HTML

A Szalay körnek az Alaptörvény módosítására tett javaslata 6. rész - Záró rendelkezések

2013.05.15.

ZÁRÓ [ÉS VEGYES] RENDELKEZÉSEK

Indokolás: A tervezet csak záró (hatályba léptető és átmeneti) rendelkezéseket tartalmaz, a vegyes rendelkezéseket, amelyek tárgyuk szerint nem valóak az Alaptörvénybe, hatályon kívül helyezi.

105. §

[1.] (1) Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba.
[2.] (2) Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.
[3. Az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket a 8-26. pont tartalmazza.]
[4.] (3) A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.
[5. Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat.
6. Április 25. napja – az Alaptörvény kihirdetésének emlékére – az Alaptörvény napja.]

106. §


[7.]
(1) A helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében kerül sor.
[8.] (2) Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok, kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát.
[9. A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint gyakorló szerv jogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv.

10. Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.
11. Az Alaptörvény hatálybalépése – a 12–18. pontban meghatározottak szerinti kivétellel - nem érinti az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képviselő-testületek, valamint az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását.
12. Az Alaptörvény
a) 3. és 4. cikkét a hivatalban levő Országgyűlés és országgyűlési képviselő,
b) 12. és 13. cikkét a hivatalban levő köztársasági elnök,
c) 20. és 21. cikkét a hivatalban levő Kormány és a Kormány hivatalban levő tagja,
d) 27. cikk (3) bekezdését a hivatalban levő bírósági titkár,
e) 33. cikk (2) bekezdését a megyei közgyűlés hivatalban levő elnöke és
f) 35. cikk (3)-(6) bekezdését a hivatalban levő helyi önkormányzati képviselő-testület és polgármester megbízatása tekintetében is alkalmazni kell.
13. Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja szerinti határidő számítása az Alaptörvény hatálybalépésével kezdődik.
14. (1) A Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel - az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
15. (1) Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb életkor követelményét – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az Alaptörvény hatálybalépését követően kiírt pályázat alapján kinevezett bíróra kell alkalmazni.
(2) Ha a kinevezésre törvényben meghatározottak szerint pályázat kiírása nélkül kerül sor, a legalacsonyabb életkor követelményét az Alaptörvény hatálybalépését követően kinevezett bíróra kell alkalmazni.
16. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa. A hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese; megbízatásuk megszűnik az alapvető jogok biztosa megbízatásának megszűnésével.
17. A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
18. A megyei közgyűlés elnöke tisztségének elnevezése az Alaptörvény alkalmazásában, annak hatálybalépésétől a megyei képviselő-testület elnöke. Az Alaptörvény szerinti megyei képviselő-testület a megyei közgyűlés jogutódja.
19. (1) Az Alaptörvény rendelkezéseit – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az Alaptörvény 6. cikkét az Országgyűlésnek az Alaptörvény hatálybalépését követően kezdődő első ülésétől kell alkalmazni.
(3) Az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkező indítványozó által az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése előtt benyújtott indítvány alapján indult eljárás - ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépésétől más szerv hatáskörébe tartozik, az indítvány áttétele mellett – megszűnik. Az indítványozó az indítványt - sarkalatos törvényben meghatározott feltételek szerint - ismételten benyújthatja.
(4) A 2012. január 1-jén fennálló szerződésekre és támogatási jogosultságokra, valamint a folyamatban lévő, szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra az Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdését és 39. cikk (1) bekezdését törvény erre irányuló rendelkezése esetén, a törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni.
(5) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 70/E. § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint nyugellátásnak minősülő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében 2012. december 31-éig alkalmazni kell.
20. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 26. § (6) bekezdését, 28/D. §-át, 28/E. §-át, 31. § (2) és (3) bekezdését az Alaptörvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését követően is alkalmazni kell.
21. A Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való, az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése szerinti részvételét először az országgyűlési képviselőknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választását követően megalakuló Országgyűlés munkájában kell biztosítani.
22. Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerinti – a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról hozott döntéseit.
23. Kihirdetett
a) rendkívüli állapotra az Alaptörvény rendkívüli állapotra,
b) szükségállapotra, ha az az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény szükségállapotra,
c) szükségállapotra, ha az az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény veszélyhelyzetre,
d) megelőző védelmi helyzetre az Alaptörvény megelőző védelmi helyzetre,
e) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19/E. §-a szerinti helyzetre az Alaptörvény váratlan támadásra és
f) veszélyhelyzetre az Alaptörvény veszélyhelyzetre
vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
24. (1 Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik.
(2 Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.
25. (1) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 12. § (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi önkormányzat részére való átadására 2013. december 31-ig alkalmazni kell.
(2) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 44/B. § (4) bekezdését 2012. december 31-ig alkalmazni kell. 2011. december 31-ét követően törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet államigazgatási feladat- és hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek.
(3) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 22. § (1) és (3)-(5) bekezdését az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése szerinti sarkalatos törvény hatálybalépéséig alkalmazni kell. Az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése és 7. cikk (3) bekezdése szerinti sarkalatos törvényt az Országgyűlés 2012. június 30-ig alkotja meg.
(4) 2012. december 31-ig az Országgyűlés egyes döntéseinek meghozatalát sarkalatos törvény minősített többséghez kötheti.
26. Hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,
b) az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló 1972. évi I. törvény,
c) az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény,
d) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XVI. törvény,
e) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XXIX. törvény,
f) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XL. törvény,
g) az Alkotmány 2010. május 25-ei módosítása,
h) az Alkotmány 2010. július 5-ei módosítása,
i) az Alkotmány 2010. július 6-ai módosításai,
j) az Alkotmány 2010. augusztus 11-ei módosításai,
k) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIII. törvény,
l) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvény,
m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXIII. törvény,
n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló 2011. évi LXI. törvény,
o) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLVI. törvény, és
p) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLIX. törvény.
]
Mi, [a 2010. április 25-én megválasztott] az Országgyűlés képviselői, [Isten és ember előtti] felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.

