HTML

Javaslat a jogalkotás rendjének szabályozására a jó kormányzás és az alkotmányosság követelményének tükrében

2014.02.24.

Az Alaptörvény javasolt pontosítása. (A Szalay Kör által javasolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg 2013. május 8.-i változataalapján készült)

[E) cikk] 5. §

(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.

(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.

 

(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

 

Törvényjavaslat

a jogalkotásról

Az Országgyűlés

a jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történő következetes érvényesítése és a társadalom tagjainak a jogszabályok előkészítésébe minél szélesebb körben történő bevonása érdekében,

 

a társadalmi igények figyelembevételével kitűzött szabályozási célokat hatékonyan szolgáló, megalapozott, szakszerű jogszabályok kidolgozásának elősegítésére, továbbá

 

a jogalkotás eljárásrendjének az Európai Unióban való tagságból eredő, az Alaptörvény E. cikke (5. §) (2) bekezdésén alapuló követelményekkel való összhangjának biztosítása, valamint

 

a jogrendszer egysége és áttekinthetősége, a jogszabályok szakmai megalapozottsága fokozott érvényesülése és a társadalom minél szélesebb körei által töténő megismerhetősége érdekében

 

az Alaptörvény T) cikkében (19. §) foglaltak végrehajtására a következő törvényt alkotja:

 

I. Fejezet

 

Általános rendelkezések

 

1. §

(1) E törvény hatálya

a) a jogszabályokra, valamint

b) a normatív határozatra és normatív utasításra (a továbbiakban együtt: közjogi szervezetszabályozó eszköz)

terjed ki.

 

(2) E törvény rendelkezéseit

 

a) az országgyűlési bizottságok és az országgyűlési képviselők által benyújtott önálló indítványok tekintetében az Országgyűlés Házszabályáról szóló törvényben,

a) a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályokra a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényben,

b) a különleges jogrendben alkotható jogszabályra a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényben

foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

A jogalkotás alapvető követelményei

 

2. §

(1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.

(2) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály

a) megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek,

b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe,

c) megfeleljen a nemzetközi jogból – ezen belül Magyarországnak a nemzetközi szervezetekben való tagságából fakadóan a nemzetközi bíróságok döntéseiből és a nemzetközi szervezetkenek a tagokra irányadó jogi állásfoglalásaiból is - és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és

d) a jogalkotás szakmai követelményeinek.

 

3. §

Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, továbbá az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi eszközének rendelkezése.

 

4. §

Ha egy tárgykört törvényben kell szabályozni, a törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat.

 

II. Fejezet

 

A jogszabályok előkészítése, a társadalmi részvétel

 

Felelősség a jogszabály-előkészítésért

 

5. §

 

(1) A szakminiszter felelős a jogszabály tervezetének előkészítéséért, szakmai tartalmának kialakításáért valamint a kormányzati és társadalmi egyeztetés lebonyolításáért.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter felelős azért, hogy a jogszabály összhangban álljon az Alaptövénnyel és más jogszabályokkal, valamint memzetközi jogi kötelezettségekkel és az Európai Unió kötelező jogi normáival, továbbá feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek.

 

(3) A (2) bekezdésben meghatározott felelősség érvényre juttatása érdekében a szakminiszter

a) a törvényjavaslatok tervezetét az igazságügyért felelős miniszterrel együtt készíti elő és terjeszti a Kormány elé,

 

b) a kormányrendelet tervezetét az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével terjeszti a Kormány elé

c) a miniszteri rendeletet az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben adja ki.

(3) A Kormány a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tervezetet addig nem fogadhatja el, amig a tárgykörben az érintettek között egyetértés nem jön létre. Ha a miniszteri rendelet tervezetével az igazságügyért felelős miniszter alkotmányossági vagy európai uniós jogi szempontból nem ért egyet, a vitás kérdésben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter közös előterjesztése alapján a Kormány dönt.

(4) Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és a Magyar Nemzeti Bank Elnökének rendelete előkészítésére a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a szakminiszter felelősségére vonatkozó követelmények irányadóak.

 

6. §

 

(1) Együttes rendeletet kell kiadni, ha a miniszter más miniszterrel együttes felhatalmazást kapott.

(2) Ha a miniszteri rendelet más miniszter feladatkörét is érinti, a rendeletet vele egyetértésben kell kiadni. Az érintett miniszter egyetértési joga a rendeletnek a feladatkörét érintő rendelkezései tekintetében áll fenn.

(3) Véleményeltérés esetén a felhatalmazás címzettje – együttes rendelet esetén pedig a felhatalmazó rendelkezésben elsőként említett miniszter – és az érintett miniszter közös előterjesztése alapján a Kormány dönt.

