A bíróság
[25. cikk] 76. §
(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
(2) A bíróság dönt
a) büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;
b) a közigazgatási határozatok törvényességéről;
c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;
d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról;
e) az Alaptörvény-ellenesen működő önkormányzati testület feloszlatásáról.
Indokolás: Az alaptörvény-ellenesen működő képviselőtestület feloszlatásáról nem politikai, hanem jogi döntést kell hozni, ez a bíróság feladata.
(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
(4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők.
(5)[A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi.]A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.
[(6) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.]
Indokolás: A bíróságok igazgatását végző szerv meghatározása elegendő törvényi szinten.
[(7)] (6) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.)
[(8)] (7) A bíróságok szervezetének és igazgatásának[, a bírák jogállásának részletes] szabályait[, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos] törvény határozza meg.
Indokolás: Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni. A bírák jogállásának, javadalmazásának szabályozására vonatkozó rendelkezést a bírákra vonatkozó szabályoknál kell elhelyezni.
[26. cikk] 77. §
(1) A [bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve,]bíró kizárólag az Alaptörvény és más jogszabályok alapján, meggyőződésének megfelelően dönt; ítélkezési tevékenység[ükben]e során nem utasítható[ak], és nem fogadhat el utasítást. [A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.] A bír[ák]ó nem lehetnek tagja[i] pártnak, és nem folytathat[nak] politikai tevékenységet.
(2) A hivatásos bírákat[ – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –] pályázat alapján, bírói önkormányzati szerv javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.[ Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.] A hivatásos bírót a köztársasági elnök bírói önkormányzati szerv javaslatára, törvényben meghatározott ok miatt felmenti vagy tisztségének gyakorlásából felfüggeszti.
(3) A Kúria elnökét és elnökhelyettesét a legmagasabb szintű bírói önkormányzati szerv javaslatára a bírák közül [kilenc] hat évre a köztársasági elnök [javaslatára az Országgyűlés választja] nevezi ki. [A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.] A Kúria elnöke és elnökhelyettese egy alkalommal újra kinevezhető.
(4) Az Alaptörvényben nem említett bírósági vezetőket a hivatásos bírák közül bírói önkormányzati szerv javaslatára kell kinevezeni.
(5) A bírák jogállásának és javadalmazásának szabályait törvény határozza meg.
Indokolás: A bírói függetlenség elvét és garanciáit az alkotmánybírákra vonatkozó szabályhoz hasonlóan indokolt meghatározni. A kinevezésnél és elmozdításnál a függetlenség garanciája az alkotmányos törvényi szabályozás mellett az, hogy ilyen aktusra csak a bírói önkormányzati szervek javaslatára kerülhet sor. A bírói szolgálati viszony kezdetének legalacsonyabb életkorát, valamint a nyugdíjazásra vonatkozó szabályokat elegendő törvényben meghatározni. Egységes elven nyugvó szabályokat indokolt ugyanakkor előírni az állami vezetők, alkotmánybírák tekintetében. Ez azt jelenti, hogy vagy tizenkét évnyi, nem meghosszabbítható megbízatási időről rendelkezik a tervezet (alkotmánybírák, Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese), vagy hat éves, egyszer meghosszabbítható megbízatási időről (többi tisztségviselő). A köztársasági elnök megbízatási ideje nem változik.
[27. cikk] 78. §
(1) A bíróság – ha törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik.
(2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró [járhat el] hozhat ítéletet.
[Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését.]
Indokolás: A bírósági titkárt nem indokolt alkotmányos intézményként megjeleníteni. A kívánt cél az Alaptörvény szövegének módosításával elérhető.
[(4) Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.]
Indokolás: A (4) bekezdés tartalmának alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság megállapította, ezért ezt a rendelkezést el kell hagyni.
[28. cikk] 79. §
A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. [Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.]
Indokolás: A jogszabályok értelmezésének elveit pontosan és egyértelműen kell meghatározni. A második mondat elhagyása azért szükséges, mert az egyértelműség követelményének nem tesz eleget.
