HTML

A Szalay körnek az Alaptörvény módosítására tett javaslata 4. rész - A bíróság, Az ügyészség, Az alapvető jogok biztosa, A helyi önkormányzatok

2013.05.15.

A bíróság

[25. cikk]  76. §
(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
(2) A bíróság dönt
a) büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;
b) a közigazgatási határozatok törvényességéről;
c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;
d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról;

e) az Alaptörvény-ellenesen működő önkormányzati testület feloszlatásáról.

Indokolás: Az alaptörvény-ellenesen működő képviselőtestület feloszlatásáról nem politikai, hanem jogi döntést kell hozni, ez a bíróság feladata.


(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
(4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők.
(5)[A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi.]A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.
[(6) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.]

Indokolás: A bíróságok igazgatását végző szerv meghatározása elegendő törvényi szinten.


[(7)]
(6) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.)

[(8)] (7) A bíróságok szervezetének és igazgatásának[, a bírák jogállásának részletes] szabályait[, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni. A bírák jogállásának, javadalmazásának szabályozására vonatkozó rendelkezést a bírákra vonatkozó szabályoknál kell elhelyezni.


[26. cikk]  77. §
(1) A [bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve,]bíró kizárólag az Alaptörvény és más jogszabályok alapján, meggyőződésének megfelelően dönt; ítélkezési tevékenység[ükben]e során nem utasítható[ak], és nem fogadhat el utasítást.  [A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.] A bír[ák]ó nem lehetnek tagja[i] pártnak, és nem folytathat[nak] politikai tevékenységet.
(2) A hivatásos bírákat[ – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –] pályázat alapján, bírói önkormányzati szerv javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.[ Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.] A hivatásos bírót a köztársasági elnök bírói önkormányzati szerv javaslatára, törvényben meghatározott ok miatt felmenti vagy tisztségének gyakorlásából felfüggeszti.
(3) A Kúria elnökét és elnökhelyettesét a legmagasabb szintű bírói önkormányzati szerv javaslatára a bírák közül [kilenc] hat évre a köztársasági elnök [javaslatára az Országgyűlés választja] nevezi ki. [A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.] A Kúria elnöke és elnökhelyettese egy alkalommal újra kinevezhető.

(4) Az Alaptörvényben nem említett bírósági vezetőket a hivatásos bírák közül bírói önkormányzati szerv javaslatára kell kinevezeni.

(5) A bírák jogállásának és javadalmazásának szabályait törvény határozza meg.

Indokolás: A bírói függetlenség elvét és garanciáit az alkotmánybírákra vonatkozó szabályhoz hasonlóan indokolt meghatározni. A kinevezésnél és elmozdításnál a függetlenség garanciája az alkotmányos törvényi szabályozás mellett az, hogy ilyen aktusra csak a bírói önkormányzati szervek javaslatára kerülhet sor. A bírói szolgálati viszony kezdetének legalacsonyabb életkorát, valamint a nyugdíjazásra vonatkozó szabályokat elegendő törvényben meghatározni. Egységes elven nyugvó szabályokat indokolt ugyanakkor előírni az állami vezetők, alkotmánybírák tekintetében. Ez azt jelenti, hogy vagy tizenkét évnyi, nem meghosszabbítható megbízatási időről rendelkezik a tervezet (alkotmánybírák, Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese), vagy hat éves, egyszer meghosszabbítható megbízatási időről (többi tisztségviselő). A köztársasági elnök megbízatási ideje nem változik.


[27. cikk]  78. §
(1) A bíróság – ha törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik.
(2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró [járhat el] hozhat ítéletet.

[Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését.]

Indokolás: A bírósági titkárt nem indokolt alkotmányos intézményként megjeleníteni. A kívánt cél az Alaptörvény szövegének módosításával elérhető.

[(4) Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.]

Indokolás: A (4) bekezdés tartalmának alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság megállapította, ezért ezt a rendelkezést el kell hagyni.


[28. cikk]  79. §
A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. [Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.]

Indokolás: A jogszabályok értelmezésének elveit pontosan és egyértelműen kell meghatározni. A második mondat elhagyása azért szükséges, mert az egyértelműség követelményének nem tesz eleget.


Az ügyészség

[29. cikk]  80. §
(1) A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként [mint közvádló] az állam büntetőigényé[nek kizárólagos]t érvényesít[ője]i. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.
(2) A legfőbb ügyész és az ügyészség
a) törvényben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
d) a közérdek védelmezőjeként [az Alaptörvény vagy] törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti [és irányítja], kinevezi az ügyészeket. [A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.]
(4) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül  a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök[ javaslatára az Országgyűlés választja kilenc] nevezi ki hat évre, és menti fel. [A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.] A legfőbb ügyész egy alkalommal újra kinevezhető.
(5)[A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.] A legfőbb ügyészt a Kormány irányítja, a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter útján. A legfőbb ügyésznek nem adható olyan utasítás, amely ügyészi intézkedéstől való tartózkodásra, az eljárás folytatását akadályozó ügyészi intézkedés megtételére, a vád elejtésére vagy az eljárás alá vont személy számára kedvező módosítására irányul, továbbá, amely érinti az eljáró ügyész személyét. Törvényben meghatározott ügyekben ügyész számára utasítás nem adható.
(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(7) Az ügyészség szervezetének és működésének, a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályait, valamint javadalmazásukat [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: A tervezet az ügyészség Kormány alá rendelésére tesz javaslatot. Ennek indoka, hogy a független bíróság előtt az állam büntetőjogi politikáját és a közérdek védelmét a végrehajtó hatalom részeként működő, a Kormány felé felelősséggel tartozó ügyészség megfelelőbben tudja képviselni, mint a valódi felelősséggel nem rendelkező, un. független ügyészség. Az ügyészség tevékenységéért az Országgyűlés előtt a Kormány, illetőleg a legfőbb ügyész közvetlen irányítását végző miniszter a felelős. A Kormány irányítási jogosítványai korlátozottak, nem akadályozhatják az ügyészség szakmai szabályok betartásával végzett tevékenységét. A többi módosítás az Alaptörvény szakmai pontosítására irányul (lehetőséget ad az állam büntetőigényének pótmagánvád útján való érvényesítésére; mivel az Alaptörvény nem ad közvetlenül feladatot az ügyészségnek, törli az erre vonatkozó szövegrészt; megszünteti azt a hibát, hogy a legfőbb ügyész, aki a szervezeten belül helyezkedik el, nem irányíthatja, csak vezetheti az ügyészi szervezetet; a szolgálati viszony nyugdíjazás miatt történő megszűnésének szabályait elegendő törvényben elhelyezni).

Az alapvető jogok biztosa

[30. cikk]  81. §

[(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
(3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
(5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.]

(1) Az Országgyűlés az alapvető jogok védelme érdekében – kizárólag neki felelős megbízottként – megválasztja az alapvető jogok országgyűlési biztosát, a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosát, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát, továbbá az információs jogok országgyűlési biztosát.

(2) Az országgyűlési biztost a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. Az országgyűlési biztos egy alkalommal újra választható. Az országgyűlési biztos nem lehet tagja pártnak, és nem folytathat politikai tevékenységet.

(3) Az alapvető jogok biztosának feladata, hogy – a más országgyűlési biztos feladatkörébe tartozó ügyek kivételével – az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja. A nemzetiségi jogok biztosának feladatkörébe a nemzetiségi jogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgálása tartozik. A jövő nemzedékek biztosának feladata, hogy az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja, továbbá, hogy közreműködjön a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében. Az információs jogok biztosának feladatköre a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok megismerésének jogával összefüggő visszásságok kivizsgálására terjed ki.

(4) Az országgyűlési biztos a feladatkörébe tartozó alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedést tesz. Az országgyűlési biztos számára törvény hatósági jogkört állapíthat meg. Az országgyűlési biztos eljárását bárki kezdeményezheti.

(5) Az országgyűlési biztos évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

(6) Az országgyűlési biztosok feladataira, jogállására és eljárására vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

Indokolás: A tervezet a hatékonyabb alapjogvédelem érdekében visszaállítja a külön biztosok intézményét, ideértve az adatvédelemmel és információszabadsággal foglalkozó biztost is. Utóbbi függetlensége így jobban biztosítható, mintha a feladatát un. autonóm közigazgatási szerv végezné. Hatósági jogkörre nem csak az információs jogok biztosának lehet szüksége, hanem a többi biztosnak is. Ezért a tervezet lehetőséget ad arra, hogy törvény ilyen jogkörrel ruházzon fel országgyűlési biztost.

