HTML

Az alkotmányosság védelmében

2013.04.18.

A Szalay Kör nyilatkozata

Magyarország Alaptörvénye – sorrendben negyedik módosításának parlamenti elfogadása, államfői aláírása és kihirdetése után – kritikus állapotban van. Tekintve, hogy ez az állapot alapvetően határozza meg a jogállam egészének sorsát, a megalakulását e nyilatkozattal bejelentő Szalay-kör úgy döntött, hogy az Alaptörvény segítségére siet.

A névadója születésének kétszázadik évfordulóján létrejött Szalay-kör jogászokból álló független társaság, amely a magyar jogrendszer megújítását tűzte ki célul. Tevékenységében az 1813. április 18-án született Szalay László szellemiségét követi. Nyilatkozataival és normaszöveg-tervezeteivel a jogállam újjáépítését kívánja szolgálni. A Szalay-kör a mai jogrendszer jogállamisággal ellentétes normáinak megváltoztatására törekszik. A közjogi normarend reformjára irányuló javaslatainak közzététele előtt az Alaptörvény kívánatos módosításának elveit és módját rögzíti. Ennek során a realitások legmesszebbmenő figyelembevétele mellett a jobbítás szándéka motiválja.

A Szalay-körbe tömörült jogász tagok nem látják esélyét annak, hogy hazánk a közeljövőben egy normatív, koherens, a nemzet túlnyomó része számára elfogadható, netán büszkeségre is okot adó új, jogállami alkotmány megalkotásába fogjon. E kívánatos távlati célt ugyanakkor továbbra is szem előtt tartva, első lépésként az látszik szükségesnek, hogy a hatályos Alaptörvény kevésbé ambiciózus, célszerűségi szemléletű, de elvi alapú és átfogó módosítására sor kerüljön.

Be kell látni, hogy – amennyiben konszenzusos folyamatról van szó – az új alkotmány megalkotása akár az évtized végéig is elhúzódhat. Elfogadásához még az sem lenne elégséges, ha híveinek meglenne az alkotmányozó többségük, mert mindenkor szükséges a szemben álló politikai oldal legalább hallgatólagos egyetértése. Márpedig a politikai jobboldal énképének ma része a rendszerváltás betetőzésére szánt Alaptörvény megalkotása. Ezért a következő választások után csupán a létező Alaptörvény módosítása lehet a belátható időn belül elérhető egyetlen reális cél.

Az Alaptörvény elfogadásának második évfordulóján megalakult Szalaykör hangsúlyozza, hogy a normatív szabályozásnak mindazonáltal a politikai hatalmi környezetbe ágyazottan kell végbemennie, hiszen a normaszöveg csak az egyik fele az alkotmányosság helyreállításának.

Az Alaptörvényt lényegesen meg kell reformálni – már mindjárt az első napon, amint ez lehetővé válik –, több jelentős pontonmódosítani kell, át kell alakítani a szellemiségét, ki kell gyomlálni belőle a jogállamisággal összeegyeztethetetlen passzusokat, bele kell írni a jogállamot újrateremtő normákat, s ezzel új alapokra kell helyezni a jogállam jövőjét. Ugyanakkor átmenetileg célszerű meghagyni a vázát, a szerkezetét, a felépítését és bizonyos fordulatait. Az átalakításnak a jogfolytonosság és a folyamatos működőképesség mindenkori biztosításával kell folynia.

A módosításnak természetesen ki kell terjednie az Alaptörvény közelmúltban végrehajtott negyedik módosítására is, olyan módon, hogy annak legtöbb elemét ki kell majd venni a szövegből.

Az elsődleges feladat nem a szimbolikus elemek lecserélése, hanem a jogállam újrateremtése, a bírói függetlenség visszaállítása, az alkotmánybíráskodás ismét teljessé tétele, a kormányozhatóság megteremtése, a parlamentarizmus újjáépítése, a független intézmények helyreállítása, a visszamenőleges jogalkotás újbóli megtiltása, a jogbiztonság ismételt kiépítése, a rend biztosítása és a szabadság védelme.