 

(4) Az igazságügyért felelős miniszternek az 5. § (3) bekezdése c) pontjában meghatározott felelősségét a több szakminiszter által együttesen vagy egyetértésben kiadott rendelet tervezetének előkészítése során is érvényre kell juttatni.

 

 

7. §

 

A szabályozás iránti társadalmi igény előzetes felmérése

 

Jelentős – valamely tárgykör egészét átfogóan szabályozó vagy módosító – jogszabály előkészítését megelőzően a társadalom érintett tagjainak érdekképviseletek, civil szervezetek útján vagy közvetlenűl – kérdőivvel vagy más alkalmas módszerrel – történő bevonásával fel kell mérni a hatályos szabályozás érvényesülését, a gyakorlati alkalmazás során felmerült problémákat és az érintettek által felvetett szabályozási igényeket.

 

8. §

 

Szabályozási koncepció készítése

(1) Az 7. § hatálya alá tartozó esetekben a jogszabály előkészítése kétszakaszos eljárásban történik. Az első szakaszban a Kormány a szabályozás elvi természetű főbb tartalmi kérdéseiben (a továbbiakban: koncepció) dönt. A koncepcióban be kell mutatni az 7. § szerinti felmérés eredményét és az ennek során felmerült szabályozási igények kielégítésére tett javaslatokat. Ezt követően kerül sor a jogszabálytervezet szövegének kidolgozására és – annak véleményezése után – a Kormány elé terjesztésére.

(2)A koncepció előkészítésére, társadalmi és szakmai egyeztetésére a jogszabálytervezet előkészítésére e fejezetben meghatározott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

 

 

Társadalmi egyeztetés

  1. §

A jogszabályok előkészítése során – a jogi szabályozás sokoldalú megalapozása és a társadalomminél szélesebb rétegeinek bevonása érdekében – a jogszabály előkészítője biztosítja, hogy bárki véleményt nyilváníthasson, illetve javaslatokat tehessen azon jogszabályok tervezetével kapcsolatban, amelyek őt, valamint az általa képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat és csoportokat közvetlenül érintik.

 

10. §

 

(1) A társadalmi egyeztetés formái:

a) a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés (a továbbiakban: általános egyeztetés), és

b) a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezés (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés).

(2) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához.

 

11. §

 

(1) Társadalmi egyeztetés keretében általános egyeztetés tartása minden esetben kötelező.

(2)A jogszabálytervezetek szövegét közzé kell tenni a jogszabályt előkészítő minisztérium honlapján, a honlapot a vélemények, javaslatok fogadására alkalmassá kell tenni, továbbá meg kell jelölni a véleményadásra nyitva álló határidőt.

(3)A jogszabály tervezetével egyidejűleg a minisztérium honlapján közzé kell tenni a végrehajtási jogszabály koncepcióját és az előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját is.

 

12. §

 

(1) A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről, koncepcióról. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.

(2) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét - visszaigazolás küldése, a 14. § szerint elkészítendő összefoglaló és a véleményezők listájának közzététele, valamint a 47. §-ban meghatározott utólagos véleményezés céljából - legkésőbb a véleményezett jogszabály hatálybalépésétől számított másfél évig kezeli. Amennyiben a véleményezett jogszabály nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő egy éven belül törölni kell.

(3) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a (2) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(4) A közzétett tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

 

13. §

 

(1) A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse.

(2) A véleményezési határidő megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel.

14. §

 

(1) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt közzétesz. A jogszabály előkészítéséért felelős minisztert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(2) Az (1) bekezdés alapján elkészítendő összefoglalót törvény esetén az Országgyűléshez történő benyújtást, kormányrendelet és miniszteri rendelet esetén a Kormány elé terjesztéssel, illetőleg a miniszter által történő aláírással egyidejűleg kell közzétenni.

(3) A közzétett törvénytervezethez beérkezett véleményeket a törvényjavaslatot tárgyaló országgyűlési bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni.

15. §

 

(1) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter közvetlen egyeztetést tart azokkal a szervezetekkel, amelyek az adott jogterületen széles társadalmi vagy szakmai érdeket képviselnek vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek

(2) Közvetlen egyeztetést kell tartani ki különösen a tárgykörben érintett

a) a civil szervezetekkel,

b) szakmai, tudományos szervezetekkel,

c) szakmai és társadamiérdek-képviseleti szervezetekkel,

d) köztestületekkel,

e) a felsőoktatási intézmények képviselőivel,

f) egyéb a tárgykörben érintett szervezetekkel és testületekkel.

(3) A közvetlen egyeztetés során az írásban megtett véleményeket a törvényjavaslatot tárgyaló országgyűlési bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni.