A helyi önkormányzatok

[31. cikk]  82. §
(1) A települések és a törvényben meghatározott más területi egységek lakóit megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a lakosságot érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézésére terjed ki.
(2)A helyi önkormányzatok egyenjogúak. A helyi önkormányzatok kötelezettségei, feladatai és hatáskörei - sajátosságaikhoz igazodóan - eltérőek lehetnek. *

Indokolás: Az Alaptörvényből hiányzik a köztársasági alkotmányban minden település lakossága számára alanyi jogon biztosított helyi önkormányzás joga. Hiányzik továbbá a helyi önkormányzatok egyenjogúságát kimondó rendelkezés mellett a kötelezettségek, feladatok, hatáskörök differenciált kialakítását lehetővé tevő alkotmányos felhatalmazás. A módosítás ezeket a szabályokat pótolja. Szövegjavaslatunk ugyanakkor nem rögzíti, hogy a települések feletti szinten hol legyenek még helyi önkormányzatok. A helyi önkormányzatokról szóló törvény feladata lesz kijelölni azt a területi egységet (járás, kistérség, megye vagy régió), ahol a területi szintű önkormányzás megvalósul.

(3) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani.
(4) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: A tervezet az ország kormányozhatósága érdekében jelentősen csökkenti a sarkalatos törvénnyel szabályozandó tárgykörök számát.

[32. cikk]
  83. §
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a) rendeletet alkot;
b) határozatot hoz;
c) önállóan igazgat;
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
[(4) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet vagy önkormányzati határozatot a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.
(6) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.]

Indokolás: A (4)-(5) bekezdésben szabályozott tárgyköröket elegendő törvényben elhelyezni. A (6) bekezdés felesleges, erről a közpénzek szabályozása során az Alaptörvény rendelkezik.

[33. cikk]  84. §
(1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.
(2) A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára.
(3) A képviselő-testület [sarkalatos] törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.

Indokolás: A tervezet az ország kormányozhatósága érdekében jelentősen csökkenti a sarkalatos törvénnyel szabályozandó tárgykörök számát.


[34. cikk]  85. §
(1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.
(2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását.
(3) Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a megyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat.
(4) A Kormány [a fővárosi és megyei kormányhivatal] az általános hatáskörű területi szerve útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi [felügyeletét] ellenőrzését.
(5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez[, illetve a Kormány hozzájárulásához] kötheti.

Indokolás: Az önkormányzati autonómia kiteljesítése érdekében a tervezet felügyeleti helyett ellenőrzési jogosítványokat ad a Kormány számára a törvényes működés és a pénzügyi fegyelmet betartó gazdálkodás biztosítására. A felügyeletet ellátó szervet elegendő törvényben meghatározni.


[35. cikk]
  86. §
(1) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
(2) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani.
(3) A képviselő-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napjáig tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.
(4) A képviselő-testület [- sarkalatos törvényben meghatározottak szerint -] kimondhatja feloszlását.

Indokolás: A tervezet az ország kormányozhatósága érdekében jelentősen csökkenti a sarkalatos törvénnyel szabályozandó tárgykörök számát.


(5) [Az Országgyűlés a Kormány - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett -] A bíróság a törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet.

Indokolás: Az alaptörvény-ellenesen működő képviselőtestület feloszlatásáról nem politikai, hanem jogi döntést kell hozni, ez a bíróság feladata.


(6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.

* UPDATE: A Szalay kör az önkormányzatokra vonatkozó 82. § (1) és (2) bekezdését 2013. júniusában módosította.

Szólj hozzá!

A Szalay körnek az Alaptörvény módosítására tett javaslata 3. rész - A köztársasági elnök, A kormány, Önálló szabályozó szervek, Az Alkotmánybíróság

2013.05.15.

A köztársasági elnök

[9. cikk]  59. §
(1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
(3) A köztársasági elnök
a) képviseli Magyarországot;
b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
c) törvényt kezdeményezhet;
d) országos népszavazást kezdeményezhet;
e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;
f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
h) feloszlathatja az Országgyűlést;
i) az elfogadott [Alaptörvényt] alkotmányt és az Alaptörvény elfogadott módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel, az Alaptörvény módosítását a demokratikus hatalomgyakorlás, a jogállamiság és a hatalommegosztás követelményével, illetve az alapvető jogok Magyarországon elért védelmi szintjének csökkentését tiltó szabállyal való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, továbbá az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;
j) javaslatot tesz a miniszterelnök[, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa] és az országgyűlési biztosok személyére;
k) kinevezi az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét, elnökhelyettesét, a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
l) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét [és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét];
m) kialakítja hivatala szervezetét.
(4) A köztársasági elnök
a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét, a legfőbb ügyészt és az egyetemi tanárokat;
d) megbízza az egyetemek rektorait;
e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;
i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;
j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

Indokolás: A (3)-(4) bekezdés a köztársasági elnök valamennyi – az Alaptörvény egyéb rendelkezéseiben is szereplő – hatáskörét felsorolja. A tervezet e hatáskörök tekintetében több változtatást javasol, amelyeket át kell vezetni az említett bekezdéseken.


(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.
(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdésben [b)–e) pontjában] foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.
[(7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené.]

Indokolás: A (4) bekezdés a köztársasági elnök un. nem önálló, ellenjegyzéshez kötött hatásköreit sorolja fel. Ezek között a hatáskörök között nem indokolt különbséget tenni; egységes szabályt kell alkalmazni arra, mikor tagadhatja meg az intezkedést vagy a döntést.

[10. cikk]
 
60. §
(1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.
(2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte.

Indokolás: Köztársasági elnökké is csak az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező személyt lehet megválasztani. Ezt a hiányzó rendelkezést pótolja a tervezet.


(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

[11. cikk]  61. §
(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja.
(2) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(3) Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.
(4) Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki [– tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára –] a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

Indokolás: A köztársasági államformáról szóló 1946. évi I. törvény sajátos történelmi körülmények miatt tartalmazott olyan szabályt, hogy a határozatképességi követelményekre tekintet nélkül mielőbb megválasztható legyen az államfő. Ezt a szabályt átvette a köztársasági alkotmány, majd az Alaptörvény is. Ma már azonban nem indokolt ez a rendelkezés. A köztársasági elnök megfelelő legitimitását az általános határozatképességi követelmények betartásával is biztosítani kell.


(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.
(6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

[12. cikk]  62. §
(1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen.
(2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.
(3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik
a) megbízatási idejének lejártával;
b) halálával;
c) ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására;
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
e) összeférhetetlenség kimondásával;
f) lemondásával;
g) a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.
(4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
(5) A köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: A tervezet az ország kormányozhatósága érdekében a sarkalatos törvények számát radikálisan csökkenti.

[13. cikk 63. §

(1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
(2) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.
(5) A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

[14. cikk]  64. §
(1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
(2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg.
(3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.


A Kormány

[15. cikk]  65. §
(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.
(2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.
(3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.

[16. cikk]  66. §
(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
(2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
(7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
(9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.

[17. cikk]  67. §
(1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.
(2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki.
(3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal.
(4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény módosíthatja.
(5) A kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállását törvény szabályozza.

Indokolás: A Kormány alá nem tartozó közigazgatási és egyéb közhatalmi szervek köztisztviselőinek jogállását is törvényben kell szabályozni.

[18. cikk68. §

(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
(3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
(4) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját.
(5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.

[19. cikk]  69. §
(1) Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. [A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el.]

(2) Ha az Országgyűlés vagy annak kijelölt bizottsága egy tervezettel kapcsolatban kötelező állásfoglalást fogad el, a Kormány az európai uniós döntéshozatal során attól nem térhet el.

Indokolás: Az Országgyűlés meghatározó befolyását az európai döntéshozatali folyamatokban is biztosítani kell. A tervezet ezért a népképviseleti szervet feljogosítja kötelező erejű állásfoglalás kiadására a Kormány felé.


[20. cikk]  70. §
(1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik.
(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;
c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki;
d) lemondásával;
e) halálával;
f) összeférhetetlenség kimondásával;
g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3) A miniszter megbízatása megszűnik
a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével;
b) a miniszter lemondásával;
c) felmentésével;
d) halálával.
(4) A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

[21. cikk]  71. §
(1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
(2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
(3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt.
(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja.
(5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.