A Szalay-kör fontosnak tartja a közvetlen demokrácia intézményes lehetőségeinek kiszélesítését. Rendszerszintű megoldást keres a választók és választottak közötti szakadék és a politikusok iránti kiüresedett közbizalom feltöltésére.

Magyarország Alaptörvényének leg újabb módosítása további szilánkokra törte a joguralom megbontott talapzatát. Ráadásul e negyedik módosítás látványos koherenciazavarokat hozott létre az Alaptörvény szövegében, tovább rombolta a jogállam korábban már szárba szökkent kultúráját, valamint szembefordult Európa alapvető értékeivel is, holott ezen értékeket államunk korábban egyértelműen magáévá tette.

A Szalay-kör legfőbb törekvése az alkotmányosság újrafogalmazása, szakmai tevékenységével a jogállami deficit leküzdésében vállal szerepet. Megnyilvánulásaiban kizárólag szakmai szempontok vezetik, de tisztában van azzal, hogy szavai a politikai térben is értelmeződnek. Állásfoglalásainak esetleges politikai visszhangjával mindazonáltal nem foglalkozik, tervezeteit ugyanakkor nyitottá teszi a közvélemény előtt, és mindenkor kész a tárgyszerű szakmai kritikákra.

A Szalay-kör tagjai az Alaptörvény jogállami módosításának normaszöveg-tervezetét a közeljövőben közös weboldalukon nyilvánosságra hozzák. Mindezt abban a reményben teszik, hogy a javasolt reformcsomag majdani elfogadásával az Alaptörvény utolsó módosítására kerül majd sor. Meggyőződésük szerint e jelentős novellát követően az Alaptörvény képessé válik a jogállam szolgálatára mindaddig, míg az e munkával párhuzamosan meginduló alkotmányozási folyamat hosszú távon egy új alkotmány konszenzusos elfogadását eredményezi.

Az Alaptörvényen kívül a Szalaykör feltétlenül felülvizsgálandónak tartja az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, a bírósági szervezetet és a bírák jogállását szabályozó törvényeket, az ügyészség szervezetét és az ügyészek jogállását szabályozó törvényt, az Országgyűlés Házszabályát és az Országgyűlés működését szabályozó törvényt, az országos népszavazásról szóló törvényt, valamint a választójogról és a választási eljárásról szóló törvényeket. E törvényeken felül jelentősen módosítandónak tartja a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, a központi és helyi közigazgatást, továbbá a járásokat szabályozó törvényeket, a Költségvetési Tanácsra vonatkozó törvényt, a jogalkotásról szóló törvényt, a kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre vonatkozó törvényt, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, a médiatörvényeket, a vallásszabadságról szóló törvényt, a párt- és kampányfinanszírozás szabályait, továbbá a gazdasági alkotmányosság témakörébe tartozó törvényeket.

Mindezen törvények felülvizsgálatát esetenként konkrét normaszövegtervezeteivel, máskor állásfoglalásaival, illetve helyenként koncepcionális javaslataival kívánja segíteni. Javaslatait a nyilvánosság és a szakmai közvélemény számára elérhetővé és megismerhetővé teszi, a szélesebb közvélemény és a sajtó számára időnként háttérmagyarázatokkal, sajtóbeszélgetésekkel, tájékoztatókkal szolgál. A kör tagjai ezenfelül rendszeres publicisztikai tevékenységükkel a kör közös céljait is előmozdítják.

A reformkor jelentős jogászának, gondolkodójának és politikusának nevét viselő társaság a jogászszakma védelmére alakult. Meggyőződése, hogy a közelmúlt joguralmat sértő sorozatos lépéseinek összessége mindenekelőtt a jogi kultúra, a jogászi hivatás, az alkotmányos eszme és az alapjogi gondolkodás ellen irányuló támadássorozatnak értékelhető, amellyel szemben a szakmai ethosz nevében szükséges fellépni. Az Alaptörvény reformját és a jogrendszer reformértékű átalakítását indítványozó javaslatcsomagjával a Szalay-kör ugyancsak az alkotmányos állam újjáteremtésének, hosszabb távon pedig a nemzet felemelkedésének célját szolgálja.

