HTML

[Konferencia] Az Alkotmányos Jogállam 2013. május 13.

2013.05.15.

A Szalay Kör és a Pénzügykutató Zrt. Alkotmányos Jogállam c. konferenciájáról a Népszabadság is tudósított - 2013. május 13.

A Szalay körnek az Alaptörvény módosítására tett javaslata itt olvasható

„Magunknak kell kitalálnunk, megfogalmaznunk azokat az igazságokat, amelyek kiutat mutatnak ebből az Európából kilépő rendszerből. Itt van előttünk egy rendszer, amit le kell bontani, és újra kell építeni” – jelentette ki Az alkotmányos jogállam című konferencián Lengyel László.

– A jelenlegi rendszer kísértetiesen emlékeztet a rendszerváltási előtti rendszerre. Nem arra, ami a nyolcvanas években volt, hanem arra, ami '56 és '62 között volt – ezzel a felütéssel nyitotta meg Az alkotmányos jogállam című konferenciát a rendezvény elnökeként a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója, Lengyel László hétfő délelőtt.


A Pénzügykutató Zrt. és a Szalay László Kör 'Az alkotmányos jogállam' című konferenciája
Népszabadság - Reviczky Zsolt

A konferencia összehívásának szükségességét azzal indokolta, hogy „a nyolcvanas évek legnagyobb szakmai, intellektuális és erkölcsi forradalma, hogy körök, klubok támadtak, szakmák föllázadtak a szakmai tisztesség, az intellektuális becsület nevében. Szomorúan kell mondanom, hogy most megint magunknak kell kitalálnunk, megfogalmaznunk azokat a tételeket, igazságokat, amelyek kiutat mutatnak ebből az Európából kilépő rendszerből. Itt van előttünk egy rendszer, amit le kell bontani, és újra kell építeni”.

Számos ponton élesen bírálta a kormányzatot, s a jelenlegi jogalkotó, alkotmányozó munkát Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter, aki az alkotmányosság védelmére életre hívott, jogászokból álló, független Szalay László Kör szóvivőjeként lépett a pódiumra. Úgy fogalmazott: „a szakmai társaságok akkor szaporodnak el, amikor nagyon nagy a baj. Most pedig nagyon nagy a baj. A jogi kultúra elleni támadássorozat történt az elmúlt években. A jogi kultúra elleni támadásokkal szemben érvényre kell juttatni a jogállamiság eszméit”.

Beszédében kiemelte, hogy meg kell változtatni azt az alaptörvényt, amit a mostani hatalom politikai eszközként használ, és ami a hatalommegosztás elvét formálissá degradálta, határok nélküli parlamenti hatalmat valósított meg, a negyedik módosítás nyomán pedig minden alkotmányossági kontrollt kiküszöbölt.

„A negyedik módosítás után akár 25 évre is ki lehet terjeszteni egy parlamenti politikai ciklust. Bármit be lehet írni az alkotmányba. A legszörnyűbb tartalmat is, a legembertelenebbet is. És már nincs belföldi jogorvoslati lehetőség. Ide jutottunk” – fogalmazott Bárándy. A volt miniszter beszédében kitért arra is: egy kívánatos változás után új alkotmányt kell létrehozni, ám ehhez a „mi ízlésünk szerint” nem elegendő a kétharmad birtoklása, szükséges hozzá a társadalmi egyetértés is. Bárándy közölte, a Szalay-kör elkészített már egy tervezetet.

„A jog a politikai szolgálója lett”

Nem voltak kevésbé kritikusak azok a jogászok, közgazdászok, akik kerekasztal-beszélgetésen az elmúlt bő két év pénzügyi, gazdasági szektort érintő jogalkotási gyakorlatáról vontak mérleget. Gadó Gábor jogász, az egykori Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium volt szakállamtitkára szerint sokat elárul a jelenlegi állapotokról az az eset, amikor a kormányfő Budapest főpolgármesterének jelezte, egy törvénnyel visszaszerezné a balettintézetnek egykor otthont adó fővárosi épületet. Mint mondta, annak ellenére javasolta ezt a kormányfő, hogy „egyedi ügyek jogszabállyal, törvénnyel való megoldása nyilvánvalóan visszaélés a jogszabályalkotással.”