[22. cikk72. §

(1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy – több miniszterelnök-helyettes esetén – az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.
(4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.

Önálló szabályozó szervek

[23. cikk]  73. §
(1) Az Országgyűlés [sarkalatos] törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki [sarkalatos] törvényben meghatározott időtartamra. [Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.]
(3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, [sarkalatos]törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. [Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti]

Indokolás: Az önálló szabályozó szerv vezetőjének helyetteséről nem kell rendelkezni az Alaptörvényben. A tervezet az ország kormányozhatósága érdekében a sarkalatos törvények számát radikálisan csökkenti


Az Alkotmánybíróság

[24. cikk]  74. §
(1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.
(2) Az Alkotmánybíróság
[a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;
b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;
e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;
f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;
g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(3) Az Alkotmánybíróság
a) a (2) bekezdés b), c), e) és f) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
b) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést;
c) a (2) bekezdés g) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.
(4) Az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban az esetben vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll.
(5) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot
a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében a köztársasági elnök,
b) a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa
kezdeményezheti.
(6) Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása nem felelt meg az (5) bekezdésben meghatározott eljárási követelményeknek, az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását
a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Országgyűlés újratárgyalja,
b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság megsemmisíti.
(7) Az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a jogszabály megalkotóját, a törvény kezdeményezőjét vagy képviselőjüket meghallgatja, illetve véleményüket eljárása során beszerzi, ha az ügy a személyek széles körét érinti. Az eljárás ezen szakasza nyilvános.
(8) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(9) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes
szabályait sarkalatos törvény határozza meg.]

a) megvizsgálja, hogy az új alkotmány megalkotása vagy az Alaptörvény módosítása során megtartották-e az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket, megvizsgálja továbbá, hogy az Alaptörvény módosítása nem sérti-e a demokratikus hatalomgyakorlás, a jogállamiság és a hatalommegosztás követelményét, avagy nem csökkenti-e az alapvető jogok Magyarországon elért védelmi szintjét;

b) a helyi önkormányzat rendelete kivételével megvizsgálja a jogszabály alkotmányosságát és nemzetközi szerződésbe ütközését;

c) megállapítja a jogszabály megalkotásának elmulasztásával okozott alkotmányellenességet;

d) elbírálja az alkotmányellenes jogszabállyal, bírói vagy bíróság által felül nem vizsgálható hatósági döntéssel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszt;

e) ellátja az Alaptörvényben vagy sarkalatos törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(3) A (2) bekezdés a) – c) pontjában meghatározott eljárást bárki indítványozhatja. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott vizsgálatot a jogsérelmet szenvedett fél indítványozhatja, ha a hatékony jogorvoslati lehetőségeket kimerítette, vagy jogorvoslat nem volt számára biztosítva.

(4) Az Alkotmánybíróság a hatáskörébe tartozó ügyben

a) az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megsértésével elfogadott alkotmányt vagy Alaptörvény-módosítást, továbbá az Alaptörvény módosításának azt a rendelkezését, amely a demokratikus hatalomgyakorlás, a jogállamiság vagy a hatalommegosztás követelményét sérti, vagy az alapvető jogok Magyarországon elért védelmi szintjét csökkenti, megsemmisíti;

b) az alkotmányellenes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést részben vagy egészben megsemmisíti, alkotmányos értelmezés lehetősége esetén meghatározhatja a jogszabály alkalmazásánál irányadó alkotmányos követelményeket;

c) az alkotmányellenes bírói döntést, illetve a bíróság által felül nem vizsgálható alkotmányellenes hatósági döntést megsemmisíti, és szükség esetén az eljáró szervet – az alkotmányos követelmények meghatározásával – új eljárásra utasítja.

(5) Az Alkotmánybíróság határozata – ide értve a működésének megkezdése óta hozott valamennyi határozatot – mindenkire kötelező, ellene jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás: A tervezet visszaállítja az alkotmányvédelemnek azt a szintjét, amely Magyarországon a 2010. évi országgyűlési választások idején létezett, illetőleg amelyet az Alkotmánybíróság elvi jelentőségű határozataiban azóta is lerögzített. A tervezet visszaállítja az actio popularis intézményét annak érdekében, hogy a jogrendszer alkotmányosságát biztosítani lehessen. Megőrzi ugyanakkor a valódi alkotmányjogi panaszt, amely az Alaptörvény előremutató változtatása volt. Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény negyedik módosítása hatályon kívül helyezte az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény hatályba lépése előtt meghozott határozatait – amelyek pedig az alkotmányvédelem elért szintjét határozták meg az alkotmány írott szövege mellett -, szükségessé vált ezen határozatok hatályának visszaállítása.

75. §

(1) Az Alkotmánybíróság huszonegy tagból álló testület, amely tagjai közül négy évre megválasztja elnökét és helyettes elnökét.

(2) Az alkotmánybírákat a köztársasági elnök nevezi ki. Hét alkotmánybírót a legmagasabb szintű bírói önkormányzati szerv javaslatára a legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező hivatásos bírák közül, hét alkotmánybírót a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára az akadémiai doktori címmel rendelkező jogtudósok közül, hét alkotmánybírót pedig a jogász szakmai szervezetek véleményének megismerése után a legalább húsz év szakmai gyakorlattal rendelkező ügyészek, ügyvédek, illetve a bírói kinevezés szakmai feltételeinek megfelelő közigazgatási szakemberek és jogtanácsosok közül kell kinevezni.

(3) Az alkotmánybírák megbízatási ideje tizenkét év. Az alkotmánybírák nem nevezhetők ki újra.

(4) Az alkotmánybíró kizárólag az Alaptörvény és más jogszabályok alapján, meggyőződésének megfelelően dönt. Az Alkotmánybíró a tevékenysége során nem utasítható, és nem fogadhat el utasítást.

(5) Az Alkotmánybíróság szervezetéről, eljárásáról, továbbá az alkotmánybírák jogállásáról és javadalmazásáról sarkalatos törvény rendelkezik.

Indokolás: Az alkotmánybíráskodás eddigi magyarországi tapasztalatai alapján meg kell változtatni az alkotmánybírák jelölésének, választásának szabályait annak érdekében, hogy a politikai döntéshozatal helyett a kiválasztódás szakmai alapon történjen, és az eljárás eredményessége biztosítható legyen. Indokolt továbbá az Alaptörvényben rögzíteni az alkotmánybírák függetlenségét és ennek garanciáit.

Szólj hozzá!

A Szalay körnek az Alaptörvény módosítására tett javaslata 2. rész - Az Országgyűlés, Országos népszavazás

2013.05.15.

[XIX. cikk]  38. §
[(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.]
(1) Magyarország előmozdítja a szociális biztonsághoz való jog érvényesülését.

(2) Mindenkinek joga van az emberi lét alapvető feltételeihez, amelyet rászorultság esetén az állam a társadalombiztosítási és a szociális juttatások összességével biztosít.

(3) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy anyaság, öregség, árvaság, özvegység, fogyatékosság, rokkantság, betegség vagy keresőképtelenséggel járó más egészségi állapot esetén a gazdaság teherviselő képességével, valamint az érintett jövedelmi és vagyoni helyzetével összhangban álló ellátásban részesüljön. Törvény ezeknek az ellátásoknak az igénybevételét az érintett teherviselő képességéhez igazodó járulék fizetéséhez kötheti.

Indokolás: A szociális biztonsághoz való jog speciálisan érvényesül ugyan, de mégis alapjogi védelemben részesül. Az Alaptörvénnyel szemben a tervezet ezt az alapjogi jelleget  - az érvényesülés sajátosságaira tekintettel -domborítja ki. A tervezet meghatározza továbbá a valódi, bíróság előtt kikényszeríthető alapjogi tartalmat. A szociális ellátások feltételeként meghatározott “kényszermunka” alaptörvénybeli szerepeltetése nem indokolt, ami nem zárja ki azt, hogy a munkaképes rászorulókat elsősorban munkalehetőséghez juttassa az állam, és ne szociális juttatásokkal biztosítsa a megélhetésüket. A nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályok alkotmányba rögzítése nem indokolt.


[XX. cikk]  39. §
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.