Indokolás: A teljesedésbe ment átmeneti rendelkezéseket a tervezet elhagyja, csakúgy, mint a záró szövegből az Isten és ember előtti felelősségre utalást, amely nem felel meg az Alaptörvény világnézeti semlegessége elvének. A tervezet szerinti módosítás sok lényeges ponton változtatja meg az Alaptörvényt, ezért azt már nem lehet a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés kizárólagos művének tekinteni. A tervezet hatálybalépéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket az Alaptörvény módosításáról szóló törvény tervezete tartalmazza majd.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.


(A 2012. június 18-i első, a 2012. november 9-i második, a 2012. december 21-i harmadik, valamint a 2013. március 25-i negyedik módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg.)

(Az egységes szerkezetbe foglalt Alaptörvény szövegén az általunk javasolt módosításokat úgy tüntettük fel, hogy az elhagyandó szövegrészeket [zárójelbe téve, áthúzással,] az újonnan javasolt szövegrészeket kiemeléssel jelöltük.)

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://szalaykor.blog.hu/api/trackback/id/tr915301312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

paragrafus 2013.05.19. 09:47:13

Az alaptörvény módosításra kidolgozott alternatíva (javaslat) - annak konkrét tartalmától - elfogadhatatlan. A konkrét tartalomról majd később és külön. Most egészében és összességében.