Várhegyi Éva közgazdász, az MNB felügyelőbizottságának volt tagja a bankadó kapcsán fogalmazta meg aggályait. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Európában és a világban példátlan mértékű terhet róttak a bankokra, ráadásul visszamenőleges hatállyal vezették be ezt az adót. Ez szerinte nem más, mint a joggal való visszaélés. A szakember szerint ilyennek minősül az is, hogy politikai, gazdasági, üzleti célból rúgták fel a végtörlesztési törvényben a korábbi hitelszerződéseket, ami lényegében bankrablásnak minősül.

Draskovics Tibor volt pénzügy- és igazságügyi miniszter szerint mára a jog a politika szolgálója lett, a kormányzat pedig erre alapozva a tulajdonviszonyok lényeges, alapvető megváltoztatására törekszik. Hozzátette: „Van ennek analógiája a hazai történelemben, ez történt például a Horthy-korszakban és az ötvenes években is.” Draskovics szerint mindennek az a célja, hogy politikai megfontolások alapján, azaz a jelenlegi kormány hatalmának stabilizálását elősegítőknek oszthassák újra a vagyont.

Az államosításával még olcsóbb sem lett az önkormányzati rendszer

Az önkormányzatiság lebontása a közösséget fosztja meg a helyi ügyekbe való beleszólás jogától – így látta az önkormányzati kerekasztal mindhárom résztvevője. A következő tételmondatuk pedig az volt, hogy nincs jogállam jól működő helyhatóságok nélkül. Sajnálatos viszont, hogy a polgárok a rendszer átalakítása – például az iskolák államosítása – miatt nem kapták fel a fejüket, de Botka László szegedi szocialista polgármester szerint egyre többen ismerik fel, hogy milyen abszurd helyzet alakult ki: az intézményeket az önkormányzatok tartják fenn, de azokat Budapestről irányítják, s még a tanárokat is központilag nevezik ki.

Úgy tűnik, húsz év nem volt elég ahhoz, hogy az önkormányzatiság szelleme teret nyerjen – magyarázta a közönyt Atkári János, Budapest volt SZDSZ-es főpolgármester-helyettese. Szerinte egyébként vissza kellene térni az alapokhoz, s a gazdasági alkotmányozás keretében rögzíteni kellene, hogy az önkormányzatok autonóm szervezeti egységek, amelyek kötelező feladatait az állam finanszírozza, amiről viszont helyben döntenek, ahhoz a forrásokat is ott kell előteremteni. Botka ehhez azt tette hozzá, hogy az önkormányzati törvény jelentősen szűkítette a feladatok körét, miközben elvett helyhatósági tulajdont, s több pénzt vont el, mint amennyit az átalakítás indokolt.

Az önkormányzati intézmények, illetve egyes igazgatási hatáskörök államosításával a rendszer még csak olcsóbb sem lett – hangsúlyozta Botka. Szegeden a kormányhivatal 120 embert vett át, miközben az új szervezet 180 fővel állt fel. A várostól ugyanakkor szerinte másfél milliárddal több állami támogatást vettek el, mint amennyit az átadott feladatok mennyisége indokolt volna.

Az alkotmányban helyre kellene állítani az önkormányzati autonómiát, leszögezve, hogy az önkormányzás joga minden települést megillet, a helyhatóság javaihoz pedig senki nem nyúlhat, ma ugyanis bármikor előfordulhat, hogy az állam valamire ráteszi a kezét, azért nem is érdekeltek a vagyon növelésében – emelte ki Tóth József, a XIII. kerület MSZP-s polgármestere. Emellett meg kellene határozni a közfeladatok körét, s azt, hogy ezek közül mit láthat el hatékonyan az állam, mit a civil szervezetek vagy az egyházak, s mit az önkormányzatok. A településvezető szerint a finanszírozást is ehhez kellene rendelni, mert a kerület 23 milliárdos költségvetéséből 19 milliárdot költenek kötelező feladatokra, s azokhoz mindössze 3,1 milliárdos támogatást kapnak, de az iparűzési adó figyelembevételével is csak hatvan százalékot fedez az állam.

Az autonómia kérdése többször is felvetődött. Botka szerint nem feltétlenül a 2010 előtti állapotokhoz kell visszatérni, de az önkormányzatok önállóságát helyre kell állítani. Ez kiszámítható viszonyokat is jelent, most viszont az állítólagos feladatfinanszírozás mellett is különbséget tesznek az egyes települések között, amelyek a jogszabályok alapján azt sem tudták előre megbecsülni, hogy mekkora támogatást kapnak, hanem januárban a kincstártól kaptak egy számot. Az adósságkonszolidáció kapcsán is hiába fektették le az elveket – tette hozzá –, mert a hasonló feltételek mellett működő Debrecen tartozásainak 65, Szegedének viszont csak ötven százalékát vállalta át az állam.