(3) Mindenkinek joga van a nemzeti kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítás keretében igénybe vehető, a gazdaság teherviselő képességével összhangban álló egészségügyi ellátásokhoz. Törvény az egészségbiztosítási ellátások igénybevételét az érintett teherviselő képességéhez igazodó járulék fizetéséhez kötheti.

Indokolás: Az egészséghez való jog legfontosabb, alapjogi védelmet élvező eleme az egészségügyi ellátásokhoz való jog, ezért ennek alaptörvényi rögzítése indokolt.

[XXI. cikk]  40. §
(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.
(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

[XXII. cikk]  41. §
(1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
[(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
(3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.]

(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy hajléktalansága esetén az emberi életet közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet elhárításához szükséges szállása legyen.

Indokolás: A hajléktalanok helyzetét nem államcél formájában, hanem valódi alapjogként megfogalmazva kell segíteni. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a  hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodása önmagában nem büntethető, ezért az Alaptörvényben sem fogalmazható meg ilyen szabály.


[XXIII. cikk]  42.§
(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó legyen.
(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
(5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt[. Nem választható], továbbá az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

Indokolás: Nem csak a passzív, hanem az aktív választójogból is ki kell zárni azt, aki a saját államának joga szerint nem rendelkezik választójoggal.


(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.
(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

[XXIV. cikk]  43. §
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.
(2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

[XXV. cikk]  44.§
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

[XXVI. cikk]  45. §
Az állam - a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében - törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.

[XXVII. cikk]  46. §
(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.
(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze.

[XXVIII. cikk]  47. §
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.
(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt.
(6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.
(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

[XXIX. cikk]  48. §
(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(3) A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat [ a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit], valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait ,[sarkalatos] törvény határozza meg.[ Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.]

Indokolás: A nemzetiségekre vonatkozó szabályokat – a többi alapvető joghoz hasonlóan, az ország kormányozhatósága érdekében – elegendő egyszerű törvényben szabályozni. E törvénynek természetesen része – ahogyan jelenleg is – a nemzetiségként való elismerés feltételeinek meghatározása.

[XXX. cikk]  49. §
(1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.

[XXXI. cikk]  50. §
(1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
(2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.
(3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
(4) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elő.
(5) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettség írható elő.
(6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.

AZ ÁLLAM

Az Országgyűlés

[1. cikk]  51. §
(1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2) Az Országgyűlés
a) [megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;] megalkotja Magyarország alkotmányát és módosítja az Alaptörvényt;

Indokolás: Az Alaptörvény kifejezés használatát a tervezet csak annak hatályban léte alatt tartja fenn. Egy új alkotmányozás eredménye egy új alkotmány legyen.


b) törvényeket alkot;
c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére;
e) megválasztja a köztársasági elnököt, [az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit,] az országgyűlési biztosokat, valamint az Állami Számvevőszék elnökét és elnökhelyettesét;

Indokolás: A tervezet szerint az Alkotmánybíróság tagjait, a Kúria elnökét és a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök nevezi ki. A tervezet nem rendelkezik az Országos Bírói Hivatalról, a szabályozást törvényre bízza. Az országgyűlési biztosok tekintetében a tervezet visszaállítja a külön biztosok intézményét, szabályozza továbbá az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének jogállását.


f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
[g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;]

Indokolás: Az alaptörvény-ellenesen működő képviselőtestület feloszlatásáról nem politikai, hanem jogi döntést kell hozni, ez a bíróság feladata.


hg) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
ih) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;
ji) közkegyelmet gyakorol;
kj) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

[2. cikk]  52. §
(1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
(2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában [sarkalatos törvény] a Házszabály szabályozza.

Indokolás: Magát a Házszabályt kell sarkalatos törvényként megalkotni, megszüntetve a Házszabály mellett az önálló parlamenti törvény létezését.Így visszatérünk ahhoz a megoldáshoz, hogy a Házszabály tartalmazza az Országgyűlés szervezetével és működésével kapcsolatos rendelkezéseket.


(3) Az országgyűlési képviselők általános választását – az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

[3. cikk]  53. §
(1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést – a választást követő harminc napon belüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze.
(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.
(3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy
b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el.
(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.

[4. cikk54. §

(1)   Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
(2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.[ Sarkalatos t]Törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.
(3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik
a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;
b) halálával;
c) összeférhetetlenség kimondásával;
d) lemondásával;
e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
(4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
(5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: A tervezet az ország kormányozhatósága érdekében a sarkalatos törvények számát radikálisan csökkenti. Így a képviselők jogállását, javadalmazását és összeférhetetlenségi eseteit is elegendő egyszerű törvényben szabályozni.

[5. cikk]  55. §
(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.
(2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ.
(3) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít.
(4) Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a [házszabályi rendelkezésekben] Házszabályban meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak.
(5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint a fele jelen van.
(6) Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő országgyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A [házszabályi rendelkezések]  Házszabály egyes döntések meghozatalát minősített többséghez kötheti.
(7) Az Országgyűlés [a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával] sarkalatos törvényben elfogadott [házszabályi rendelkezésekben] Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.[ Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.
(8) Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.
(9) Az Országgyűlés biztonságáról országgyűlési őrség gondoskodik. Az országgyűlési őrség működését az Országgyűlés elnöke irányítja.]

Indokolás: A sarkalatos törvényként elfogadott Házszabály tartalmából indokolatlan kiemelni az Alaptörvényben a fegyelmi jogkörre és a rendszeres ülésezésre vonatkozó rendelkezéseket. Ugyancsak nem szükséges alaptörvényi szinten szabályozni az országgyűlési őrséget.

[6. cikk]   56. §
(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság, [vagy] országgyűlési képviselő vagy ötvenezer választópolgár kezdeményezhet megszövegezett és indokolással ellátott törvényjavaslat formájában.

Indokolás: A tervezet visszaállítja az országos népi kezdeményezés intézményét, egyúttal meghatározza a törvénykezdeményezés pontos tartalmát.


[(2) Az Országgyűlés – a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.]

Indokolás: A tervezet visszaállítja azt a korábbi szabályt, amely szerint csak a köztársasági elnök jogosult előzetes normakontrollt indítványozni az Alkotmánybíróságnál, mert a testület nem tanácsadója a törvényhozásnak és a kormánynak, hanem bírája.


[(3)](2) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.[ Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.]
[(4)]
(3) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja [- és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor –], a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.
[(5)](4) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a [(4)](3) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. [A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.]
[(6)]
(5) Az Alkotmánybíróság a [(2) és a (4)](3) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.

(6) Az ismét elfogadott törvénnyel kapcsolatban a köztársasági elnök a (3) bekezdésben meghatározott jogával a módosított rendelkezések tekintetében vagy a törvény elfogadására vonatkozó eljárási követelmények be nem tartása miatt élhet.
(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
[(8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz.
(9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.]

Indokolás: A jelenlegi (2) bekezdés elhagyása miatt a többi bekezdést értelemszerűen módosítani kell. A tervezet szerinti (6) bekezdés rövid és egyszerűbb szabálya feleslegessé teszi a jelenlegi (8)-(9) bekezdést.

[7. cikk57. §

(1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az [alapvető jogok biztosához,] országgyűlési biztosokhoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez[,] [a legfőbb ügyészhez] és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.

Indokolás: A tervezet újraszabályozza az országgyűlési biztosok intézményét, ezért a megnevezésüket módosítani kell. A tervezet az ügyészség Kormány alá rendelésére tesz javaslatot, ezért a jövőben a Kormány tagjához lehet kérdéssel és interpellációval fordulni az ügyészséget érintő ügyben.
(2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz,[ és] a Kormány tagjához, továbbá az önálló szabályozó szerv vezetőjéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.

Indokolás: Az önálló szabályozó szerv vezetője nem tartozik a Kormány irányítása alá, ezért indokolt, hogy önállóan legyen kérdezhető és interpellálható.
(3) Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét [sarkalatos törvény] a Házszabály szabályozza.

Indokolás: A tervezet megszünteti az Országgyűlésre vonatkozó szabályozás megkettőzését, és minden parlamenti ügyet a sarkalatos törvényként elfogadott Házszabályban kíván rendezni.

Országos népszavazás

[8. cikk]  58. §
[(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.]

(1) Az Országgyűlés ügydöntő népszavazást rendel el legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére törvény vagy annak rendelkezése hatályon kívül helyezése érdekében. A törvény vagy annak rendelkezése hatályát veszti, ha a népszavazás eredményes volt.

