolt jogosultságok elvonására vagy korlátozására csak közérdekből, az elérni kívánt céllal arányosan kerülhet sor.

Indokolás: A visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, a kellő felkészülési idő és a bizalomvédelem követelményét az Alaptörvényben is meg kell jeleníteni. A (2) bekezdés szövege felesleges, mert a jogszabálytípusok az egyes jogalkotó szervekre vonatkozó rendelkezéseknél is megjelennek.


(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

[U) cikk
(1) Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak
a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért;
b) a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért;
c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért;
d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért;
e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;
f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért;
g) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért;
h) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;
i) mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.
A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani.
(3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.
(4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat – a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével – tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.
(5) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető; az ebből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.
(6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.
(7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntetőtörvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna.
(8) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték.
(9) Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg.
(10) A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni.]

Indokolás: A korábban az Alaptörvény átmeneti szabályait tartalmazó törvényben szerepelt, az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezéseket el kell hagyni az Alaptörvényből, mert egyoldalú történelem szemléleten alapulnak, zömmel ellentétesek a jogállamiság elvével, a maradék szabályok pedig nem igényelnek alkotmányi szintű rendezést.


SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

[I. cikk20.  §
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

[II. cikk21. §
(1) Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz.[, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.]
(2) A halálbüntetés tilos.

(3) A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Terhesség megszakítására törvényben meghatározott eljárás szerint és okból kerülhet sor.

Indokolás: Az élethez való joggal összeegyeztethetetlen a halálbüntetés. Ennek tilalmát az Alaptörvényben kell kimondani. A magzat életének védelme nem jelenti az abortusz tilalmát. Ezt ugyancsak egyértelművé szükséges tenni.


[III. cikk22. §
(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.

[IV. cikk23. §
(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. [Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.]

Indokolás: A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alkotmányossága vitatható, valószínüleg az Emberi Jogok Európai Egyezményével is ellentétes, mivel sérti az embertelen büntetés tilalmát. A jogintézmény Alaptörvénybe emelése nem szünteti meg az esetleges jogellenességet, ezért az Alaptörvényből el kell hagyni.

 
(3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.

[V. cikk24.  §
Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

[VI. cikk25. §
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
[(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.]

(3) Mindenkinek joga van az önrendelkezéshez, személyisége szabad kibontakoztatásához, önazonosságának szabad megválasztásához és kinyilvánításához, valamint testi, erkölcsi és szellemi épségének tiszteletben tartásához

Indokolás: Az emberi méltóság jogából levezethető egyes alapvető jogok külön alaptörvénybeli megemlítése az egyén védelmét erősíti meg az állami beavatkozásokkal szemben és a többi emberrel való viszonyában. A tervezet az adatvédelmi biztos intézményének helyreállítására tesz javaslatot a tisztség függetlenségének teljes biztosítása érdekében. A jelenlegi (3) bekezdést ezért el kell hagyni.

[VII. cikk26. §
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését

mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
[(2) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik. Az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye.]
[(3)]
(2) Az állam és az egyházak, illetve a vallási tevékenységet végző más szervezetek különváltan működnek. Az egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal és a vallási tevékenységet végző más bejegyzett szervezetekkel.
[(4)]  (3) Az egyházakra és a vallási tevékenységet végző más szervezetekre vonatkozó részletes szabályokat [sarkalatos] törvény határozza meg.[ A vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő.]

Indokolás: Az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek minősített azokat a rendelkezéseket, amelyek az egyházként való elismerést korábban törvényi szinten szabályozták, Alaptörvénybe emelésük sem teszi alkotmányossá. Ezeket a rendelkezéseket el kell hagyni. A tárgykört – a többi alapvető joghoz hasonlóan – nem indokolt sarkalatos törvényben szabályozni.

[VIII. cikk
27. §
(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4) A pártoknak nyilvánossá kell tenniük bevételeik forrását és felhasználását. A pártok működésének, [és] gazdálkodásának és vagyoni támogatásának részletes szabályait [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: A pártok gazdálkodásának nyilvánossága és finanszírozásuk szabályozása a korrupció elleni fellépés egyik legfontosabb eszköze, ezért az Alaptörvénynek szólnia kell ezekről a kérdésekről.


