HTML

A Szalay körnek az Alaptörvény módosítására tett javaslata 3. rész - A köztársasági elnök, A kormány, Önálló szabályozó szervek, Az Alkotmánybíróság

2013.05.15.

A köztársasági elnök

[9. cikk]  59. §
(1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
(3) A köztársasági elnök
a) képviseli Magyarországot;
b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
c) törvényt kezdeményezhet;
d) országos népszavazást kezdeményezhet;
e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;
f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
h) feloszlathatja az Országgyűlést;
i) az elfogadott [Alaptörvényt] alkotmányt és az Alaptörvény elfogadott módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel, az Alaptörvény módosítását a demokratikus hatalomgyakorlás, a jogállamiság és a hatalommegosztás követelményével, illetve az alapvető jogok Magyarországon elért védelmi szintjének csökkentését tiltó szabállyal való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, továbbá az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;
j) javaslatot tesz a miniszterelnök[, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa] és az országgyűlési biztosok személyére;
k) kinevezi az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét, elnökhelyettesét, a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
l) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét [és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét];
m) kialakítja hivatala szervezetét.
(4) A köztársasági elnök
a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét, a legfőbb ügyészt és az egyetemi tanárokat;
d) megbízza az egyetemek rektorait;
e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;
i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;
j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

Indokolás: A (3)-(4) bekezdés a köztársasági elnök valamennyi – az Alaptörvény egyéb rendelkezéseiben is szereplő – hatáskörét felsorolja. A tervezet e hatáskörök tekintetében több változtatást javasol, amelyeket át kell vezetni az említett bekezdéseken.


(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.
(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdésben [b)–e) pontjában] foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.
[(7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené.]

Indokolás: A (4) bekezdés a köztársasági elnök un. nem önálló, ellenjegyzéshez kötött hatásköreit sorolja fel. Ezek között a hatáskörök között nem indokolt különbséget tenni; egységes szabályt kell alkalmazni arra, mikor tagadhatja meg az intezkedést vagy a döntést.

[10. cikk]
 
60. §
(1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.
(2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte.

Indokolás: Köztársasági elnökké is csak az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személyt lehet megválasztani. Ezt a hiányzó rendelkezést pótolja a tervezet.


(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

[11. cikk]  61. §
(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja.
(2) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(3) Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.
(4) Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki [– tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára –] a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

Indokolás: A köztársasági államformáról szóló 1946. évi I. törvény sajátos történelmi körülmények miatt tartalmazott olyan szabályt, hogy a határozatképességi követelményekre tekintet nélkül mielőbb megválasztható legyen az államfő. Ezt a szabályt átvette a köztársasági alkotmány, majd az Alaptörvény is. Ma már azonban nem indokolt ez a rendelkezés. A köztársasági elnök megfelelő legitimitását az általános határozatképességi követelmények betartásával is biztosítani kell.


(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.
(6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

[12. cikk]  62. §
(1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen.
(2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.
(3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik
a) megbízatási idejének lejártával;
b) halálával;
c) ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására;
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
e) összeférhetetlenség kimondásával;
f) lemondásával;
g) a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.
(4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
(5) A köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: A tervezet az ország kormányozhatósága érdekében a sarkalatos törvények számát radikálisan csökkenti.

[13. cikk 63. §

(1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
(2) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.
(5) A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

[14. cikk]  64. §
(1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
(2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg.
(3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.


A Kormány

[15. cikk]  65. §
(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.
(2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.
(3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.

[16. cikk]  66. §
(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
(2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
(7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
(9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.

[17. cikk]  67. §
(1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.
(2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki.
(3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal.
(4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja.
(5) A kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállását törvény szabályozza.

Indokolás: A Kormány alá nem tartozó közigazgatási és egyéb közhatalmi szervek köztisztviselőinek jogállását is törvényben kell szabályozni.

[18. cikk68. §

(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
(3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
(4) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját.
(5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.

[19. cikk]  69. §
(1) Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. [A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el.]

(2) Ha az Országgyűlés vagy annak kijelölt bizottsága egy tervezettel kapcsolatban kötelező állásfoglalást fogad el, a Kormány az európai uniós döntéshozatal során attól nem térhet el.

Indokolás: Az Országgyűlés meghatározó befolyását az európai döntéshozatali folyamatokban is biztosítani kell. A tervezet ezért a népképviseleti szervet feljogosítja kötelező erejű állásfoglalás kiadására a Kormány felé.


[20. cikk]  70. §
(1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik.
(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;
c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;
d) lemondásával;
e) halálával;
f) összeférhetetlenség kimondásával;
g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3) A miniszter megbízatása megszűnik
a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével;
b) a miniszter lemondásával;
c) felmentésével;
d) halálával.
(4) A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

[21. cikk]  71. §
(1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
(2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
(3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt.
(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja.
(5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.

[22. cikk72. §

(1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy – több miniszterelnök-helyettes esetén – az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.
(4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.