(2) Az Országgyűlés véleménynyilvánító népszavazást rendelhet el a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyötöde vagy legalább százezer választópolgár kezdeményezésére, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó bármely ügyben. A véleménynyilvánító népszavazás döntése az Országgyűlésre nem kötelező.

Indokolás: Jelenleg a kötelezően megtartandó és egyben ügydöntő népszavazás meghatározott kivétellel bármely, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben kezdeményezhető. Ez a megoldás parttalanná tesz az ügydöntő népszavazás intézményét. A tervezet csak a már elfogadott törvény hatályon kívül helyezésére irányuló ügydöntő népszavazást (un. népi vétó) engedi meg. Ez egyensúlyt teremt a népi kezdeményezésként benyújtható törvényjavaslat intézményével.
(3) Nem lehet országos népszavazást tartani
[a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;]
[b)]a) a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
[c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;]
[d)]b) egyoldalúan fel nem mondható nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
[e)]c) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és országgyűlési határozattal eldöntendő szervezetalakítási kérdésről;
[f)]d) az Országgyűlés feloszlásáról;
[g) képviselő-testület feloszlatásáról;]
[h)]e) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;
[i)]f) katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
[j)]g) közkegyelem gyakorlásáról.

Indokolás: A népszavazásra nem bocsátható kérdések listája felülvizsgálatra szorul. Semmi nem indokolja, hogy az Alaptörvény módosításáról, a választójogi törvényekről, az egyoldalúan felmondható nemzetközi szerződésekről és a törvényben szabályozott szervezetalakítási kérdésekről ne lehessen népszavazást tartani. A képviselőtestület feloszlatása a tervezet szerint bírósági hatáskörbe kerül, ezért a felsorolásból el kell hagyni.

(4) Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig lehet aláírást gyűjteni.
[(4)](5) Az országos népszavazás [érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és] eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

(6) Az országos népszavazásra vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

Indokolás: A választópolgárok akaratának erősebb érvényesítése érdekében a tervezet visszaállítja a népszavazás eredményességére vonatkozó korábbi szabályt. Szabályozza továbbá a tervezet az aláírásra rendelkezésre álló időt és a népszavazási ügyek jogszabályi szintjét.

Szólj hozzá!

A Szalay körnek az Alaptörvény módosítására tett javaslata 1. rész - Nemzeti Hitvallás, Alapvetés, Szabadság és Felelősség

2013.05.15.

Alaptörvény

(A javasolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

Tervezet!

2013. május 8.

(A 2012. június 18-i első, a 2012. november 9-i második, a 2012. december 21-i harmadik, valamint a 2013. március 25-i negyedik módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg.)

(Az egységes szerkezetbe foglalt Alaptörvény szövegén az általunk javasolt módosításokat úgy tüntettük fel, hogy az elhagyandó szövegrészeket [zárójelbe téve, áthúzással,] az újonnan javasolt szövegrészeket kiemeléssel jelöltük.)

 

Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

[Isten, áldd meg a magyart!]

“Isten, áldd meg a magyart!”

(Kölcsey Ferenc: Himnusz. Részlet)

Indokolás: Az Alaptörvény Istenhez való fohásszal kezdődik, ami azt a látszatot kelti, mintha az Alaptörvény feladta volna a korábbi alkotmányt jellemző világnézeti semlegesség elvét. Indokolt ezért feltüntetni, hogy a fohász nemzeti Himnuszunk első sorából való idézet.

NEMZETI HITVALLÁS


MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.
Elismerjük a kereszténységnek a magyar történelemben betöltött nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Tiszteljük azokat, akik nem vallásos világnézetűek.

Indokolás: Az Alaptörvény világnézeti semlegességének egyértelművé tétele érdekében szükséges módosítás.


Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.
Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát, [és a nemzet egységét].

Indokolás: A Szent Korona a királyság államformája idején testesítette meg a nemzet egységét. Alaptörvényünk szerint a nemzet egységét ma a köztársasági elnök testesíti meg.


[Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.]

Indokolás: A Nemzeti Hitvallás azon elemeit, amelyek egyoldalú világnézetet közvetítenek és történelmileg megalapozatlanok, el kell hagyni a szövegből.


Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
[Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.]

Indokolás: A Nemzeti Hitvallás azon elemeit, amelyek egyoldalú világnézetet közvetítenek és történelmileg megalapozatlanok, el kell hagyni a szövegből.



Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.


ALAPVETÉS

 [A) cikk]  1. §

Indokolás: Az  Alaptörvény könnyebben használható, tanulható, ha visszatérünk a hagyományos számozáshoz.


(1) HAZÁNK neve Magyarország.

(2) Magyarország hivatalos elnevezéseként a Magyar Köztársaság megjelölés is alkalmazható.

Indokolás: Ahogyan a címer és a zászló esetében is lehetővé teszi az Alaptörvény a történelmileg kialakult más formák használatát, ezt az állam nevénél is indokolt megtenni.

[B) cikk]  2. §
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

(2) Magyarország államformája köztársaság.

(3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

[C) cikk]  3. §
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

(4) A jogokat társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. A joggal való visszaélés tilos.

Indokolás: Az Alaptörvény az Alkotmánybíróság több fontos határozatát alkotmányi szintre emelte.  A polgári jog ismert alapelvéről az Alkotmánybíróság korábban megállapította, hogy az a jogrendszer egészére vonatkozik, és az államot is kötelezi. Ezért az Alaptörvényben van a helye.



[D) cikk]  4. §
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.

[E) cikk]  5. §
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
(3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

[F) cikk6. §
(1) Magyarország fővárosa Budapest.
[(2) Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók.]

(2) Az ország területi tagozódásának szabályairól törvény rendelkezik.

Indokolás: Az ország területi tagozódását nem indokolt az Alaptörvényben rögzíteni, mert az a kor igényeinek megfelelően változhat.

[G) cikk]  7. §
(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. [Sarkalatos t]Törvény a magyar állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
(2) Magyarország védelmezi állampolgárait.
(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.
(4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni.

[H) cikk]   8. §
(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.
(2) Magyarország védi a magyar nyelvet.
(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

[I) cikk]  9. §
(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
(2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű, vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni.


[J) cikk]  10. §
(1) Magyarország nemzeti ünnepei:
a) március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;
b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;
c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának  emlékére.

Indokolás: Köztársasági hagyományaink megkívánják, hogy az új Magyar Köztársaság kikiáltásának napját is ünnepeljük október 23-án.


(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

[K) cikk 
Magyarország hivatalos pénzneme a forint.]

Indokolás: Magyarország az Európai Unió tagja, kötelezettséget vállalt a közös európai fizetőeszköz bevezetésére. Indokolatlan ezért a nemzeti fizetőeszköz Alaptörvényben való rögzítése.

[L) cikk11. §
(1) Magyarország védi a[ házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a] családot [mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
(2) Magyarország
] és támogatja a gyermekvállalást.
[(3)] (2) A családok védelmé[t sarkalatos]ről és a gyermekvállalás támogatásáról  törvény [szabályozza.] rendelkezik.

Indokolás: A hazai és a külföldi tapasztalatok alapján nem indokolt az Alaptörvény szintjén szabályozni a házasság és a család fogalmát. Az emberi méltósághoz való jog és az ebből következő önrendelkezés szabadsága a családi és a párkapcsolatok rugalmas, törvényi szabályozását indokolják, az Alkotmánybíróság korábbi határozataival összhangban. Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni.


[M) cikk12. §

(1)   Magyarország gazdasága szociális piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.

Indokolás: Köztársasági alkotmányunk preambulumában megvalósítandó célként szerepelt a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállam kialakítása. Ezek a célok mára megvalósultak, és a szociális piacgazdaság kivételével beépültek az Alaptörvénybe. Indokolt, hogy a szociális piacgazdaság, mint alkotmányos érték, az Alaptörvényben megjelenjen. Piacgazdaságban a tulajdonformák egyenjogúak, az erre vonatkozó szabályt köztársasági alkotmányunkhoz hasonlóan az Alaptörvénynek is rögzítenie kell. Az állami tulajdon kiemelt szerepe a kommunista társadalmakra jellemző.

[1)] (2) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.


[(2)] (3) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

[N) cikk13. §
(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős.
(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.

[O) cikk14. §
(1) Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.

(2) Magyarország előmozdítja a társadalmi szolidaritás érvényesülését.