Az alaptörvény módosítását alapból el kell, hogy utasítsam. Ugyanis ez az alaptörvény legitimizálja. De az alaptörvény alkotmányosan - ismétlem hangsúlyozottan: alkotmányosan - nem is létezik.
Ugyanis a jogalkotás alkotmányos kritériumainak megsértésével alkották meg az alaptörvényt. De a hatálybaléptetése sem az alkotmányos normáknak és elveknek megfeleően történt. Ezért állítom azt, hogy alkotmányosan az alaptörvény nem is létezik. A konkrét tartalmától függetlenül közjogilag alkotmánysértő az egész alaptörvény.
És egy közjogilag alkotmányellenes alaptörvény módosítása ellen minden porcikámmal tiltakozom.
Ezt csak úgy tudnám elfogadni, hogy előbb a módosítani kívánt normát tessék alkotmányossá tenni. Mert módosításokkal nem lehet alkotmányossá tenni. Ugyanis hiába kerül (tegyük fel) az egész alaptörvény módosításra, az alaptörvény alaphelyzetben akkor is csak közjogilag alkotmányellenes. És a közjogi alkotmányellenessége akkor is megmarad, ha az alaptörvény az első betűtől az utolsóig módosításra kerül.

Szabó Máté professzor úr most támadja a negyedik módosítást az Alkotmánybíróság előtt. Csakhogy mindazok az alkotmányjogi érvei, amelyekkel vitatja a negyedik módosítás alkotmányosságát, magára az alaptörvény egészére is alkalmazható lenne.

Mindezek alapján úgy gondolom, hogy nem az a megoldás, hogy tatarozni kívánunk egy romos épületet. Az egészet le kell bontani. Meg kell semmisíteni az alaptörvényt.
Ez esetben ez azt is jelenti, hogy vissza kell állítani az Alkotmányt. Ami nem is olyan lehetetlen.

Mivel az alaptörvény közjogilag alkotmányellenes, ezért az alaptörvényt a hatálybalépésére VISZZAMENŐLEGES hatállyal meg kell semmisítenie az Alkotmánybíróságnak. A visszamenőleges hatályú megsemmisítés következtében az Alkotmány továbbra is joghatályosan fennmarad.

Mindehhez hozzá kell tennem, hogy az Alkotmányt alkotmányosan - nyomatékosan hangsúlyozom: alkotmányosan - sosem helyezték hatályon kívül.
Hatályon kívül helyezték ugyan, de a hatáylon kívül helyezés nem az alkotmányos jogelveknek, kritériumoknak megfelelően történt.
És mivel alkotmányosan nem került hatályon kívül helyezére az Alkotmány, valamint az alaptörvény a közjogi alkotmányellenessége miatti visszamenőleges hatályú megsemmisíthetőségére is tekintettel, az Alkotmányt joghatályosan vissza lehet állítani működő Alkotmánnyá.

És az alaptörvény módosítására irányuló kidolgozott módosításokat értelemszerűen az Alkotmány módosításra kellene átdolgozni.
Én csak így tudom alkotmányosan elfogadhatónak tartani a módosításra irányuló elképzeléseket.

Tisztelettel:

Ferincz Jenő
paragrafus@chello.hu

U.i.: a konkrét tartalomra vonatkozóan - mint azt már fentebb jeleztem - később és külön fogom kifejteni a véleményemet.
Előbb egészében és összességében kell biztosítani az alkotmányosságot.

Geri Tibor 2013.05.28. 12:17:53

Az 1. részről szóló hozzászólásom megírása után a záró rendelkezésekre voltam kíváncsi, és itt találtam meg Ferincz Jenő írását.
Tehát hozzászólásom megírásakor nem ismertem ezt az írást.
Ezért különösen örülök neki, hogy egymástól függetlenül ugyanazt írtuk.

Úgy az Alaptörvény érvényességéről,(érvénytelenségéről) mint az alkotmány érvénytelen hatályon kívül helyezéséről és hatályba vissza helyezéséről.
Annyival egészíteném ki az írását, hogy az alkotmány hatályba visszahelyezése két nagyon egyszerű lépéssel, egy nagyon rövid indoklással megtehető az AB decemberi, Átmeneti Rendelkezések egy részét hatályon kívül helyező határozata után.