 

16. §

 

(1) A személyes részvétellel történő egyeztetés tartása esetén, a tárgyalás előtt a felkészüléshez szükséges, megfelelő időben kell értesíteni a feleket a találkozó időpontjáról és egyidejűleg meg kell küldeni a tárgyalandó jogszabály tervezetét.

(2) A személyes részvétellel történő egyeztetésről összefoglalót kell készíteni, amelyet a honlapon közzé kell tenni. Az összefoglalónak tartalmaznia kell a felek által képviselt indokolt álláspontokat.

 

A kormányzati egyeztetés

 

17. §

 

Ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen.

 

18. §

 

(1)A Kormány elé terjesztendő jogszabály tervezetéről és a kapcsolódó előterjesztésről véleményt nyilvánítanak:

a)a miniszterek,

b)az érintett központi államigazgatási szervek vezetői.

(2)A szakminiszter köteles biztosítani, hogy a Kormány elé terjesztendő jogszabály tervezetéről véleményt nyilváníthassanak:

a)feladatkörüket érintő szabályozás esetén a köztársasági elnök, az alapvető jogok, a kisebbségi jogok, a jövő nemzedékek, valamint az információs jogok országgyűlési biztosai,

b)ha a szabályozás az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács, az Állami Számvevőszék, illetve az ügyészség feladatkörét érinti, e tekintetben az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék elnöke, illetve a legfőbb ügyész,

c)ha a szabályozás a bíróságok feladatkörét érinti, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, valamint a Kuria elnöke,

d)ha a szabályozás általában a helyi önkormányzati feladatok ellátását érinti, a helyi önkormányzatok országos érdek-képviseleti szervei, a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat,

e)feladatkörüket érintő szabályozás esetén az országos köztestületek.

(3)Az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak el nem fogadott észrevételeiről a szakminiszter egyeztetni köteles.

19. §

(1) A miniszteri rendelet és az önálló szabályozó szervek vezetője rendeletének tervezetéről véleményt nyilvánítanak:

a)a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter,

b)a szabályozásban érdekelt miniszterek,

c)az érintett központi közigazgatási szervek vezetői,

d)a szervezet feladatkörét érintő szabályozás tekintetében a legfőbb ügyész.

(2)A szakminiszter illetőleg az önálló szabályozó szerv vezetóje köteles biztosítani, hogy a jogszabály tervezetéről a 18. § (2) bekezdésében felsorolt szervezetek és személyek az ott meghatározott feltételek fennállása esetén véleményt nyilváníthassanak; el nem fogadott észrevételeikről egyeztetni köteles.

  1. §

(1)A véleménynyilvánítás határidejét úgy kell megállapítani, hogy az a megalapozott vélemény kialakítására alkalmas legyen, és a véleményt a tervezet előkészítésénél figyelembe lehessen venni.

(2)A határidő megállapításakor a tervezet terjedelmére, illetőleg a szabályozott tárgykör jelentőségére is tekintettel kell lenni.

(3)A véleményezési határidő – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a tervezet megküldésétől (közzétételétől) számított legalább tizenöt nap, testületi szerv esetében, valamint átfogó vagy nagy terjedelmű jogszabály esetén legalább harminc nap.

(4)Kivételesen indokolt esetben a jogszabály előkészítője rövidebb véleményezési határidőt is megállapíthat, ennek időtartama azonban nem lehet kevesebb öt munkanapnál, testületi szerv, valamint átfogó vagy nagy terjedelmű jogszabály esetén pedig tíz munkanapnál.

(5)A jogszabály előkészítője mérlegeli a véleményezők észrevételeit, el nem fogadott észrevételek esetén egyeztetni köteles. Az észrevételekről a honlapján összefoglaló jelleggel tájékoztatást ad.

(6)A jogszabály előkészítője a jogalkotót a beérkezett koncepcionális észrevételekről és azok hasznosításáról illetőleg az egyet nem értés esetén a vita indokáról összefoglaló jelleggel tájékoztatja.

21. §

A Kormány és a szakminiszterek jogalkotási tervének elkészítésére, valamint a kormányrendelet és a miniszteri rendeletek előkészítésére – az e törvényben nem szabályozott kérdésekben – a Kormány Ügyrendjében további szabályokat állapíthat meg.

 

22. §

A kodifikációs bizottság

 

(1)A jogágak alapvető szabályozását tartalmazó törvények előkészítésének szakmai megalapozása érdekében a szakminiszter kodifikációs bizottságot alakíthat.

(2)A kodifikációs bizottságba meg kell hívni:

a)az érintett miniszterek (központi közigazgatási szervek vezetői) képviselőjét,

b)az igazságügyért felelős miniszter képviselőjét,

c)az érintett tudományág egyes kiemelkedő képviselőit, valamint

d) a törvény végrehajtásában érintett szakmai és civil szervezetek képviselőit.