Indokolás: Az elvek egyensúlyának érdekében az egyén önmagáért való felelőssége mellett a társadalmi szolidaritást is indokolt alapvető értékként megjeleníteni.

[P) cikk15. §
(1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
(2) A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit[, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: A mezőgazdasági üzemek típusait – különösen preferenciális jelleggel – nem indokolt az Alaptörvényben rögzíteni. Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni.
[Q) cikk] 16. §
(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

(4) Azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adott felhatalmazást törvényben, az egyéb nemzetközi szerződéseket kormányrendeletben ki kell hirdetni. Törvény és rendelet nemzetközi szerződést kihirdető törvénnyel, rendelet nemzetközi szerződést kihirdető kormányrendelettel nem lehet ellentétes.

Indokolás: A jogforrási hierarchiában a nemzetközi szerződéseket kihirdető jogszabályokat is el kell helyezni az Alaptörvény szintjén.

[R) cikk17. §
(1) Az Alaptörvény Magyarország alkotmánya, jogrendszerének alapja.

Indokolás: A módosítás kimondja, hogy az Alaptörvény minősül Magyarország alkotmányának.


(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
[(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.]

(3)   Az Alaptörvény  módosítása nem sértheti a demokratikus hatalomgyakorlás, a jogállamiság és a hatalommegosztás követelményét, illetve nem csökkentheti az alapvető jogok Magyarországon elért védelmi szintjét.

 Indokolás: Az Alaptörvény több helyen is meghatározza, hogyan kell értelmezni rendelkezéseit. Itt a meghatározás felesleges, mert a cél szerinti értelmezés magától értetődő, a Nemzeti hitvallás normativ tartalmát  az alaptörvény egyes rendelkezései konkretizálják, nem normativ tartalma pedig nehezen  szolgálhat értelmezési forrásként. Történeti alkotmányunk a királyság államformáján, a Szent Korona tan feudális nemesi tartalmán alapul; két vesztes világháború és a magyar állampolgárok egyes csoportjainak vagyonelvétele, halálba üldözése kapcsolódik a fogalmához. Éppen úgy nem szolgálhat modern köztársaságunk  Alaptörvénye értelmezési forrásául, mint a kommunista korszak Alkotmánya.

Indokolt ugyanakkor megfogalmazni az Alaptörvény védelme érdekében az alkotmánymódosító hatalom alaptörvényi korlátait. Ezek a normák az Alaptörvény un. változtathatatlansági szabályai.

[S) cikk
18. §
[(1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő.
(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését.
(4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.]

(1) Új alkotmány elfogadására  vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egyötöde terjeszthet elő.

(2) A javaslat vitáját az annak előterjesztésétől számított egy hónapon túli időpontban kell megkezdeni.

(3) A javaslat elfogadásához az szükséges, hogy azt az országgyűlési képviselők háromnegyede két alkalommal változatlan szöveggel támogassa. A két szavazás között legalább hat hónapnak kell eltelnie.

(4) Az új alkotmány vagy az Alaptörvény módosításának megerősítéséről az Országgyűlés

a) országos népszavazást rendel el, ha azt kétszázezer, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező választópolgár annak első alkalommal történő elfogadásától számított négy hónapon belül kezdeményezi;

b) országos népszavazást rendelhet el annak első alkalommal történő elfogadásakor a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egyötödének kezdeményezésére.

(5) Ha az Országgyűlés az új alkotmány vagy az Alaptörvény módosításának megerősítéséről népszavazást rendelt el, az második alkalommal nem bocsátható szavazásra az Országgyűlésben. Ha a népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár  több mint egynegyede az új alkotmány vagy az Alaptörvény módosítása ellen szavaz, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

(6) Az elfogadott új alkotmányt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az új alkotmányt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételtől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.

(7) Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az új alkotmány megalkotására vagy az Alaptörvény módosítására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól.

(8) A köztársasági elnök az Alaptörvényt módosító törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi, ha megítélése szerint a törvény vagy annak rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás, a jogállamiság vagy a hatalommegosztás követelményét sérti, vagy az alapvető jogok Magyarországon elért védelmi szintjét csökkenti.

(9) Az (1) – (8) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben az új alkotmány elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására a törvényalkotási eljárás szabályait kel alkalmazni.

Indokolás: A Magyar Alaptörvény nemzetközi viszonylatban a legkönnyebben megváltoztatható alkotmányok közé tartozik. Az Alaptörvény stabilitása érdekében ezért a tervezet az alkotmányozáshoz szükséges parlamenti többséget háromnegyedre emeli, a kétszakaszos tárgyalással megfelelő időt hagy az egyes alkotmányozási aktusok megfontolására, továbbá lehetővé teszi, hogy az elfogadott szabályokról népszavazás dönthessen.

A tervezet a köztársasági elnök számára nem csak eljárási, hanem az Alaptörvény módosításakor tartalmi kérdésekben is biztosítja az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát. Ez a rendelkezés is az alkotmány stabilitását, védelmét szolgálja.


[T) cikk] 19. §
(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. [Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.]

Indokolás: Az elektronikusan kiadott Magyar Közlöny lehetővé teszi, hogy ne kelljen eltérő szabályokat alkalmazni az egyes jogszabályok kihirdetése tekintetében.


[(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.]

(2) Jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem vonhat meg és nem korlátozhat jogot, nem állapíthat meg új vagy a korábbinál hátrányosabb kötelezettséget, és nem nyilváníthat magatartást jogellenessé. A jogszabályt olyan időpontban kell hatályba léptetni, hogy alkalmazásához a kihirdetésétől számítva elegendő felkészülési idő álljon rendelkezésre. A jogszerűen gyakorolt jogosultságok elvonására vagy korlátozására csak közérdekből, az elérni kívánt céllal arányosan kerülhet sor.

Indokolás: A visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, a kellő felkészülési idő és a bizalomvédelem követelményét az Alaptörvényben is meg kell jeleníteni. A (2) bekezdés szövege felesleges, mert a jogszabálytípusok az egyes jogalkotó szervekre vonatkozó rendelkezéseknél is megjelennek.


(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

[U) cikk
(1) Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak
a) az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért;
b) a második világháborút követő esztendők többpártrendszerre épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért;
c) a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért;
d) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért és az ország eladósításáért;
e) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;
f) az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért;
g) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért, különösen emberek meggyilkolásáért, idegen hatalomnak való kiszolgáltatásáért, törvénytelen bebörtönzéséért, kényszermunkatáborba hurcolásáért, megkínzásáért, embertelen bánásmódban részesítéséért; a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért; a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért; az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért; az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért;
h) az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért, kétszázezer magyar ember hazájából való kényszerű elmeneküléséért;
i) mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, és amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.
A demokratikus átmenet során a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a kommunista diktatúra működésének valósághű feltárását és a társadalom igazságérzetét a (3)–(10) bekezdésben meghatározottak szerint kell biztosítani.
(3) A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.
(4) A kommunista diktatúra hatalombirtokosai a diktatúra működésével összefüggő szerepükre és cselekményeikre vonatkozó tényállításokat – a szándékosan tett, lényegét tekintve valótlan állítások kivételével – tűrni kötelesek, az e szerepükkel és cselekményeikkel összefüggő személyes adataik nyilvánosságra hozhatók.
(5) A kommunista diktatúra törvényben meghatározott vezetői részére az állam által jogszabály alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás törvényben meghatározott mértékben csökkenthető; az ebből származó bevételt törvényben meghatározottak szerint a kommunista diktatúra által okozott sérelmek enyhítésére és az áldozatok emlékének ápolására kell fordítani.
(6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek.
(7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntetőtörvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna.
(8) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték.
(9) Az 1990. május 2-át megelőzően az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak és az állam által a tulajdonukban igazságtalanul okozott károk folytán károsodottak számára pénzbeli vagy más vagyoni juttatást biztosító új kárpótlási jogcím jogszabályban nem állapítható meg.
(10) A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni.]

Indokolás: A korábban az Alaptörvény átmeneti szabályait tartalmazó törvényben szerepelt, az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezéseket el kell hagyni az Alaptörvényből, mert egyoldalú történelem szemléleten alapulnak, zömmel ellentétesek a jogállamiság elvével, a maradék szabályok pedig nem igényelnek alkotmányi szintű rendezést.


SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG

[I. cikk20.  §
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

[II. cikk21. §
(1) Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz.[, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.]
(2) A halálbüntetés tilos.