 
Antal Attila, Bárándy Péter, Bócz Endre, Gadó Gábor, Kadlót Erzsébet, Kajdi József, Karsai Dániel, Lengyel László, Schmidt Péter, Szentpéteri Nagy Richard, Tóth Mihály, Tóth Zoltán, Vörös Imre

A nyilatkozat megjelent a Népszabadságban 2013. április 18-án

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szalaykor.blog.hu/api/trackback/id/tr145233291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Máté Tamás 2013.04.20. 03:08:04

"A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, mely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."

A "minden" ugye annyit jelent, hogy semmit sem kivéve. Ha minden hatalom a népé, akkor az alkotmányozói hatalom is a népé. És nem a képviselőé. A népszuverenitást választott képviselői útján, VALAMINT (mely szó jelentése ÉS) KÖZVETLENÜL (azaz részt véve, aktívan cselekedve) gyakorolja. Nem logikus a sorrend (a Princeton egyetem fordításában helyesen először a közvetlen hatalom gyakorlás van írva, aztán a választott képviselők útján) de benne van a lényeg: közvetlen gyakorolja. Mit is? A népszuverenitást, amely a nép önrendelkezési jogát jelenti, összhangban az ENSZ politikai jogok egységokmánya által megfogalmazottakkal és az értelmező szótárral. Ha minden hatalom a népé, akkor ha azt állítjuk, hogy ezen jogával csak népszavazás keretén belül élhet, máris önkényesen leszűkítjük a népszuverenitás fogalmát (na de ki szűkíti le??? és legfőképp mi erre a JOGALAPJA?), mert én speciel azt is el tudom képzelni (mint a hatalom TULAJDONOSA)és el is képzelem, mi több kinyilvánítom ezen akaratomat, hogy RÉSZT VESZEK az alkotmányozásban más módon is, nem csak azzal, hogy szavazok arról, hogy elfogadom e vagy sem (jelenlegi állás szerint még így se). Mert a hatalom tulajdonosa vagyok és hogy biztosítsam hatalmam zavartalan gyakorlását és ezen keresztül mindannyiunk (azaz a magyar nép) boldogulását, mielőtt átadnám e hatalom BIRTOK jogát egy KÉPVISELőnek (szabad mandátummal ez öngyilkosság, nem véletlen volt a rendi ogy-ken résztvevő nemesek mandátuma kötött), szeretném ha biztosítva lenne, hogy a rá ruházott ideiglenes hatalommal nem él vissza az én (azaz a tulajdonos) káromra. Ezért arról egy okmányban rendelkezem többi tulajdonos társammal együtt, közösen és a képviselőket arra választom, hogy ezen okmányban foglaltak szerint alkossanak olyan törvényeket, amelyek összhangban vannak ezen okmányban általunk, a tulajdonosok által foglaltakkal, elsősorban azért, hogy mi, a hatalom tulajdonosai, a nép boldoguljunk és gyarapodjunk azon a földön, ahol több, mint ezer éve élünk együtt és amely földön államot alapítottunk. Vegyünk egy köznapi példát: Van egy lakásom, aminek a tulajdonjoga az enyém. Mivel nem használom, ezért úgy döntök, hogy kiadom valakinek, aki így birtokossá válik, azaz a lakásom fölött birtokjogot szerez, miközben a tulajdonjog az enyém. Írok egy okmányt amiben rögzítem, mint tulajdonos, hogy a birtokos milyen feltételekkel használhatja a tulajdonomat képező lakást, majd átadom neki, ha ő is megfelelőnek találja ezen okmányban foglaltakat. Ha nem találja megfelelőnek, nem kapja meg a lakást és olyat keresek helyette, aki igen. Ezért írok FELTÉTELEKET. Tehát nem a birtokos írja az okmányt és az abban lévő feltételeket, hanem én, a tulajdonos. Mert így logikus és életszerű is egyben. De mindezen logikát az Alkotmány is megerősíti, mikor kimondja:

"A Magyar Köztársaság állama VÉDI A NÉP szabadságát és HATALMÁT,..."