(3)A bizottság feladata, hogy javaslatot tegyen a miniszternek a jogszabály szabályozási elveire és a törvény szövegszerű tervezetére.

(4)A szakminiszter a bizottság által elkészített javaslatot mérlegelve készíti elő a jogszabály-tervezetet. Az e törvényben előírt társadalmi és kormányzati egyeztetést a kodifikációs bizottság bevonásával előkészített jogszabály-tervezet tekintetében is el kell végezni. A tervezet indokolásában a kodifikációs bizottság eltérő álláspontját – az elutasítás érdemi indokolása mellett – ismertetni kell.

 

23. §

 

Előzetes hatásvizsgálat

(1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az abban meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez.

(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

 

III. Fejezet

 

A jogszabály hatálya, módosítása és felhatalmazás alapján történő jogalkotás

 

24. §

 

A jogszabály területi, személyi és időbeli hatálya

(1) A jogszabály területi hatálya a magyar állam területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 32. § (2) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, a 32. § (3) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki.

(2) A jogszabály személyi hatálya

a) a magyar állam területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint a magyar állam területén kívül a magyar állampolgárokra,

b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, a 32. § (2) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, a 32. § (2) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre

terjed ki.

(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban a 32 § (2) és (3) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.

 

25. §

 

(1)A jogszabály hatályba lépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez, így különösen:

a) a jogszabály rendelkezéseinek megismeréséhez,

b)ahhoz, hogy a jogalkalmazó szervek a zökkenőmentes végrehajtás személyi és tárgyi feltételeiről gondoskodjanak,

c)ahhoz, hogy a jogszabály által érintett személyek és szervezetek az új szabályozás követelményeihez alkalmazkodjanak.

(2)A jogszabály kihirdetésének napja a jogszabályt tartalmazó Magyar Közlöny megjelenésének napja.

(3)A jogszabály hatályba lépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy a jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között legalább tizenöt naptári nap elteljen. Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető.

(4)A jogszabály a (3) bekezdésben foglalt időpont előtt – de legkorábban a kihirdetést követő 3. napon - is hatályba léptethető, ha:

a)a jogszabály alkalmazása nem igényel előzetes felkészülést,

b)a szabályozni kívánt életviszony jellege azt indokolja, vagy

c)a jogszabály valamennyi címzettje számára a korábbinál előnyösebb rendelkezéseket tartalmaz.

(5) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, törvény rendelkezhet úgy, hogy a hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

(6) A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző - a jogszabály hatálybalépését követő - időpontokat is meg lehet állapítani.

 

(7) Az Európai Unió kötelező jogi normájának átültetését szolgáló jogszabály hatálybalépésének napját legkésőbb a kötelező normában meghatározott átültetési határidő napjával kell meghatározni.

(8) Az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő előzetes egyeztetési kötelezettség hatálya alá tartozó jogszabályok csak az egyeztetés eredményes lebonyoltása után léphetnek hatályba.

 

  1. §

A végrehajtási jogszabályt a felhatalmazást adó jogszabály azon rendelkezésével egy időben kell hatályba léptetni, amelynek végrehajtását szolgálja, kivéve, ha az az alapjogszabály egyéb rendelkezéseinek hatályba lépése nélkül nem alkalmazható. Ennek érdekében a felhatalmazást adó jogszabály hatályba lépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy a végrehajtási jogszabály megalkotásához szükséges idő rendelkezésre álljon. Ebben az esetben a végrehajtási jogszabály kiadására alapul szolgáló felhatalmazó rendelkezés a felhatalmazást adó jogszabály kihirdetését követő napon lép hatályba.

 

27. §

 

A jogszabály módosítása és hatályon kívül helyezése

 

(1) A jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja.

(2) Nem lehet módosítani a jogszabály megjelölését, a rendelet bevezető részét, a hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatálybaléptető rendelkezését, valamint jogszabállyal - a fordítási hiba kivételével - a jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés, a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, kifogás és nyilatkozat szövegét.

 

28. §

(1) Nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogszabály esetén az érintett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés tekintetében a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba, ha

a) a jogszabály kihirdetésének és hatálybalépésének időpontja között olyan magasabb szintű jogszabály, nemzetközi szerződés, nemzetközii szerződés alapján kötelezően elfogadott nemzetközi bírósági döntés vagy az Európai Unió olyan jogi aktusa lépett hatályba, amellyel a jogszabály nem áll összhangban,

b) a jogszabály kihirdetésének és hatálybalépésének időpontja között az Alkotmánybíróság olyan döntést hozott, amellyel a jogszabály ellentétes,

c) a jogszabály nyilvánvaló jogszabály-szerkesztési hiba folytán magasabb szintű jogszabályba, az Európai Unió kötelező jogi aktusába vagy nemzetközi szerződésbe ütközne,

d) a jogszabály téves szövege helyesbítéssel nem orvosolható.