(3) A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Terhesség megszakítására törvényben meghatározott eljárás szerint és okból kerülhet sor.

Indokolás: Az élethez való joggal összeegyeztethetetlen a halálbüntetés. Ennek tilalmát az Alaptörvényben kell kimondani. A magzat életének védelme nem jelenti az abortusz tilalmát. Ezt ugyancsak egyértelművé szükséges tenni.


[III. cikk22. §
(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.

[IV. cikk23. §
(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. [Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki.]

Indokolás: A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alkotmányossága vitatható, valószínüleg az Emberi Jogok Európai Egyezményével is ellentétes, mivel sérti az embertelen büntetés tilalmát. A jogintézmény Alaptörvénybe emelése nem szünteti meg az esetleges jogellenességet, ezért az Alaptörvényből el kell hagyni.

 
(3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
(4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.

[V. cikk24.  §
Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

[VI. cikk25. §
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
[(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.]

(3) Mindenkinek joga van az önrendelkezéshez, személyisége szabad kibontakoztatásához, önazonosságának szabad megválasztásához és kinyilvánításához, valamint testi, erkölcsi és szellemi épségének tiszteletben tartásához

Indokolás: Az emberi méltóság jogából levezethető egyes alapvető jogok külön alaptörvénybeli megemlítése az egyén védelmét erősíti meg az állami beavatkozásokkal szemben és a többi emberrel való viszonyában. A tervezet az adatvédelmi biztos intézményének helyreállítására tesz javaslatot a tisztség függetlenségének teljes biztosítása érdekében. A jelenlegi (3) bekezdést ezért el kell hagyni.

[VII. cikk26. §
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését

mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
[(2) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik. Az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye.]
[(3)]
(2) Az állam és az egyházak, illetve a vallási tevékenységet végző más szervezetek különváltan működnek. Az egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal és a vallási tevékenységet végző más bejegyzett szervezetekkel.
[(4)]  (3) Az egyházakra és a vallási tevékenységet végző más szervezetekre vonatkozó részletes szabályokat [sarkalatos] törvény határozza meg.[ A vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő.]

Indokolás: Az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek minősített azokat a rendelkezéseket, amelyek az egyházként való elismerést korábban törvényi szinten szabályozták, Alaptörvénybe emelésük sem teszi alkotmányossá. Ezeket a rendelkezéseket el kell hagyni. A tárgykört – a többi alapvető joghoz hasonlóan – nem indokolt sarkalatos törvényben szabályozni.

[VIII. cikk
27. §
(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.
(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4) A pártoknak nyilvánossá kell tenniük bevételeik forrását és felhasználását. A pártok működésének, [és] gazdálkodásának és vagyoni támogatásának részletes szabályait [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: A pártok gazdálkodásának nyilvánossága és finanszírozásuk szabályozása a korrupció elleni fellépés egyik legfontosabb eszköze, ezért az Alaptörvénynek szólnia kell ezekről a kérdésekről.


(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

[IX. cikk28. §
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
[(3) A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás, valamint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető. Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát, illetve az európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezetek által és érdekében, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé.]

Indokolás: A (3) bekezdés ugyancsak az Alkotmánybíróság által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített törvényi szabályok átemelése, ezért el kell hagyni.

[(4)] (3) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.
[(5) A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.]

Indokolás: Ez a látszólag méltányos rendelkezés a jogalkalmazás során a visszájára fordulhat. A jelenlegi (4) – a tervezet szerinti (3) - bekezdés megfelelően jelöli ki a véleménynyilvánítás szabadságának korlátait. A közösség nevében indítható perek szabályozása elegendő törvényi szinten

.
[(6)] (4) A sajtószabadságra[, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre] vonatkozó [részletes] szabályokat [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: A sajtószabadságra vonatkozó törvényi szabályozás sok elemből áll, felesleges ezek közül néhányat kiemelni.

[X. cikk29. §
(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és a művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát.
(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
(3) [Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát.] A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.[Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.]

Indokolás: A kialakult hagyományokra tekintettel a Magyar Tudományos Akadémia mellett – amely más helyen megjelenik - más tudományos vagy művészeti köztestületet nem indokolt az Alaptörvényben megnevezni. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény is csak az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával szabályozhatja.

[XI. cikk30. §
(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
[(3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.]

Indokolás: A (3) bekezdés az Alkotmánybíróság által korábban alaptörvény- ellenesnek minősített törvényi szabályok átemelése, ezért el kell hagyni.



[XII. cikk
31. §
(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.
(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.

[XIII. cikk32. §
(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.

 (2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

[XIV. cikk33. §
(1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.
(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.
(3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.

[XV. cikk34. §
(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(3) A nők és a férfiak egyenjogúak.
(4) Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.
(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi [a családokat,] a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

Indokolás: A családok védelmének törvényi szabályozásáról az L) cikk (3) bekezdése – a tervezet szerinti 11.§ (2) bekezdése – már rendelkezik.

[XVI. cikk]  35. §
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

[XVII. cikk36. §
(1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel – együttműködnek egymással.
(2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerződést kössenek, érdekeik védelmében együttesen fellépjenek, amely magában foglalja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.
(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.
(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

[XVIII. cikk37. §

(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével – tilos.
(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.

A folytatás itt olvasható.

1 komment

A nemzeti párttitkárok nem tudnak operálni - 168 óra

2013.05.13.

Elkészült a jogászokból, alkotmányjogászokból álló Szalay-kör alkotmánytervezete, amelyet mától nyilvános vitára bocsátanak. Ezt egy hétfői szakmai konferencián jelentették be, ahol elhangzott, hogy a független intézmények létét biztosítani kell, a jog a politika szolgálólánya lett, Magyarországon közigazgatás nem létezik csak politikai igazgatás működik.

A nyolcvanas években intellektuális forradalom zajlott, valódi körök, klubok alakultak, a szakmák képviselői így lázadtak fel munkájuk becsülete érdekében, azt demonstrálták, hogy az orvosok tudnak operálni, a kőművesek pedig falat húzni. Erről Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnöke beszélt cége és a jogászokból, alkotmányjogászokból álló Szalay László Kör konferenciáján.

– Ma a nemzeti párttitkárok nem tudnak operálni, vagy falat húzni, csak a nemzeti trafikokról van ismeretük, meg a nemzeti gyógyszertárakról – mondta Lengyel László, aki szerint a nyolcvanas évekhez hasonlóan ma is – mint fogalmazott – „magunknak kell kitalálnunk azokat a tételeket és igazságokat”, amelyek a becsületünket jelentik.

Lengyel szerint ebben az intellektuális együttműködésben a politikai lojalitást le kell vetni, hogy a szakmák képviselői eredményeiket meg tudják osztani egymással.

Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, a Szalay László-kör szóvivője Az alkotmányos jogállam című előadásában arról beszélt, hogy társaságuk több jogszabálytervezettel készül, és azokat felajánlják azoknak, akik egyetértenek velük. Szerinte a parlamentarizmust újra kell szabályozni, a független intézmények létét biztosítani, az Alkotmánybíróság jogkörét kiszélesíteni.

Azt is elmondta, hogy elkészült a kör alkotmánytervezete, amely rövidesen olvasható lesz a társaság honlapján.

Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter és ex-igazságügyi miniszter a gazdasági alkotmányosságról szóló kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott: a jog a politika szolgálólánya lett, a kétharmad kilépett a korábbi keretek közül. Szerinte a kormány a tulajdonviszonyok alapvető megváltoztatására törekszik. Úgy vélte, ez legutóbb a Horthy-korszakban és az ötvenes években fordult elő.

Botka László szegedi polgármester, az MSZP választmányi elnöke egy másik kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy nincs jogállam és demokrácia önkormányzatiság nélkül. Azt mondta, ma ott tartunk, hogy az állam bármikor elvehet önkormányzati vagyont.
– Magyar közigazgatás nem létezik csak politikai igazgatás van – fogalmazott.

Az írás a 168 órában jelent meg.

Szólj hozzá!

Szentpéteri Nagy Richard a Szalay Kör tervezetéről

2013.05.08.

sznr0419.JPGSzentpéteri Nagy Richard az ATV vendége volt, 2013. április 19.

Szólj hozzá!

Antal Attila: Az alkotmányozás egyensúlya

2013.05.08.