"AZ ORSZÁGGYŰLÉS a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva ("A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.") BIZTOSÍTJA (tehát nem megalkotja, hanem biztosítja) A TÁRSADALOM ALKOTMÁNYOS RENDJÉT, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit."

"A Magyar Köztársaságban a pártok AZ ALKOTMÁNY ÉS AZ ALKOTMÁNYOS JOGSZABÁLYOK TISZTELETBEN TARTÁSA MELLETT szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek."

"A pártok KÖZREMŰKÖDNEK a népakarat kialakításában és kinyilvánításában."

Tehát: "védi", "biztosítja" az alkotmányos rendet "közreműködik" a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.

Ezek egyértelmű meghatározások, további magyarázatra nem szorulnak. Ezzel szemben a Magyarország nevű új(!!!) állam alaptörvénye kimondja:

"A közhatalom forrása a nép."

Azaz a képviseleti szervek hatalmának. És az alkotmányozó hatalomnak ki a forrása? A képviselő?? Mióta? És a képviselő, mint birtokos megfoszt a tulajdonomtól??? kirak a saját lakásomból? Új államot alapít?? Hiszen ez történt! Jogfolytonosságot bármely más állammal csak egy új állam képes megszakítani! vagy nem?

"A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja."

kivételesen??? Szóval a tulajdonosi jogaimat a birtokos korlátozza? Milyen jogalapon teszi ezt?

119/1996. (XII. 21.) OGY határozat
a Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről:

"Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezően utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyűlésre ÉS a Magyar Köztársaság állampolgárainak közösségére"

Végezetül idéznék Vörös Imrétől, ha már ő is itt van:

"A lényeg a rendszer egésze. Ez a kialakult konstelláció pedig úgy, ahogy van, alkotmányellenes"

Egy alkotmányellenes rendszerben meg nem ezt a rendszert megtestesítő -még csak nem is alkotmányt- alaptörvényt kell módosítani, hanem ki kell mondani annak közjogi érvénytelenségét. Ez lenne az önök feladata és nem a mellébeszélés és ezáltal a hazaárulás. Mert így, ez az.

Geri Tibor 2013.04.20. 09:02:48

Tisztelt Szalay-kör!

Kicsit elkéstek az alkotmányosság védelmével, szívesebben vettem volna, ha akkor segítenek, (2011 őszén) amikor ezt kezdeményeztem az alkotmányjogi tanszékeknél, volt minisztereknél, jogi vagy politikai intézeteknél (és akkor rögtön látszik, hogy legalább hárman személyesen érintettek Önök közül).
De jobb később, mint soha.

Örülök, ha úgy látják, hogy az alkotmányjogász szakma becsülete helyreállításra szorul, megtörik a bűnös hallgatást, és hajlandóak az alkotmányosságról a nyilvánosság előtt vitázni.
Mert ha végre a nyilvánosság előtt kezdünk el vitatkozni, akkor rögtön ki fog derülni, hogy nem csak az Alaptörvény védhetetlen jogilag, hanem az Önök hibás kiinduló álláspontja is.
És ha NYILVÁNOSAN vitatkozunk, akkor nem járunk úgy, mint Bárándy úrral a nemrég alkotmányozásról lefolytatott tárgyalásokon, hogy négyszemközt igazat ad, hogy az alkotmányozás alapja a népszuverenitás elve kell legyen, majd nyilvánosan nem vállalja fel ugyanazt. Sőt, egy ezzel ellentétes elvet fogadnak el, amit hívhatunk jogszuverenitás vagy képviselői szuverenitás elvének, lényege a képviselő alkotmányozásának elve. Az, amit - hibásan - Önök is képviselnek itt.