 

 

29. §

 

(1) A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti

a) ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi,

b) ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja, vagy

d) ha azt az Alkotmánybíróság vagy a bíróság megsemmisíti.

 

(2) Hatályon kívül kell helyezni azt a jogszabályt, vagy jogszabályi rendelkezést, amely az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi normájában szabályozott azonos tárgykörben tartalmaz rendelkezéseket.

 

 

30. §

 

(1)A jogszabályt – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a megalkotására feljogosított jogalkotó szerv módosíthatja vagy helyezheti hatályon kívül.

(2) Magasabb szintű jogszabály egyidejűleg az eredeti jogszabályt hatályon kívül helyezheti, ha

a)a jogszabály által szabályozott tárgykört teljes körűen újraszabályozza, vagy

b)a tárgykör jogi szabályozását megszünteti.

 

31. §

 

(1)A jogszabály hatályba lépésével kapcsolatban – szükség szerint – rendezni kell az új szabályozás alkalmazására való áttérés kérdését (átmeneti rendelkezések).

(2)A jogszabály előírásait a hatályba lépése után induló eljárásokban kell alkalmazni. Ha azonban ez veszélyeztetné a kívánt joghatás elérését, a jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy előírásait a hatálybalépése előtt indult eljárásokban is alkalmazni kell, kivéve, ha az új szabályozás az érintettekre hátrányosabb rendelkezéseket tartalmaz.

 

32. §

 

Felhatalmazás végrehajtási jogszabály megalkotására

 

(1)Végrehajtási jogszabály alkotására felhatalmazást kaphat a Kormány, a Kormány tagja, az önálló szabályozó szerv vezetője továbbá a helyi önkormányzat.

 

(2) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni.

(3) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén - ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges.

(4) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően.

 

33. §

 

(1) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra – a (2) bekezdésben fogllatak kivételével - másnak további felhatalmazást nem adhat.

(2) A Kormány a felhatalmazáson alapuló jogszabályban kivételesen felhatalmazást adhat az önálló szabályozó szerv vezetőjének a hatáskörébe tartozó, kifejezetten technikai jellegű végrehajtási szabályok megalkotására.

(3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni.

(4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik.

(5) Ha a jogalkotó szerv azt észleli, hogy a feladatkörébe tartozó területen jogszabályi rendezés szükségessége merül fel, a jogszabály megalkotására azonban nem rendelkezik felhatalmazással, haladéktalanul kezdeményezi a felhatalmazást tartalmazó jogi szabályozás megalkotását.

34. §

 

Indokolási kötelezettség

(1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

(2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 36. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.

 

IV Fejezet

 

Az Európai Uniós tagságból eredő egyes különleges szabályok

 

35. §

 

A magyar jogalkotó szerv által kibocsátott jogszabály nem lehet ellentétes az Európai Unió kötelező jogi normájával és nem tartalmazhat azonos vagy ellentétes szabályokat a tagállamokban közvetlenül hatályosuló kötelező uniós jogi normák rendelkezéseivel.

 

36. §

 

A jogszabálytervezetek egyeztetése az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival

 

(1) Ha az Európai Unió alapító szerződései vagy valamely kötelező uniós jogi aktus rendelkezései alapján a jogszabály tervezetét az Európai Unió egyes intézményeinek és tagállamainak, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak előzetesen be kell jelenteni vagy egyéb véleményezésre (a továbbiakban együtt: előzetes bejelentés) meg kell küldeni, az előzetes bejelentést a Kormány által rendeletben meghatározott eljárásban kell lefolytatni.

(2) Ha az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály tervezetét nem szakminiszter készítette elő, a jogalkotó a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter a kezdeményezésről tájékoztatja a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert.

(3) Ha a nem a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatot előzetes bejelentésre meg kell küldeni, és a (2) bekezdés szerint az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását nem kezdeményezték, a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter, illetve az igazságügyért felelős miniszter - az előterjesztő és a másik miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter az előzetes bejelentési eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az előterjesztőt, a jogszabály tárgya szerint feladatkörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert.

(4) Ha a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelete tervezetét előzetes bejelentésre meg kell küldeni az Európai Központi Banknak, a megküldésről a Magyar Nemzeti Bank elnöke gondoskodik.

(5) Ha az önálló szabályozó szerv vezetője rendeletének tervezetét meg kell küldeni előzetes bejelentésre, a megküldésről az önálló szabályozó szerv vezetője gondoskodik.