Az ügyészség
[29. cikk] 80. §
(1) A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként [mint közvádló] az állam büntetőigényé[nek kizárólagos]t érvényesít[ője]i. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.
(2) A legfőbb ügyész és az ügyészség
a) törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
d) a közérdek védelmezőjeként [az Alaptörvény vagy] törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti [és irányítja], kinevezi az ügyészeket. [A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.]
(4) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök[ javaslatára az Országgyűlés választja kilenc] nevezi ki hat évre, és menti fel. [A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.] A legfőbb ügyész egy alkalommal újra kinevezhető.
(5)[A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.] A legfőbb ügyészt a Kormány irányítja, a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter útján. A legfőbb ügyésznek nem adható olyan utasítás, amely ügyészi intézkedéstől való tartózkodásra, az eljárás folytatását akadályozó ügyészi intézkedés megtételére, a vád elejtésére vagy az eljárás alá vont személy számára kedvező módosítására irányul, továbbá, amely érinti az eljáró ügyész személyét. Törvényben meghatározott ügyekben ügyész számára utasítás nem adható.
(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(7) Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat [sarkalatos] törvény határozza meg.
Indokolás: A tervezet az ügyészség Kormány alá rendelésére tesz javaslatot. Ennek indoka, hogy a független bíróság előtt az állam büntetőjogi politikáját és a közérdek védelmét a végrehajtó hatalom részeként működő, a Kormány felé felelősséggel tartozó ügyészség megfelelőbben tudja képviselni, mint a valódi felelősséggel nem rendelkező, un. független ügyészség. Az ügyészség tevékenységéért az Országgyűlés előtt a Kormány, illetőleg a legfőbb ügyész közvetlen irányítását végző miniszter a felelős. A Kormány irányítási jogosítványai korlátozottak, nem akadályozhatják az ügyészség szakmai szabályok betartásával végzett tevékenységét. A többi módosítás az Alaptörvény szakmai pontosítására irányul (lehetőséget ad az állam büntetőigényének pótmagánvád útján való érvényesítésére; mivel az Alaptörvény nem ad közvetlenül feladatot az ügyészségnek, törli az erre vonatkozó szövegrészt; megszünteti azt a hibát, hogy a legfőbb ügyész, aki a szervezeten belül helyezkedik el, nem irányíthatja, csak vezetheti az ügyészi szervezetet; a szolgálati viszony nyugdíjazás miatt történő megszűnésének szabályait elegendő törvényben elhelyezni).
Az alapvető jogok biztosa
[30. cikk] 81. §
[(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
(3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.]
(1) Az Országgyűlés az alapvető jogok védelme érdekében – kizárólag neki felelős megbízottként – megválasztja az alapvető jogok országgyűlési biztosát, a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosát, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát, továbbá az információs jogok országgyűlési biztosát.
(2) Az országgyűlési biztost a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. Az országgyűlési biztos egy alkalommal újra választható. Az országgyűlési biztos nem lehet tagja pártnak, és nem folytathat politikai tevékenységet.
(3) Az alapvető jogok biztosának feladata, hogy – a más országgyűlési biztos feladatkörébe tartozó ügyek kivételével – az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja. A nemzetiségi jogok biztosának feladatkörébe a nemzetiségi jogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgálása tartozik. A jövő nemzedékek biztosának feladata, hogy az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja, továbbá, hogy közreműködjön a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében. Az információs jogok biztosának feladatköre a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok megismerésének jogával összefüggő visszásságok kivizsgálására terjed ki.
(4) Az országgyűlési biztos a feladatkörébe tartozó alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedést tesz. Az országgyűlési biztos számára törvény hatósági jogkört állapíthat meg. Az országgyűlési biztos eljárását bárki kezdeményezheti.