(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

[IX. cikk28. §
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
[(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás, valamint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető. Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát, illetve az európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezetek által és érdekében, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé.]

Indokolás: A (3) bekezdés ugyancsak az Alkotmánybíróság által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített törvényi szabályok átemelése, ezért el kell hagyni.

[(4)] (3) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.
[(5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.]

Indokolás: Ez a látszólag méltányos rendelkezés a jogalkalmazás során a visszájára fordulhat. A jelenlegi (4) – a tervezet szerinti (3) - bekezdés megfelelően jelöli ki a véleménynyilvánítás szabadságának korlátait. A közösség nevében indítható perek szabályozása elegendő törvényi szinten

.
[(6)] (4) A sajtószabadságra[, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre] vonatkozó [részletes] szabályokat [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: A sajtószabadságra vonatkozó törvényi szabályozás sok elemből áll, felesleges ezek közül néhányat kiemelni.

[X. cikk29. §
(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és a művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
(3) [Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát.] A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.[Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.]

Indokolás: A kialakult hagyományokra tekintettel a Magyar Tudományos Akadémia mellett – amely más helyen megjelenik - más tudományos vagy művészeti köztestületet nem indokolt az Alaptörvényben megnevezni. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény is csak az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával szabályozhatja.

[XI. cikk30. §
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
[(3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.]

Indokolás: A (3) bekezdés az Alkotmánybíróság által korábban alaptörvény- ellenesnek minősített törvényi szabályok átemelése, ezért el kell hagyni.



[XII. cikk
31. §
(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.

[XIII. cikk32. §
(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

 (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

[XIV. cikk33. §
(1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.
(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
(3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

[XV. cikk34. §
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
(4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi [a családokat,] a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

Indokolás: A családok védelmének törvényi szabályozásáról az L) cikk (3) bekezdése – a tervezet szerinti 11.§ (2) bekezdése – már rendelkezik.

[XVI. cikk]  35. §
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

[XVII. cikk36. §
(1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással.
(2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.
(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

[XVIII. cikk37. §

(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos.
(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.

A folytatás itt olvasható.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://szalaykor.blog.hu/api/trackback/id/tr75299899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Geri Tibor 2013.05.28. 09:46:55

Tisztelt Szalay Kör!

Önök helyett is szégyellem magam....:-((

Elolvastam a tervezetüket. Éppen a 3.§-ig, mert annyi pont elég volt belőle, hogy látszódjon belőle az Önök Alaptörvényhez való viszonya és a szándéka, amit a javasolt módosításukkal el akarnak érni.
A teljes döbbenetem kellene tolmácsoljam, ha az ellenzéki tárgyalásokon nem tapasztaltam volna meg, hogy mire készülnek.
De így is döbbenet....
Nézzük előbb a száraz jogi tényeket:

1. Az Alaptörvény egy érvénytelen jogi norma. Nem az alkotta meg, akinek a hatályos (ideiglenes) alkotmány alapján joga lett volna megalkotni, és nem olyan eljárásban, ahogy egy alkotmányt meg kell alkotni.

Önök jogászok. Akkor tudniuk kell, hogy ha egy érvénytelen jogi normát módosítanak, akkor az a módosítástól nem válik érvényes joggá. Legfeljebb módosított érvénytelen joggá. Érvénytelen jognak meg nincs joghatása. Olyan, mintha nem is volna.
Persze egy általa létrehozott fantomállam diktatúrájával be lehet tartatni, rá lehet kényszeríteni egy ország népére, de attól se válik érvényessé. Főleg ha egy érvénytelen törvény által létrehozott érvénytelen állam érvénytelen jogalkotó országgyűlésével akarják elvégeztetni a módosítást is.

Persze mondhatják azt, hogy az érvénytelenség kimondására csak az AB jogosult. De ez csak akkor lenne így, ha az AB nem a politikusokkal együtt vált volna hazaárulóvá. De hát úgy látszik, az évezred politikai bűntettében a politikai elitnek vannak tettestársaik és (legalább pszichikai) bűnsegédei.