(6) Az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály az előzetes bejelentési eljárás befejezését követően fogadható el.

 

V. Fejezet

 

A jogszabályok kihirdetése és közzététele

37. §

Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni.

38. §

 

(1) A jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

(2) A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(3) A Kormány rendeletét - a Kormány döntését követően haladéktalanul - a miniszterelnök írja alá, akit e tekintetben, valamint a Kormány tagjaként kiadott miniszterelnöki rendelet aláírása tekintetében az általa rendeletben erre kijelölt miniszterelnök-helyettes helyettesíthet.

(4) A Kormány tagját – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - rendelet kiadásában (aláírásában) illetőleg egyéb jogszabályon alapuló aláírási jogkörében a parlamenti államtitkár helyettesíti.

(5) A köztársasági elnök által aláírt törvénynek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének, az önálló szabályozó szerv vezetője rendeletének és a (3)-(4) bekezdés szerint aláírt rendeletnek a Magyar Közlönyben való kihirdetéséről - a kézhezvételt követően haladéktalanul - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik.

(6) A Kúria jogegységi határozata, a helyi önkormányzatok rendelete, továbbá a közjogi szabályozó eszköz, - így a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása – közzétételéről, az arra jogosult általi aláírását követően, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik.

 

39. §

A jogszabályok egységes szerkezetben történő közzététele

 

(1)A jogalkalmazók tájékoztatása érdekében a jogszabály a végrehajtására kibocsátott jogszabállyal, valamint a jogszabály módosításaival egységes szerkezetben is közzétehető.

(2)A jogszabály átfogó – összes rendelkezésének legalább egynegyedét érintő – módosítása esetén az egységes szerkezetbe foglalt szöveget kötelező közzétenni. A közzétételre a Magyar Közlönynek abban a számában kerül sor, amely a módosító jogszabályt kihirdeti.

(3)Ha az egységes szerkezetű közzététel nem kötelező, a Magyar Közlönyben való közzétételt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter engedélyezi.

(4)A Magyar Közlönyben közzétételre kerülő egységes szerkezetű szöveg összeállításáról az igazságügy-miniszter egyetértésével a jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező, ennek hiányában a Kormány által kijelölt miniszter (a továbbiakban: szakminiszter) gondoskodik. Az jogszabály módosításaival egységes szerkezetbe foglalt szöveg hitelességét az annak a 38. § alapján kihirdetésére jogosult személy aláírásával igazolja.

 

40. §

 

A jogszabályok megjelölése

(1) A törvény megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a törvény kihirdetésének évét, sorszámát, a törvény elnevezést és a törvény címét.

(2) Törvény kivételével a jogszabály megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a jogszabály megalkotójának megjelölését, a sorszámát, a kihirdetésének napját, a jogszabály elnevezését és címét.

41. §

A kihirdetett jogszabály helyesbítése

 

(1) Ha a jogszabály Magyar Közlönyben megjelent szövege eltér a jogszabály aláírt szövegétől, a jogszabály aláírója - törvény esetén a köztársasági elnök vagy az Országgyűlés elnöke - a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapig kezdeményezi az eltérés helyesbítését (a továbbiakban: helyesbítés) a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternél.

(2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdéssel a hatáskörébe utalt döntéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

(3) A helyesbítésre a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik munkanapon kerülhet sor, ha az (1) bekezdés szerinti eltérést a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter megállapítja.

(4) A helyesbítést a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzé kell tenni.

 

42. §

 

A Magyar Közlöny

 

(1) A Magyar Közlöny kiadása során a Magyar Közlöny felelős szerkesztője az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A Magyar Közlöny és a mellékleteként megjelenő külön sorozatának egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.

(2) A Magyar Közlöny felelős szerkesztőjét és a helyettesítésére jogosult személyt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter normatív utasításban jelöli ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus aláírás ellenőrzéséhez a Magyar Közlöny felelős szerkesztője és a helyettesítésére jogosult személy aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok a kormányzati portálnak a Magyar Közlöny közzétételére szolgáló oldalán érhetőek el.

(4) A Magyar Közlöny közzétett számai a kormányzati portálról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A Magyar Közlöny felelős szerkesztője a Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron megküldi a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, az Országos Széchényi Könyvtárnak és az Országgyűlési Könyvtárnak.

(6) A Magyar Közlöny oldalhű másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthető.

(7) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolatot készít.