Az alkotmányosság védelmét nem kezdhetik ott, ahol Önök kezdik. Mert ott kezdhetik, hogy azt mondják, hogy az Alaptörvényt olyan ideiglenes alkotmánnyá kell alakítani, mint amilyen ideiglenes alkotmány a Magyar Köztársaság Alkotmánya volt. De ahhoz ELŐTTE el kell mondani, hogy MIÉRT. Vagyis az Alaptörvénnyel kapcsolatos bármely vita úgy kell kezdődjön, hogy ki kell mondják, hogy az Alaptörvény alkotmányellenesen készült. Ezért vagy alkotmányellenes (alap)törvény, és akkor az AB-nek hatályon kívül kell helyezni, vagy egy jogilag érvénytelen alkotmány (mert alkotmányként nem az alkotta meg, akinek joga van alkotmányt alkotni). Ez esetben joghatásában nem alkalmas arra, hogy Magyarország (ideiglenes) Alkotmánya helyére kerüljön, hatályon kívül helyezve azt.

Tehát az alkotmányosság védelmét - ha tisztességesek a szándékaik - akkor nem kezdhetik egy folyamat közepén, nem véve tudomást azokról az alkotmányellenes lépésekről, ami a mai alkotmányellenes helyzethez vezetett.

Javaslom, hogy az alkotmányosság védelmét kezdjük az elejéről. Onnan, amikor a kommunista hatalom és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak eredményeként létrejött egy ideiglenes jogállami alkotmány, amely rögzítette, hogy az alkotmányozó hatalom a NÉP!
Innen kezdve tessék elfelejteni mind a kommunisták 72-es alkotmányát ("a népszuverenitásból eredő ÖSSZES jogot az Országgyűlés gyakorolja") mind a jelenlegi képviselők Alaptörvénybe foglalt alkotmányozó (alaptörvénykező)jogát.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján - ami alapján a jelenlegi képviselőket megválasztották és aminek a betartására a képviselők esküt tettek - a képviselőnek NINCS alkotmányozó joga. Mert ebben a mondatban - "A Magyar Köztársaságban MINDEN hatalom a népé, mely a népszuverenitás elvét választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. - a magyar nyelv szabályai szerint EGYETLEN alany van, az pedig a NÉP. A "választott képviselői útján" az pedig csak a nép hatalomgyakorlásának EGYIK MÓDJA. (Olyan, mint a rendőrségi törvényben az, amikor a parancsnok kényszerítő ESZKÖZKÉNT csapaterőt, azaz személyeket használ fel)
És mivel MINDEN hatalom a népé, ezért arról, hogy a nép az alkotmányozásba bevonja-e a törvényalkotásra (és nem alkotmányozásra) választott képviselőjét, arról csak és kizárólag az alkotmányozás alanya, a nép dönthet.

Tisztelt Szalai-kör!
Önök tekintélyes jogászok. Szavuknak súlya van, szakmai megszólalásuk alkalmas arra, hogy azon elindulva helyre álljon az alkotmányosság, az alkotmányos rend az ezer éves magyar államban.
Önök pontosan tudják, hogy igazam van. És azt is pontosan tudniuk kell, hogy amit akarnak, az jogilag nem védhető. És most az alkotmányellenes hatalom mellé állva megpróbálhatják "puha diktatúraként" elfogadhatóvá tenni, de pontosan tudják, hogy jön majd egy jogász, történész generáció, és ítéletet fog mondani arról, amit a hatalom csinált és amihez Önök most asszisztálni akarnak.
Ne tegyék!!!
Pontosan tudják, hogy mit kellene tenni, akkor legyenek tisztességes jogászok, és vállalják fel, hogy kimondják az IGAZSÁGOT.
A politikai elit alkotmányellenesen megfosztotta a népet a hatalomtól és egy érvénytelen alaptörvénnyel létrehozott Magyarország nevű fantomállammal diktatúrát gyakorol a magyarországi nép felett. Ne asszisztáljanak ehhez a politikai gazsághoz, mert az ezt védő jogi érveik cáfolhatóak. És ha lehetőséget adnak egy nyilvános vitára, ezt be is fogom bizonyítani Önöknek. És ezt Önök is tudják....