Tehát összefoglalva: Nem orvosolják az Alaptörvény legnagyobb problémáját, az érvénytelenségét. Mert amíg nem jár le a Magyar Köztársaság Alkotmánya által megválasztott képviselők mandátuma, addig ez orvosolható volna. (Utána ez már semmiképp nem lesz orvosolható, csak az eltörlés marad megoldásként)
Önök érvényesnek tekintenek egy érvénytelen jogi normát, és úgy járnak el, mintha az érvénytelen jogi normának volna bármilyen joghatása. A javasolt módosítással nem orvosolják az eredeti problémát, nem szüntetik meg az alkotmányos válságot, nem szüntetik meg a kettős alkotmány és kettős állam létét.

2. Azzal, hogy az Alaptörvényt Magyarország (új) Alkotmányának tekintik, (miközben maguk az alkotók se tekintik annak, hiszen ők a Történeti Alkotmány miatt már nevének is a Magyarország Alaptörvénye nevet adták) maguk is elkövetik azt az alkotmánysértést, amit a törvényalkotók elkövettek. Már a Salamon-Gulyás vezette Alkotmány-előkészítő Bizottság határozat-tervezete is alkotmánysértő volt. ("Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés"...)
Önök ugyanezt gondolják, amit a képviselők is vallanak, amit a pártok és azok Önök közt ülő szakértői is kiinduló alapnak tekintenek. Hogy a képviselő alkotmányozó hatalommal rendelkezik, és így az Országgyűlés együtt az alkotmányozó hatalom. Ez a kizárólagos alkotmányozó jog - mely megfosztja a népet az alkotmányozás jogától - sehonnan nem vezethető le. Még 1996-ban is csak azt tudta levezetni ugyanebből a képviselők alkotta ideiglenes alkotmányból az akkori alkotmány-előkészítő bizottság, hogy az alkotmányozás alanya az Országgyűlés, és a Magyar Köztársaság állam (választó)polgárai. (119/96 OGY. határozat). Persze akkor még voltak szakmájukhoz értő, tisztességes jogászok. Ma egy alkotmánybírói székért egyesek már képesek a becsületüket és a szakmai tisztességüket is feláldozni....:-((
Tehát az alkotmány alapján törvényalkotásra választott képviselőnek csak alkotmányhoz kötött, alkotmány-módosító joga van, alkotmányozó joga legfeljebb a néppel EGYÜTT van. Ebből következően alkotmányt hatályon kívül helyező joga sincs, következésképpen alkotmányt hatályon kívül se tud helyezni, de erre még visszatérek.

3. Egy idézettel zárnám a jogi tények sorolását:
"Népszuverenitás nélkül az alkotmányozás sz@r"
Önök szemet hunynak a 2.§ (3) bekezdésében szereplő azon mondat felett, amely beterjesztésekor így szerepelt: (A hatalom forrása a nép!) (Megjegyzem ez a mondat Petrétei József tankönyvében is így szerepel, illetve 40 konzervatív alkotmányjogász és közéleti szereplő alaptörvény-tervezetében is)
Az alaptörvényben viszont a hatalom már csak a közhatalomra szűkül, vagyis az alkotmányozó hatalom már nem a néptől ered, azaz az alaptörvény megszüntette a népszuverenitás elvét, a hatalom néptől való származtatásának elvét.
Ez az Alaptörvény legsúlyosabb alkotmánysértése, és ehhez egy szavuk sincs, elfogadják a Fidesz és a politikai elit hibás értelmezését, alkotmány ellenességét. Ehhez a továbbiakban nincs mit hozzáfűzni.

És akkor nézzük javaslatuk szerintem legsúlyosabb részét, amely leleplezi szándékukat.
Ezt írják:
(1) HAZÁNK neve Magyarország.
(2) Magyarország hivatalos elnevezéseként a Magyar Köztársaság megjelölés is alkalmazható.

Ez nem más, mint kísérlet arra, hogy az érvénytelen alaptörvénnyel létrehozott, a magyar nép felett diktatúrát gyakorló Magyarország nevű fantomállamot - melyet a magyar állam MELLETT hozott létre az Alaptörvény - a magyar állam HELYÉRE emeljék.
A képviselőkkel kerültek egy sorba...:-((