Ezzel kapcsolatban Botka tarthatatlannak nevezte, hogy újabb hitelt a legkisebb település is csak kormányzati engedéllyel vehet fel. Nem vitatja, hogy valamiféle adósságkorlátra szükség van, de ha a kormányoldal szerint korábban „felelőtlenül költekező” önkormányzatok nem képesek fejlesztésekbe fogni, ki lép a helyükbe? – tette fel a kérdést. Erre egyelőre senki nem adott választ. Atkári viszont nem ért egyet a hitelkorlátozással. Szerinte a bankokra kell bízni, mely településeknek és mire adnak kölcsön, s ha rosszul döntöttek, viseljék annak kockázatát.

Az újabb rezsicsökkentés következményeit az önkormányzatoknak kell vállalniuk – hozott fel egy újabb problémát a szegedi polgármester. A 23 megyei jogú város közműcégeinek ez négyszáz-hétszáz milliós többletkiadást jelent, amit szerinte a helyi adók emelésével lehet csak kompenzálni. Vagyis: a lakosság maga finanszírozhatja a kormány akcióját. Ettől pedig nehezen tekinthetnek el, hiszen a zömében uniós támogatással létrehozott létesítményeket – például hulladéklerakókat – mindenképpen üzemeltetni kell, s ha az elhasználódott eszközöket nem pótolják, visszamenőleg is megvonhatják a támogatást. Atkári úgy látja, könnyebbséget jelentene, ha az önkormányzati cégeknek nem kellene közműadót fizetniük.

A BKV pénzügyi helyzete kapcsán Atkári arra hívta fel a figyelmet, hogy a főváros csak augusztusig tervezte meg, hogy miből finanszírozza a céget, ez pedig szerinte azt jelenti, hogy Budapestnek nincs érvényes költségvetése. Ha pedig valamilyen feladatra nincs forrás, az szerinte azt is jelenti, hogy a főváros csődben van. Hallott ugyan a BKV államosításának szándékáról, de a volt főpolgármester-helyettes szerint több pénz attól sem lesz.

Visszaüthet a Fideszre, hogy manipulálta a választási rendszert?

Botrányos, hogy az országgyűlési választás előtt alig egy évvel a választási rendszerben még számos nyitott kérdés akad – szögezte le Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület ügyvezető alelnöke. Most mindent meg kell tenni azért, hogy 2014-ben tisztességes választást tartsanak, ugyanakkor érdemes gondolkodni azon is, ha valaki helyzetbe kerül, hogyan alakítsa át a szisztémát.

Hogy erre miért van szükség, arról Szoboszlai György, az Országos Választási Bizottság egykori tagja beszélt. Szerinte a Fidesz átgondolt és pontos tervek alapján mindent megtett annak érdekében, hogy egy relatív többséggel rendelkező, magát centrálisnak minősítő politikai erő a relatív többség birtokában is meg tudja majd őrizni a hatalmat.

Ezt szolgálja, hogy a választási rendszer minden korábbinál aránytalanabbá vált – tehát a győztest támogatja –, de az egyéni körzetek átszabása vagy a határon túli magyarok választójogának megadása is. László Róbert, a Political Capital választási szakértője mindehhez hozzátette: a kampány korlátozása is része a Fidesz törekvéseinek, hiszen a politikai hirdetések kereskedelmi médiában történő tiltása miatt a pártok a kevésbé aktív, bizonytalan, a részvételről gyakran csak az utolsó pillanatban döntő embereket zárják el az információtól.

A választási rendszerről rendelkezik az alaptörvény, van már országgyűlési választási és eljárási törvény is, de a végrehajtási rendeletek kidolgozása csak most kezdődik, s a hírek szerint újra megnyitják a választási eljárási törvényt is, szóval a jogalkotási folyamatnak csaknem elején tartunk, és már április 18-a van – figyelmeztetett Tóth Zoltán választási szakértő is.

Ráadásul szerinte is vannak bizonytalansági elemek, például az, hogy azok a bejegyzett pártok vehetnek majd részt a választáson, amelyeket a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásba vesz. És mi történik, ha nem teszi meg? Mi lesz, ha például az MSZP-t az utolsó pillanatban kizárják, mert az alaptörvény szerint bűnös szervezet? – konkretizálta a kérdést. Ugyanez a helyzet a külföldi megfigyelőkkel, akiket a bizottság vezetője bármikor törölhet a nyilvántartásból.

