HTML

Bárándy Péter a Szalay-kör alkotmánytervéről: A jogállam újjáépítése

2013.04.27.

Tizenkét tekintélyes jogász az alaptörvény „segítségére siet”, mert úgy látja, kritikus állapotban van. A Szalay-kör újjá akarja építeni a jogállamot, meg akarja újítani a magyar jogrendszert, de nem azonnal, hanem szisztematikus munkával, éveken át. A tagok úgy látják, hogy az új alkotmány megalkotása akár az évtized végéig is elhúzódhat. Mire ez a lassúság? Bárándy Pétert NEJ GYÖRGY kérdezte.

Kovalovszky Dániel felvétele

– A kör tagjai valamennyien egy akol, a politikai játéktér egyik térfelének képviselői: nem jobboldaliak. Magukat konzervatívnak tartó szakemberek között nem toboroztak?

– Nem világnézet alapján keresgéltünk, hanem aszerint, hogy a tagok magukénak vallják-e a jogállami értékeket. Aki a jelenlegi kormánypolitikát támogatja, képes a „fejlesztésében” részt venni, elviseli azt a pusztítást, amit a kormány a jogállam rendszerében véghezvisz, annak ebben a társaságban sajnálatos módon nincs helye. A kör nyitott, nagyon szívesen látnánk például Zlinszky Jánost, ha ő is úgy érezné, hogy köztünk a helye.

– Nem tudni, Zlinszky úr elviseli-e az említett pusztítást, mit érez magáénak a jelenlegi jogalkotásból, de Sólyom László például keményen bírálta már, nem is egyszer. Miért nem ő áll a kör közepén?

– A tagokat teljesítményük, munkájuk alapján kezdtük keresgélni. Voltak, akik nemet mondtak.


– Őt is megkeresték?

– Igen. A legnagyobb örömmel fogadnánk, ha akár csak eseti munkával a Szalay-körhöz tartozna.



– Értem, nincs a listán.

– Sokan nincsenek rajta, akik ugyanakkor részesei lesznek a munkánknak, például előadásokat tartanak a konferenciáinkon. A Szalay-kör nem egyesület, nem alapítvány, nem jogi személy, hanem közösen gondolkodó csoport, amely jogi termékek előállítását végzi.

– Kinek?

– Annak, aki majd igényt tart rá.

– Miféle jogi termékeket gyártanak?

– Mondjuk, egy szövegtervezetet az alaptörvény módosításához. Ez már el is készült. Aki viszi, viszi. Ha lesz olyan jóérzésű politikai erő, amely igényt tart rá, mi boldogan a rendelkezésére bocsátjuk.

– Hitből és meggyőződésből dolgoznak, ingyen?

– Igen.

– Nem nyitottak túl szoftosan? Miért nem egy új választójogi csomaggal mutatkoztak be? Nem fontosabb, aktuálisabb a tisztességes választás, mint egy új alkotmány távoli ígérete?

– De igen. A választást azonban a jelenleg hatályos kotta szerint kell lejátszani, és lehetőleg megnyerni. Ha valaki nincs jogalkotási pozícióban, hiába ácsingózik egy tisztességes választási törvény után.

– De ez igaz az alkotmányra is.

– Van különbség. A választásokra vonatkozó alapvető elképzelésünk ugyancsak elkészült. Helyesnek látnánk, ha 2014-ben az új hatalom a ciklus legelején új választási szabályozást hozna létre, mert a polgároknak időt kell hagyni a játékszabályok megismerésére. Amikor azt írjuk, hogy az alkotmányozás hosszabb folyamat lesz, arra utalunk: nem szeretnénk, ha az új kormánytöbbség társadalmi konszenzus nélkül alakítaná ki a jogállami kritériumoknak megfelelő alkotmányt, ugyanis azt a társadalom túlnyomó többsége sajátjának kell hogy érezze.

– A szakértelmiség egy része évek óta tiltakozik az alaptörvény ellen, de társadalmi felzúdulás nincs. Miből gondolják, hogy a nagy többségnek nem tetszik?

– Az alaptörvény a különböző érdekcsoportok, a társadalom megkérdezése nélkül jött létre, statáriális úton. Másrészt egy jogállami alkotmánynak objektív ismérvei vannak, és ezeknek a jelenlegi nem tesz eleget. Nem társadalmi elfogadottságának mértékét, hanem létrejöttének körülményeit vizsgáltuk, és tartalmával együtt teljesen antidemokratikusnak találtuk.

– Sólyom László legutóbb az alkotmányos rendszer átalakításáról, korlátlan parlamenti hatalomról írt. És hozzáteszi, hogy a rendszer megváltoztatása láthatatlan maradt, mert az alaptörvény szövege csak a korrekciókat kizáró tiltó hatásköri szabályokat mondja ki, a lényeget nem. Egyetért?

– Valóban, nem az alkotmányos rend változott meg, hanem a helyzet, a gyakorlat. Nem az a gond, hogy a kormánypárt elhatározásait a frakció fegyelmezetten megszavazza, hanem az, hogy önkorlátozás nélkül teszi, hogy megbomlott a demokratikus, kiegyenlített működés, a fékek és ellensúlyok rendszere. Ez a jogi probléma. A törvényhozó hatalom nem tagadhatja meg a demokrácia alapértékeit, pedig a hatalom kizárólagos megszerzésére törekedni, azt birtokolni az alaptörvény szerint is tilos, és a kormánytöbbség ezt figyelmen kívül hagyja.

(Az interjút teljes terjedelemben elolvashatja a 168 Óra hetilap 168 Óra XXV. évfolyamának 17. lapszámában.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szalaykor.blog.hu/api/trackback/id/tr685300156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.