Önálló szabályozó szervek

[23. cikk]  73. §
(1) Az Országgyűlés [sarkalatos] törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki [sarkalatos] törvényben meghatározott időtartamra. [Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.]
(3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, [sarkalatos]törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. [Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti]

Indokolás: Az önálló szabályozó szerv vezetőjének helyetteséről nem kell rendelkezni az Alaptörvényben. A tervezet az ország kormányozhatósága érdekében a sarkalatos törvények számát radikálisan csökkenti


Az Alkotmánybíróság

[24. cikk]  74. §
(1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.
(2) Az Alkotmánybíróság
[a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;
b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;
e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;
f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;
g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(3) Az Alkotmánybíróság
a) a (2) bekezdés b), c), e) és f) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
b) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést;
c) a (2) bekezdés g) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.
(4) Az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban az esetben vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll.
(5) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot
a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében a köztársasági elnök,
b) a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa
kezdeményezheti.
(6) Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása nem felelt meg az (5) bekezdésben meghatározott eljárási követelményeknek, az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását
a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Országgyűlés újratárgyalja,
b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság megsemmisíti.
(7) Az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a jogszabály megalkotóját, a törvény kezdeményezőjét vagy képviselőjüket meghallgatja, illetve véleményüket eljárása során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti. Az eljárás ezen szakasza nyilvános.
(8) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(9) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes
szabályait sarkalatos törvény határozza meg.]

a) megvizsgálja, hogy az új alkotmány megalkotása vagy az Alaptörvény módosítása során megtartották-e az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket, megvizsgálja továbbá, hogy az Alaptörvény módosítása nem sérti-e a demokratikus hatalomgyakorlás, a jogállamiság és a hatalommegosztás követelményét, avagy nem csökkenti-e az alapvető jogok Magyarországon elért védelmi szintjét;

b) a helyi önkormányzat rendelete kivételével megvizsgálja a jogszabály alkotmányosságát és nemzetközi szerződésbe ütközését;

c) megállapítja a jogszabály megalkotásának elmulasztásával okozott alkotmányellenességet;

d) elbírálja az alkotmányellenes jogszabállyal, bírói vagy bíróság által felül nem vizsgálható hatósági döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt;

e) ellátja az Alaptörvényben vagy sarkalatos törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A (2) bekezdés a) – c) pontjában meghatározott eljárást bárki indítványozhatja. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott vizsgálatot a jogsérelmet szenvedett fél indítványozhatja, ha a hatékony jogorvoslati lehetőségeket kimerítette, vagy jogorvoslat nem volt számára biztosítva.

(4) Az Alkotmánybíróság a hatáskörébe tartozó ügyben

a) az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megsértésével elfogadott alkotmányt vagy Alaptörvény-módosítást, továbbá az Alaptörvény módosításának azt a rendelkezését, amely a demokratikus hatalomgyakorlás, a jogállamiság vagy a hatalommegosztás követelményét sérti, vagy az alapvető jogok Magyarországon elért védelmi szintjét csökkenti, megsemmisíti;

b) az alkotmányellenes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést részben vagy egészben megsemmisíti, alkotmányos értelmezés lehetősége esetén meghatározhatja a jogszabály alkalmazásánál irányadó alkotmányos követelményeket;

c) az alkotmányellenes bírói döntést, illetve a bíróság által felül nem vizsgálható alkotmányellenes hatósági döntést megsemmisíti, és szükség esetén az eljáró szervet – az alkotmányos követelmények meghatározásával – új eljárásra utasítja.

(5) Az Alkotmánybíróság határozata – ide értve a működésének megkezdése óta hozott valamennyi határozatot – mindenkire kötelező, ellene jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás: A tervezet visszaállítja az alkotmányvédelemnek azt a szintjét, amely Magyarországon a 2010. évi országgyűlési választások idején létezett, illetőleg amelyet az Alkotmánybíróság elvi jelentőségű határozataiban azóta is lerögzített. A tervezet visszaállítja az actio popularis intézményét annak érdekében, hogy a jogrendszer alkotmányosságát biztosítani lehessen. Megőrzi ugyanakkor a valódi alkotmányjogi panaszt, amely az Alaptörvény előremutató változtatása volt. Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény negyedik módosítása hatályon kívül helyezte az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény hatályba lépése előtt meghozott határozatait – amelyek pedig az alkotmányvédelem elért szintjét határozták meg az alkotmány írott szövege mellett -, szükségessé vált ezen határozatok hatályának visszaállítása.

75. §

(1) Az Alkotmánybíróság huszonegy tagból álló testület, amely tagjai közül négy évre megválasztja elnökét és helyettes elnökét.

(2) Az alkotmánybírákat a köztársasági elnök nevezi ki. Hét alkotmánybírót a legmagasabb szintű bírói önkormányzati szerv javaslatára a legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező hivatásos bírák közül, hét alkotmánybírót a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára az akadémiai doktori címmel rendelkező jogtudósok közül, hét alkotmánybírót pedig a jogász szakmai szervezetek véleményének megismerése után a legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező ügyészek, ügyvédek, illetve a bírói kinevezés szakmai feltételeinek megfelelő közigazgatási szakemberek és jogtanácsosok közül kell kinevezni.

(3) Az alkotmánybírák megbízatási ideje tizenkét év. Az alkotmánybírák nem nevezhetők ki újra.

(4) Az alkotmánybíró kizárólag az Alaptörvény és más jogszabályok alapján, meggyőződésének megfelelően dönt. Az Alkotmánybíró a tevékenysége során nem utasítható, és nem fogadhat el utasítást.

(5) Az Alkotmánybíróság szervezetéről, eljárásáról, továbbá az alkotmánybírák jogállásáról és javadalmazásáról sarkalatos törvény rendelkezik.

Indokolás: Az alkotmánybíráskodás eddigi magyarországi tapasztalatai alapján meg kell változtatni az alkotmánybírák jelölésének, választásának szabályait annak érdekében, hogy a politikai döntéshozatal helyett a kiválasztódás szakmai alapon történjen, és az eljárás eredményessége biztosítható legyen. Indokolt továbbá az Alaptörvényben rögzíteni az alkotmánybírák függetlenségét és ennek garanciáit.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://szalaykor.blog.hu/api/trackback/id/tr375301306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.