Nemzetközi szervezetek vizsgálják ugyan az alaptörvény negyedik módosítását – amelynek része a kampány korlátozása is –, de az eredményt illetően Szoboszlai nem túl optimista. László Róbert is úgy véli, itthon kell megszólalniuk a civileknek, ha a csalás gyanúja felvetődik – a külföldön szavazók voksainak minden külső kontrollt nélkülöző összesítése például okot ad a gyanakvásra –, de az ellenzéki pártoknak is határozottabban kellene fellépniük. Szigetvári erre visszakérdezett: mit kellene még többet tenniük, gyújtsák fel magukat a Parlament előtt? Más eszközük ugyanis nincs, mert minden javaslatukat visszaverik.

A választási rendszerrel való manipuláció senkinek nem jelent életbiztosítást – árnyalta a képet László Róbert. A szabályok egy része ugyanis pártfüggetlen, és a legnagyobb pártokat hozza kivételesen kedvező helyzetbe. Ez most a Fidesz, az erőviszonyok azonban később változhatnak, és akkor más kerül igen előnyös helyzetbe. Az viszont, hogy a határon túliak is szavazhatnak, valószínűleg csak a jobboldalnak kedvez, amit a fideszesek nem is titkolnak.

Szigetvári viszont kijelentette: azt nem lehet mondani, hogy a jelenlegi kormányt nem lehet leváltani. A választási szisztémának egyetlen olyan intézményes eleme sincs – fogalmazott –, amely meghatározott többség elérése esetén megakadályozná a hatalomváltást. Azt persze maga sem tagadta, hogy az eddig elfogadott jogszabályoknak egyetlen olyan pontja sincs, amely az ellenzéknek akármilyen csekély mértékben is kedvezne.

Abban egyébként nagyjából egyetértés alakult ki, hogy a választási szabályok átdolgozásra szorulnak. Tóth Zoltán jelezte is, hogy a Szalay-körben dolgoznak a jövőbeni törvényeken. A jelenleginél mindenképpen arányosabb rendszer kialakítása a cél: a 2010-ig hatályos szabályok szerinti aránytalanság, amikor az 53 százalék elég volt a kétharmadhoz, még elfogadható. Készülnek emellett a párt- és kampányfinanszírozás szabályai, de a hozzászólások alapján az egész rendszer nyilvánosságát és átláthatóságát is javítani kell.

Igazságszolgáltatás: a bizalmat könnyű eljátszani, nehéz visszaszerezni 

Az igazságszolgáltatás rendszeréről tartott kerekasztal-beszélgetésen Györgyi Kálmán egykori legfőbb ügyész – miközben „elég jónak” nevezte az ügyészségi szabályozást – kifogásolta, nem tartotta „esztétikusnak”, hogy már kilenc évre nevezhetik ki a főügyészt. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke arról szólt: nem történt Magyarországon igazságszolgáltatási reform, csak igazgatási modellváltás. Ettől pedig – tette hozzá – már csak azért sem várhattunk hatalmas sikereket, mert ilyen igazgatási modell sehol nincs Európában.

Sarkosabban fogalmazott Kadlót Erzsébet büntetőbíró, az Alkotmánybíróság egykori főtanácsadója: „modellváltások között imbolyogva eljutottunk oda, hogy minden létező helyzetet alulmúló kép alakult ki a bíróság állapotáról, ma már az emberek azt sem hiszik el, hogy a bírák, a bíróságok függetlenek.” Mindebben komoly szerepe volt szerinte a bíróságok körüli csatározásoknak, az egyszemélyi vezetés kialakításának a bírói hivatal élén, és annak is, hogy a kormány, ha a bíróság neki nem tetsző döntést hoz, akkor új törvényt fogalmaznak.

Kadlót Erzsébet éles kritikával illette a kabinetet a bírók nyugdíjazása és az ügyáthelyezések kapcsán is. Az ügyáthelyezésekre kitért Baka András is, aki úgy fogalmazott: tudomása szerint eddig összesen csupán 42 ügyet helyeztek át. Ezért szerinte az ügyáthelyezés a bíróságok hátralékának ledolgozásában nem segít, legfeljebb arra alkalmas, hogy akkor is sanda szándékot tételezzenek fel, ha nincs mögöttes célja az áthelyezésnek. Ennek kapcsán fontosnak tartotta leszögezni: az igazságszolgáltatásba vetett bizalom hamar eljátszható, de nagyon nehéz visszaszerezni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://szalaykor.blog.hu/api/trackback/id/tr425300180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.