 

43. §

 

A Magyar Közlöny a 38 - 39 §-ban és a 41. §-ban foglaltak mellett tartalmazza

a) az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény vagy az Alkotmánybíróság elrendelte, valamint az Alkotmánybíróság teljes ülési állásfoglalásait,

b) a jogegységi határozatokat, valamint a Kúria azon határozatait, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét törvény felhatalmazása alapján a Kúria elrendelte,

c) az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait,

d) a minősített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok kivételével az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és az Országos Választási Bizottság nem normatív határozatait,

e) a miniszterek azon nem normatív határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli,

f) az Országgyűlés, a Kormány és más központi közigazgatási szerv, az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács minősített adatot nem tartalmazó normatív határozatait.

 

44. §

(1) A Magyar Közlöny mellékletét képező - annak külön sorozataként megjelenő - Hivatalos Értesítő tartalmazza

a) azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a közzététel kezdeményezésére jogszabály által feljogosított személy kezdeményezi, valamint

b) azokat a hivatalos hirdetményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételére a Magyar Közlöny felelős szerkesztője engedélyt adott.

(2) A Közbeszerzési Értesítőben, a Cégközlönyben és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában közzétenni rendelt közleményeket nem kell a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben is közzétenni.

(3) Törvény által elrendelt közzététel kivételével az (1) bekezdésben meghatározott közlemények és hirdetmények Magyar Közlönyben történő közzétételéért közzétételi díjat kell fizetni. A közzétételi díj mértékének meghatározása során az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak tekintetében figyelembe kell venni a közzétételt előíró jogszabály szabályozási szintjét és a közzététel gyakoriságát. A közzétételi díj mértéke az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében nem lehet alacsonyabb az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak tekintetében meghatározott legalacsonyabb összegnél.

 

45. §

(1) Az e törvényben nem említett hivatalos lapokat a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján, az önálló szabályozó szerv, a központi közigazgatási szerv és a kormányhivatal a honlapján történő közzététellel adja ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hivatalos lapban jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz és olyan közlemény tehető közzé,

a) amely megjelent a Magyar Közlönyben,

b) amelynek az (1) bekezdésben meghatározott hivatalos lapban történő megjelenését jogszabály elrendeli, vagy

c) amely a miniszter által vezetett minisztérium, a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szerv, az önálló szabályozó szerv, az önálló központi államigazgatási szerv, illetve a kormányhivatal munkája szempontjából fontos.

(3) A központi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján több hivatalos lapot is kiadhat, ha azt ágazati jellege indokolja.

 

(4) A Kúria Elnöke az elvi bírósági határozatokat, és elvi bírósági döntéseket, valamint az Európai Unió Bíróság által hozott, a Kúria elnöke által közzététenni rendelt döntéseket elektronikus úton a Bírósági Határozatok Tárában, illetőleg a Kúria honlapján teszi közzé.

 

(5) Az (1) és (4) bekezdés hatálya alá tartozó hivatalos lapok hitelesítésére és kiadására e törvény 42. § (1) – (6) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.  

(6) Az (1) és (4) bekezdés szerint kiadott hivatalos lap az azt kiadó szerv honlapjáról nem távolítható el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli.

 

46. §

 

Nemzeti Jogszabálytár

A Nemzeti Jogszabálytár a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal és honlapon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó nem hivatalos elektronikus jogszabálygyűjtemény.

VI. fejezet

A jogrendszer folyamatos felülvizsgálata

47. §

 

Utólagos hatásvizsgálat

(1) A miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok - a 21. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti - utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatásvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.

 

48. §

 

(1) A honlapon legalább hatvan napon keresztül megfelelő elérhetőséget kell biztosítani arra, hogy a jogszabály hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatokat bárki jelezhesse a jogszabály előkészítőjének.

 

a) a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott utólagos hatásvizsgálattal egyidejűleg, valamint

b) a hatálybalépést követően

ba) törvény esetében szükség szerint, de legalább egy év elteltével,

bb) kormányrendelet és miniszteri rendelet esetében a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján.

(2) A jogszabályok hatályosulásával kapcsolatos vélemények megtételének lehetőségéről - kivéve az utólagos hatásvizsgálattal egyidejűleg történő véleményezést - elektronikus úton értesíteni kell mindazokat, akik a jogszabálytervezet előzetes egyeztetése során véleményt nyilvánítottak.

(3) A jogszabályok hatályosulásával kapcsolatos vélemények esetében a 12. § és 14. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

 

49. §

A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata

(1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a miniszter gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében

a) az elavult, szükségtelenné vált,

b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,

c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy

e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,

 

f) az időközben hatályba lépett vagy meghozott európai uniós kötelező jogi aktusokkal vagy egyéb nemzetközi szerződés alaüján kötelező nemzetközi bírósági döntéssel ellentétessé vált,

a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogszabályi változtatásról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.

