[XIX. cikk] 38. §
[(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.]
(1) Magyarország előmozdítja a szociális biztonsághoz való jog érvényesülését.
(2) Mindenkinek joga van az emberi lét alapvető feltételeihez, amelyet rászorultság esetén az állam a társadalombiztosítási és a szociális juttatások összességével biztosít.
(3) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy anyaság, öregség, árvaság, özvegység, fogyatékosság, rokkantság, betegség vagy keresőképtelenséggel járó más egészségi állapot esetén a gazdaság teherviselő képességével, valamint az érintett jövedelmi és vagyoni helyzetével összhangban álló ellátásban részesüljön. Törvény ezeknek az ellátásoknak az igénybevételét az érintett teherviselő képességéhez igazodó járulék fizetéséhez kötheti.
Indokolás: A szociális biztonsághoz való jog speciálisan érvényesül ugyan, de mégis alapjogi védelemben részesül. Az Alaptörvénnyel szemben a tervezet ezt az alapjogi jelleget - az érvényesülés sajátosságaira tekintettel -domborítja ki. A tervezet meghatározza továbbá a valódi, bíróság előtt kikényszeríthető alapjogi tartalmat. A szociális ellátások feltételeként meghatározott “kényszermunka” alaptörvénybeli szerepeltetése nem indokolt, ami nem zárja ki azt, hogy a munkaképes rászorulókat elsősorban munkalehetőséghez juttassa az állam, és ne szociális juttatásokkal biztosítsa a megélhetésüket. A nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályok alkotmányba rögzítése nem indokolt.
[XX. cikk] 39. §
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
(3) Mindenkinek joga van a nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítás keretében igénybe vehető, a gazdaság teherviselő képességével összhangban álló egészségügyi ellátásokhoz. Törvény az egészségbiztosítási ellátások igénybevételét az érintett teherviselő képességéhez igazodó járulék fizetéséhez kötheti.
Indokolás: Az egészséghez való jog legfontosabb, alapjogi védelmet élvező eleme az egészségügyi ellátásokhoz való jog, ezért ennek alaptörvényi rögzítése indokolt.
[XXI. cikk] 40. §
(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.
(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.
[XXII. cikk] 41. §
(1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
[(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
(3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.]
(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy hajléktalansága esetén az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárításához szükséges szállása legyen.
Indokolás: A hajléktalanok helyzetét nem államcél formájában, hanem valódi alapjogként megfogalmazva kell segíteni. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodása önmagában nem büntethető, ezért az Alaptörvényben sem fogalmazható meg ilyen szabály.
[XXIII. cikk] 42.§
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt[. Nem választható], továbbá az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
Indokolás: Nem csak a passzív, hanem az aktív választójogból is ki kell zárni azt, aki a saját államának joga szerint nem rendelkezik választójoggal.
(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.
(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
[XXIV. cikk] 43. §
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.
(2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.
[XXV. cikk] 44.§
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
[XXVI. cikk] 45. §
Az állam - a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében - törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.
[XXVII. cikk] 46. §
(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.
(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.
[XXVIII. cikk] 47. §
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.
(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt.
(6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.
(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
[XXIX. cikk] 48. §
(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat [ a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit], valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait ,[sarkalatos] törvény határozza meg.[ Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.]
Indokolás: A nemzetiségekre vonatkozó szabályokat – a többi alapvető joghoz hasonlóan, az ország kormányozhatósága érdekében – elegendő egyszerű törvényben szabályozni. E törvénynek természetesen része – ahogyan jelenleg is – a nemzetiségként való elismerés feltételeinek meghatározása.
[XXX. cikk] 49. §
(1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
[XXXI. cikk] 50. §
(1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
(2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.
(3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(4) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elő.
(5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettség írható elő.
(6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.