Az Átmeneti Rendelkezés 31.cikk (2) bekezdése AB általi eltörlése után nem maradt jogi alapja a (3) bekezdésnek.(mert azt a (2) bekezdésben levő hivatkozás teremtette meg). Vagyis az alkotmány hatályon kívül helyezésének nincs hivatkozási alapja, azaz nincs jogalapja. Vagyis a (3) bekezdés hatályon kívül helyezése után az alkotmány újra hatályossá válik. És ha az alkotmány újra hatályos, akkor a 77.§ alapján Alaptörvény is, és akkor az alaptörvény máris egy alkotmányellenes, megsemmisítendő jogszabály. És akkor nincs Magyarország nevű fantomállam se.
Tehát nem visszamenőleg kell hivatkozni és vitatkozni, hanem az érvénytelen állam saját jogrendjét kell felhasználni önmaga ellen...

Ideje lenne, ha a jogászok befejeznék a félrebeszélést, és Ferincz Jenőhöz hasonlóan elkezdenék felgöngyölni ennek a képviselők által elkövetett hazaárulásnak minden elemét. Mert akkor fog rájönni nem csak a jogász szakma, hanem a magyar nép is, hogy itt egy milyen aljas jogi trükközés folyt, amelynek célja a magyar alkotmányos rend és a magyar állam megsemmisítése volt.
És a politikai elit és a jogász szakma is jobban járna, ha ezt minél hamarabb saját maguk megtennék, mert ha a nép megérti, hogy a politikai és a jogász elit mit tett vele, és a népnek kell helyreállítani az alkotmányos rendet, az nagyon súlyos következményekkel fog járni a politikai és jogi elit számára.....:-((
Főleg ha az alaptörvényt és a létrehozott fantomállamot a diktatúra fegyveres zsoldosaival akarnák megvédeni a néptől...

Szóval a Szalay-kör jobban tenné, ha a hatályon kívül helyezést segítené, és a magyar nép alkotmányos önrendelkezésének megteremtését segítené, mint azon ügyködik, hogy egy érvénytelen alaptörvényt és annak fantomállamát a magyar alkotmányos rend és a magyar állam helyére akarná tenni....:-(

Annyira látszik, hogy mit akarnak....:-((
És aki kicsit is ért a joghoz, az annyira látja, hogy a céljukat alkotmányosan és jogszerűen, a jogelveket betartva NEM ÉRHETIK EL. Se a politikai elit, se Önök.
Céljukat csak akkor érhetnék el, ha a képviselőkhöz hasonlóan alkotmány- és jogsértések sorozatával megerőszakolják a jogot, és áthágnak rajta, figyelmen kívül hagyják.
Csak akkor onnan kezdve a képviselőkhöz hasonlóan, egyikük se nevezhető többet se jogásznak, se tisztességes embernek.

Gondolják át, hogy megéri-e, ha az unokáiknak szégyenkezniük kell majd őseik miatt.
Miközben lehetnének azok, akik visszaadják, megteremtik a magyar nép szabadságát és önrendelkezését.
Mi az, amiért ezt feláldoznák?
Pénz? Magas állás? Zsarolás?
Mi ér annyit, amiért föláldoznák azt, hogy Önök lehetnének Magyarország újkori történelmének alapító atyái, ha az alaptörvény helyett egy valódi alkotmányozási folyamatban segítenének megalkotni a magyar nép újkori alkotmányát?
Nem nagyobb dicsőség lenne, mint azon ügyködni, hogy el akarnak fogadtatni a néppel egy diktatúrát megvalósító érvénytelen alaptörvényt, és azon ügyködnek, hogy lehet legalább használhatóvá tenni?
Pedig Önök is tudják, hogy nem lehet. Mert már legalább ketten vagyunk, akik az általános jogelvekre és a hatályos jogunkra hivatkozva meg tudjuk cáfolni a politikai elit Önök által támogatott érvénytelen jogrendszerét.
És vagy Önökkel, az Önök segítségével, vagy Önök nélkül, de meg fogjuk cáfolni ezt a jogrendszert, és úgy eltöröljük, mintha sose lett volna.
Gondoljátok meg...jogászok!!!