(5) Az országgyűlési biztos évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(6) Az országgyűlési biztosok feladataira, jogállására és eljárására vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
Indokolás: A tervezet a hatékonyabb alapjogvédelem érdekében visszaállítja a külön biztosok intézményét, ideértve az adatvédelemmel és információszabadsággal foglalkozó biztost is. Utóbbi függetlensége így jobban biztosítható, mintha a feladatát un. autonóm közigazgatási szerv végezné. Hatósági jogkörre nem csak az információs jogok biztosának lehet szüksége, hanem a többi biztosnak is. Ezért a tervezet lehetőséget ad arra, hogy törvény ilyen jogkörrel ruházzon fel országgyűlési biztost.
A helyi önkormányzatok
[31. cikk] 82. §
(1) A települések és a törvényben meghatározott más területi egységek lakóit megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a lakosságot érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézésére terjed ki.
(2)A helyi önkormányzatok egyenjogúak. A helyi önkormányzatok kötelezettségei, feladatai és hatáskörei - sajátosságaikhoz igazodóan - eltérőek lehetnek. *
Indokolás: Az Alaptörvényből hiányzik a köztársasági alkotmányban minden település lakossága számára alanyi jogon biztosított helyi önkormányzás joga. Hiányzik továbbá a helyi önkormányzatok egyenjogúságát kimondó rendelkezés mellett a kötelezettségek, feladatok, hatáskörök differenciált kialakítását lehetővé tevő alkotmányos felhatalmazás. A módosítás ezeket a szabályokat pótolja. Szövegjavaslatunk ugyanakkor nem rögzíti, hogy a települések feletti szinten hol legyenek még helyi önkormányzatok. A helyi önkormányzatokról szóló törvény feladata lesz kijelölni azt a területi egységet (járás, kistérség, megye vagy régió), ahol a területi szintű önkormányzás megvalósul.
(3) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani.
(4) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat [sarkalatos] törvény határozza meg.
Indokolás: A tervezet az ország kormányozhatósága érdekében jelentősen csökkenti a sarkalatos törvénnyel szabályozandó tárgykörök számát.
[32. cikk] 83. §
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot;
b) határozatot hoz;
c) önállóan igazgat;
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
[(4) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet vagy önkormányzati határozatot a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.
(6) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.]
Indokolás: A (4)-(5) bekezdésben szabályozott tárgyköröket elegendő törvényben elhelyezni. A (6) bekezdés felesleges, erről a közpénzek szabályozása során az Alaptörvény rendelkezik.
[33. cikk] 84. §
(1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.
(2) A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára.
(3) A képviselő-testület [sarkalatos] törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.
Indokolás: A tervezet az ország kormányozhatósága érdekében jelentősen csökkenti a sarkalatos törvénnyel szabályozandó tárgykörök számát.
[34. cikk] 85. §
(1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.
(2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását.
(3) Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat.
(4) A Kormány [a fővárosi és megyei kormányhivatal] az általános hatáskörű területi szerve útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi [felügyeletét] ellenőrzését.
(5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez[, illetve a Kormány hozzájárulásához] kötheti.
Indokolás: Az önkormányzati autonómia kiteljesítése érdekében a tervezet felügyeleti helyett ellenőrzési jogosítványokat ad a Kormány számára a törvényes működés és a pénzügyi fegyelmet betartó gazdálkodás biztosítására. A felügyeletet ellátó szervet elegendő törvényben meghatározni.
[35. cikk] 86. §
(1) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
(2) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani.
(3) A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.
(4) A képviselő-testület [- sarkalatos törvényben meghatározottak szerint -] kimondhatja feloszlását.
Indokolás: A tervezet az ország kormányozhatósága érdekében jelentősen csökkenti a sarkalatos törvénnyel szabályozandó tárgykörök számát.
(5) [Az Országgyűlés a Kormány - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett -] A bíróság a törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet.
Indokolás: Az alaptörvény-ellenesen működő képviselőtestület feloszlatásáról nem politikai, hanem jogi döntést kell hozni, ez a bíróság feladata.
(6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.
* UPDATE: A Szalay kör az önkormányzatokra vonatkozó 82. § (1) és (2) bekezdését 2013. júniusában módosította.