AZ ÁLLAM
Az Országgyűlés
[1. cikk] 51. §
(1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés
a) [megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;] megalkotja Magyarország alkotmányát és módosítja az Alaptörvényt;
Indokolás: Az Alaptörvény kifejezés használatát a tervezet csak annak hatályban léte alatt tartja fenn. Egy új alkotmányozás eredménye egy új alkotmány legyen.
b) törvényeket alkot;
c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére;
e) megválasztja a köztársasági elnököt, [az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit,] az országgyűlési biztosokat, valamint az Állami Számvevőszék elnökét és elnökhelyettesét;
Indokolás: A tervezet szerint az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét és a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök nevezi ki. A tervezet nem rendelkezik az Országos Bírói Hivatalról, a szabályozást törvényre bízza. Az országgyűlési biztosok tekintetében a tervezet visszaállítja a külön biztosok intézményét, szabályozza továbbá az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének jogállását.
f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
[g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;]
Indokolás: Az alaptörvény-ellenesen működő képviselőtestület feloszlatásáról nem politikai, hanem jogi döntést kell hozni, ez a bíróság feladata.
hg) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
ih) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
ji) közkegyelmet gyakorol;
kj) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
[2. cikk] 52. §
(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában [sarkalatos törvény] a Házszabály szabályozza.
Indokolás: Magát a Házszabályt kell sarkalatos törvényként megalkotni, megszüntetve a Házszabály mellett az önálló parlamenti törvény létezését.Így visszatérünk ahhoz a megoldáshoz, hogy a Házszabály tartalmazza az Országgyűlés szervezetével és működésével kapcsolatos rendelkezéseket.
(3) Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
[3. cikk] 53. §
(1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze.
(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.
(3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy
b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el.
(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.
[4. cikk] 54. §
(1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
(2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.[ Sarkalatos t]Törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.
(3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik
a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;
b) halálával;
c) összeférhetetlenség kimondásával;
d) lemondásával;
e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
(4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
(5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat [sarkalatos] törvény határozza meg.
Indokolás: A tervezet az ország kormányozhatósága érdekében a sarkalatos törvények számát radikálisan csökkenti. Így a képviselők jogállását, javadalmazását és összeférhetetlenségi eseteit is elegendő egyszerű törvényben szabályozni.
[5. cikk] 55. §
(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.
(2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ.
(3) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít.
(4) Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a [házszabályi rendelkezésekben] Házszabályban meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak.
(5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van.
(6) Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A [házszabályi rendelkezések] Házszabály egyes döntések meghozatalát minősített többséghez kötheti.
(7) Az Országgyűlés [a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával] sarkalatos törvényben elfogadott [házszabályi rendelkezésekben] Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.[ Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.
(8) Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.
(9) Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési őrség működését az Országgyűlés elnöke irányítja.]
Indokolás: A sarkalatos törvényként elfogadott Házszabály tartalmából indokolatlan kiemelni az Alaptörvényben a fegyelmi jogkörre és a rendszeres ülésezésre vonatkozó rendelkezéseket. Ugyancsak nem szükséges alaptörvényi szinten szabályozni az országgyűlési őrséget.
[6. cikk] 56. §
(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság, [vagy] országgyűlési képviselő vagy ötvenezer választópolgár kezdeményezhet megszövegezett és indokolással ellátott törvényjavaslat formájában.
Indokolás: A tervezet visszaállítja az országos népi kezdeményezés intézményét, egyúttal meghatározza a törvénykezdeményezés pontos tartalmát.
[(2) Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.]
Indokolás: A tervezet visszaállítja azt a korábbi szabályt, amely szerint csak a köztársasági elnök jogosult előzetes normakontrollt indítványozni az Alkotmánybíróságnál, mert a testület nem tanácsadója a törvényhozásnak és a kormánynak, hanem bírája.
[(3)](2) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.[ Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.]
[(4)](3) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja [- és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor –], a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.
[(5)](4) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a [(4)](3) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. [A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.]
[(6)](5) Az Alkotmánybíróság a [(2) és a (4)](3) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.
(6) Az ismét elfogadott törvénnyel kapcsolatban a köztársasági elnök a (3) bekezdésben meghatározott jogával a módosított rendelkezések tekintetében vagy a törvény elfogadására vonatkozó eljárási követelmények be nem tartása miatt élhet.