Legyenek inkább államférfiak, akikre a történelem büszke lesz. Önök most történelmet írhatnak a magyar alkotmányos rend megvédésével, vagy mennek a történelem süllyesztőjébe a politikai elittel együtt.
Kérem, hogy ha már megszólaltak, akkor segítsenek a magyar népnek, és ne a diktatúrát létrehozó politikai elit hatalmát erősítsék!

Köszönettel: Geri Tibor

Geri Tibor 2013.05.01. 08:40:29

Tisztelt Szalay Kör!
Azt hittem, 10 nap elég egy rövid cáfolathoz, aminek a cáfolatával utána tovább lehet lépni egy alkotmányosságról szóló érdemi párbeszéd felé.
Az, hogy negligálnak, az egyszerre tragikus és komikus is......
De Önök álltak ki, nevüket és szakmai tisztességüket adva egy hazugsághoz, én csak erre reagáltam.
De ha kiálltak, akkor legyenek férfiak, és vállalják a kiállásuk következményeit!
Akkor - mivel pontosan tudják, hogy jogilag nem védhető egyetlen állításuk se - vagy szíveskedjenek visszavonni a hazugságot és IGAZAT írni, vagy tessék nyilvánosan vállalni, hogy egy egy jogi vitában alul maradnak.
Tudom, hogy mindkettő kellemetlen és ezért választják a negligálásom, de ez nem old meg semmit.
Egyszer szembe kell nézni a valósággal, ha nem akarják, hogy az Önökről készült nekrológban az legyen, hogy nagyszerű jogász lehetett volna, de élete végéig kitartott a Fidesz hazugsága mellett, és ez megkérdőjelezi minden korábbi érdemét....

Nem a hiúságukra játszom, hanem a szakmai tisztességükre próbálom felhívni a figyelmüket.
Ez egy hazug rendszer.
Ha ebben az Önök közreműködésével egy tisztességes szakmai vita indulna, egy pillanat alatt kártyavárként omlana össze.
Ha viszont a szakmai hitelüket ennek a kártyavárnak a megerősítésére áldozzák fel, magukat nullázzák le. Mert ez még Önök által se tartható fenn.
Persze joguk van hozzá, hogy negligáljanak.....:-(
Csak hát ez innen kezdve nem engem minősít, ítéletet meg a történelem fog mondani.....

Ricsi!
Benned is csalódtam. Legalább mi ketten vitázhatnánk egy jót, és akkor legalább a látszata fennmaradna annak, hogy ez a kör tényleg azért jött létre, amit kifelé hirdet. És akkor a vitánktól függően más is eldönthetné, hogy bekapcsolódik-e, és melyik oldalon kapcsolódik be.
De így nagyon kilóg a lóláb, hogy miért is jött létre valójában ez a kör....:-(
És egy idő után nem csak én fogom látni....:-(

Nem egyszerűen szégyen, hanem BŰN amit a jogász elit tesz ezzel az alkotmányellenes és érvénytelen alaptörvénnyel, hogy védeni próbálják a védhetetlent....
És egyszerűen nem tudom megérteni. Se azt, hogy miért csinálják, se azt, hogy nincs köztük egyetlen tisztességes ember, aki kiállna. És vagy érveket sorakoztatna fel az Alaptörvény mellett - amit utána tételesen meg lehetne cáfolni - vagy jogi érvekkel alátámasztva elmondaná a valóságot a Magyarország Alaptörvénye nevű törvényről.
Mert szakmailag az itt jelen levők közül ezt bármelyik meg tudná tenni.
Mégis inkább össze-vissza mellébeszélnek.
Egyszerűen nem értem....:-((