 

50. §

 

Az igazságügyért felelős miniszter irányítja és összehangolja a jogszabályok hatályosságának és időszerűségének folyamatos felülvizsgálatát. Ennek keretében

a)meghatározza és érvényesíti a jogszabályok felülvizsgálatának szempontjait,

b)a jogszabályok felülvizsgálatának eredményéről évente egy alkalommal tájékoztatja a Kormányt, egyidejűleg szükség szerint – az érintett miniszterekkel egyeztetett - előterjesztést tesz a Kormányhoz az érintett kormányrendeletek hatályon kívül helyezése vagy módosítása, illetőleg a törvényekben ezzel összefüggésben indokolt változtatások kezdeményezése iránt.

VII. Fejezet

Közjogi szervezetszabályozó eszközök

 

51. §

 

 

(1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz kötelező normát csak a kibocsátó szervezetre, vagy annak vezetője által vezetett, irányított vagy felügyelt állami vagy önkormányzati szervezetre tartalmazhat. A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal, az Európai Unió kötelező jogi eszközével és nemzetközi jogi szerződéssel nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi eszközében foglalt rendelkezés nem ismételhető meg.

(2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak - más jogszabályon alapuló - egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát.

(3) Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó - törvény alapján kiadható - más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes.

 

 

52. §

(1) Normatív határozatban szabályozhatja

a) cselekvési programját az Országgyűlés,

b) szervezetét és működését, valamint cselekvési programját a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács.

 

(2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek cselekvési programját, valamint szervezetét és működését.

(3) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, valamint cselekvési programját.

(4) Normatív utasításban szabályozhatja

a) a köztársasági elnök,

b) a miniszterelnök,

c) a központi közigzagatási szerv vezetője,

d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

e) a legfőbb ügyész,

f) az alapvető jogok, a kisebbségi jogok és a jövő nemzedékek, valamint az információs jogok országgyűlési biztosa,

g) az Állami Számvevőszék elnöke,

h) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint

i) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző

a vezetése és irányítása alá tartozó saját szervezete szervezetét és működését.

(5) Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki

a) az Országgyűlés,

b) a köztársasági elnök,

c) az Alkotmánybíróság,

d) az alapvető jogok, a kisebbségi jogok, a jövő nemzedékek és az információs jogok országgyűlési biztosa,

e) az önálló szabályozó szerv, valamint

f) a minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal

hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező.

 

VIII. Fejezet

 

Záró rendelkezések

 

53. §

Felhatalmazó rendelkezések

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az Európai Unió intézményeihez történő előzetes bejelentési eljárás rendjét,

b) az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítésének részletes szabályait, valamint

c) a Nemzeti Jogszabálytárban közzéteendő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök körét, valamint a Nemzeti Jogszabálytár működtetésének részletes szabályait,

d) a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolat készítésére jogosult szervet.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a jogszabályszerkesztés részletes szabályait,

b) az előzetes és az utólagos hatásvizsgálat részletes szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg

a) a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésének, valamint

b) a Magyar Közlöny kiadásának

részletes szabályait.

(5) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg

a) a Magyar Közlönyről vagy annak egy részéről papír alapú oldalhű másolat készítésének igazgatási szolgáltatási díját, és

b) a 44. § (1) bekezdés szerinti közlemények és hirdetmények közzétételéért fizetendő közzétételi díj mértékét.

 

(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben haítalmazza fel a rendelet kiadásában (aláírásában) illetőleg egyéb jogszabályon alapuló aláírási jogkörében helyettesítésére jogosult államtitkárt.

 

54. §

 

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) ha a törvényben arra adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak - a Kormány tagjának rendeletét,

b) azon kormányrendeletet, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása

hatályon kívül helyezze.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy rendeletével hatályon kívül helyezze a feladatkörébe tartozó azon miniszteri, illetve miniszterelnöki rendeletet,

a) amelyet felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagy

b) amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - nincs felhatalmazása.

 

55. §

 

Hatálybalépés

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - ………-jén lép hatályba.

(2) E törvény 8. §-a 2015. január 1-jén, 7. §-a, 23. §-a, valamint 47. §-a és 49. §-a 2016. január 1-jén lép hatályba.

 

(3) E törvény hatálbalépésével egyidejűleg hatályát veszti a jogalkotásról szóló

2010. évi CXXX törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény.

 

52. §

 

Az e törvény hatálybalépése előtt megalkotott, e törvépny 39. §-a (2) bekezdésének hatálya alá tartozó módosított jogszabályokat legkésőbb 2015. december 31-éig kell e törvény szerinti egységes szerkezetű hivatalos változatban közzétenni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://szalaykor.blog.hu/api/trackback/id/tr845830657

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.