(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
[(8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz.
(9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.]
Indokolás: A jelenlegi (2) bekezdés elhagyása miatt a többi bekezdést értelemszerűen módosítani kell. A tervezet szerinti (6) bekezdés rövid és egyszerűbb szabálya feleslegessé teszi a jelenlegi (8)-(9) bekezdést.
[7. cikk] 57. §
(1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az [alapvető jogok biztosához,] országgyűlési biztosokhoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez[,] [a legfőbb ügyészhez] és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
Indokolás: A tervezet újraszabályozza az országgyűlési biztosok intézményét, ezért a megnevezésüket módosítani kell. A tervezet az ügyészség Kormány alá rendelésére tesz javaslatot, ezért a jövőben a Kormány tagjához lehet kérdéssel és interpellációval fordulni az ügyészséget érintő ügyben.
(2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz,[ és] a Kormány tagjához, továbbá az önálló szabályozó szerv vezetőjéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
Indokolás: Az önálló szabályozó szerv vezetője nem tartozik a Kormány irányítása alá, ezért indokolt, hogy önállóan legyen kérdezhető és interpellálható.
(3) Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét [sarkalatos törvény] a Házszabály szabályozza.
Indokolás: A tervezet megszünteti az Országgyűlésre vonatkozó szabályozás megkettőzését, és minden parlamenti ügyet a sarkalatos törvényként elfogadott Házszabályban kíván rendezni.
Országos népszavazás
[8. cikk] 58. §
[(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.]
(1) Az Országgyűlés ügydöntő népszavazást rendel el legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére törvény vagy annak rendelkezése hatályon kívül helyezése érdekében. A törvény vagy annak rendelkezése hatályát veszti, ha a népszavazás eredményes volt.
(2) Az Országgyűlés véleménynyilvánító népszavazást rendelhet el a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyötöde vagy legalább százezer választópolgár kezdeményezésére, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó bármely ügyben. A véleménynyilvánító népszavazás döntése az Országgyűlésre nem kötelező.
Indokolás: Jelenleg a kötelezően megtartandó és egyben ügydöntő népszavazás meghatározott kivétellel bármely, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben kezdeményezhető. Ez a megoldás parttalanná tesz az ügydöntő népszavazás intézményét. A tervezet csak a már elfogadott törvény hatályon kívül helyezésére irányuló ügydöntő népszavazást (un. népi vétó) engedi meg. Ez egyensúlyt teremt a népi kezdeményezésként benyújtható törvényjavaslat intézményével.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
[a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;]
[b)]a) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
[c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;]
[d)]b) egyoldalúan fel nem mondható nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
[e)]c) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és országgyűlési határozattal eldöntendő szervezetalakítási kérdésről;
[f)]d) az Országgyűlés feloszlásáról;
[g) képviselő-testület feloszlatásáról;]
[h)]e) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
[i)]f) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
[j)]g) közkegyelem gyakorlásáról.
Indokolás: A népszavazásra nem bocsátható kérdések listája felülvizsgálatra szorul. Semmi nem indokolja, hogy az Alaptörvény módosításáról, a választójogi törvényekről, az egyoldalúan felmondható nemzetközi szerződésekről és a törvényben szabályozott szervezetalakítási kérdésekről ne lehessen népszavazást tartani. A képviselőtestület feloszlatása a tervezet szerint bírósági hatáskörbe kerül, ezért a felsorolásból el kell hagyni.
(4) Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig lehet aláírást gyűjteni.
[(4)](5) Az országos népszavazás [érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és] eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
(6) Az országos népszavazásra vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
Indokolás: A választópolgárok akaratának erősebb érvényesítése érdekében a tervezet visszaállítja a népszavazás eredményességére vonatkozó korábbi szabályt. Szabályozza továbbá a tervezet az aláírásra rendelkezésre álló időt és a népszavazási ügyek jogszabályi szintjét.