Nyilvánvaló, hogy egy jövőbeni sikeres alkotmánykorrekció alapvető feltétele, hogy az a baloldal és jobboldal közös műve legyen. A magam részéről nem tudok az alkotmányosság helyreállítása ügyében reálpolitikai alapra helyezkedni: a baloldal nem mehet bele abba a zsákutcába, hogy a jobboldal számára szimbolikus ügyek alkotmányban való megőrzésének árán partner legyen egy minimális alkotmánykorrekció­ban. Vagy „öncélúan” (értsd: önmagáért, mert értékesnek gondoljuk) állítjuk vissza/hozzuk létre az alkotmányosságot, vagy sehogy! Mindez pedig azt feltételezi, hogy végre egyensúlyt teremtünk az alkotmányozás jogi és politikai karaktere között.

Antal Attila írása ÉS, LVII. évfolyam, 18. szám, 2013. május 3.

Szólj hozzá!

Bárándy Péter a Szalay-kör alkotmánytervéről: A jogállam újjáépítése

2013.04.27.

Tizenkét tekintélyes jogász az alaptörvény „segítségére siet”, mert úgy látja, kritikus állapotban van. A Szalay-kör újjá akarja építeni a jogállamot, meg akarja újítani a magyar jogrendszert, de nem azonnal, hanem szisztematikus munkával, éveken át. A tagok úgy látják, hogy az új alkotmány megalkotása akár az évtized végéig is elhúzódhat. Mire ez a lassúság? Bárándy Pétert NEJ GYÖRGY kérdezte.

Kovalovszky Dániel felvétele

– A kör tagjai valamennyien egy akol, a politikai játéktér egyik térfelének képviselői: nem jobboldaliak. Magukat konzervatívnak tartó szakemberek között nem toboroztak?

– Nem világnézet alapján keresgéltünk, hanem aszerint, hogy a tagok magukénak vallják-e a jogállami értékeket. Aki a jelenlegi kormánypolitikát támogatja, képes a „fejlesztésében” részt venni, elviseli azt a pusztítást, amit a kormány a jogállam rendszerében véghezvisz, annak ebben a társaságban sajnálatos módon nincs helye. A kör nyitott, nagyon szívesen látnánk például Zlinszky Jánost, ha ő is úgy érezné, hogy köztünk a helye.

– Nem tudni, Zlinszky úr elviseli-e az említett pusztítást, mit érez magáénak a jelenlegi jogalkotásból, de Sólyom László például keményen bírálta már, nem is egyszer. Miért nem ő áll a kör közepén?

– A tagokat teljesítményük, munkájuk alapján kezdtük keresgélni. Voltak, akik nemet mondtak.


– Őt is megkeresték?

– Igen. A legnagyobb örömmel fogadnánk, ha akár csak eseti munkával a Szalay-körhöz tartozna.



– Értem, nincs a listán.

– Sokan nincsenek rajta, akik ugyanakkor részesei lesznek a munkánknak, például előadásokat tartanak a konferenciáinkon. A Szalay-kör nem egyesület, nem alapítvány, nem jogi személy, hanem közösen gondolkodó csoport, amely jogi termékek előállítását végzi.

– Kinek?

– Annak, aki majd igényt tart rá.

– Miféle jogi termékeket gyártanak?

– Mondjuk, egy szövegtervezetet az alaptörvény módosításához. Ez már el is készült. Aki viszi, viszi. Ha lesz olyan jóérzésű politikai erő, amely igényt tart rá, mi boldogan a rendelkezésére bocsátjuk.

– Hitből és meggyőződésből dolgoznak, ingyen?

– Igen.

– Nem nyitottak túl szoftosan? Miért nem egy új választójogi csomaggal mutatkoztak be? Nem fontosabb, aktuálisabb a tisztességes választás, mint egy új alkotmány távoli ígérete?

– De igen. A választást azonban a jelenleg hatályos kotta szerint kell lejátszani, és lehetőleg megnyerni. Ha valaki nincs jogalkotási pozícióban, hiába ácsingózik egy tisztességes választási törvény után.

– De ez igaz az alkotmányra is.

– Van különbség. A választásokra vonatkozó alapvető elképzelésünk ugyancsak elkészült. Helyesnek látnánk, ha 2014-ben az új hatalom a ciklus legelején új választási szabályozást hozna létre, mert a polgároknak időt kell hagyni a játékszabályok megismerésére. Amikor azt írjuk, hogy az alkotmányozás hosszabb folyamat lesz, arra utalunk: nem szeretnénk, ha az új kormánytöbbség társadalmi konszenzus nélkül alakítaná ki a jogállami kritériumoknak megfelelő alkotmányt, ugyanis azt a társadalom túlnyomó többsége sajátjának kell hogy érezze.

– A szakértelmiség egy része évek óta tiltakozik az alaptörvény ellen, de társadalmi felzúdulás nincs. Miből gondolják, hogy a nagy többségnek nem tetszik?

– Az alaptörvény a különböző érdekcsoportok, a társadalom megkérdezése nélkül jött létre, statáriális úton. Másrészt egy jogállami alkotmánynak objektív ismérvei vannak, és ezeknek a jelenlegi nem tesz eleget. Nem társadalmi elfogadottságának mértékét, hanem létrejöttének körülményeit vizsgáltuk, és tartalmával együtt teljesen antidemokratikusnak találtuk.

– Sólyom László legutóbb az alkotmányos rendszer átalakításáról, korlátlan parlamenti hatalomról írt. És hozzáteszi, hogy a rendszer megváltoztatása láthatatlan maradt, mert az alaptörvény szövege csak a korrekciókat kizáró tiltó hatásköri szabályokat mondja ki, a lényeget nem. Egyetért?

– Valóban, nem az alkotmányos rend változott meg, hanem a helyzet, a gyakorlat. Nem az a gond, hogy a kormánypárt elhatározásait a frakció fegyelmezetten megszavazza, hanem az, hogy önkorlátozás nélkül teszi, hogy megbomlott a demokratikus, kiegyenlített működés, a fékek és ellensúlyok rendszere. Ez a jogi probléma. A törvényhozó hatalom nem tagadhatja meg a demokrácia alapértékeit, pedig a hatalom kizárólagos megszerzésére törekedni, azt birtokolni az alaptörvény szerint is tilos, és a kormánytöbbség ezt figyelmen kívül hagyja.

(Az interjút teljes terjedelemben elolvashatja a 168 Óra hetilap 168 Óra XXV. évfolyamának 17. lapszámában.)

Szólj hozzá!

Az alkotmányosság védelmében

2013.04.18.

A Szalay Kör nyilatkozata

Magyarország Alaptörvénye – sorrendben negyedik módosításának parlamenti elfogadása, államfői aláírása és kihirdetése után – kritikus állapotban van. Tekintve, hogy ez az állapot alapvetően határozza meg a jogállam egészének sorsát, a megalakulását e nyilatkozattal bejelentő Szalay-kör úgy döntött, hogy az Alaptörvény segítségére siet.

A névadója születésének kétszázadik évfordulóján létrejött Szalay-kör jogászokból álló független társaság, amely a magyar jogrendszer megújítását tűzte ki célul. Tevékenységében az 1813. április 18-án született Szalay László szellemiségét követi. Nyilatkozataival és normaszöveg-tervezeteivel a jogállam újjáépítését kívánja szolgálni. A Szalay-kör a mai jogrendszer jogállamisággal ellentétes normáinak megváltoztatására törekszik. A közjogi normarend reformjára irányuló javaslatainak közzététele előtt az Alaptörvény kívánatos módosításának elveit és módját rögzíti. Ennek során a realitások legmesszebbmenő figyelembevétele mellett a jobbítás szándéka motiválja.

A Szalay-körbe tömörült jogász tagok nem látják esélyét annak, hogy hazánk a közeljövőben egy normatív, koherens, a nemzet túlnyomó része számára elfogadható, netán büszkeségre is okot adó új, jogállami alkotmány megalkotásába fogjon. E kívánatos távlati célt ugyanakkor továbbra is szem előtt tartva, első lépésként az látszik szükségesnek, hogy a hatályos Alaptörvény kevésbé ambiciózus, célszerűségi szemléletű, de elvi alapú és átfogó módosítására sor kerüljön.

Be kell látni, hogy – amennyiben konszenzusos folyamatról van szó – az új alkotmány megalkotása akár az évtized végéig is elhúzódhat. Elfogadásához még az sem lenne elégséges, ha híveinek meglenne az alkotmányozó többségük, mert mindenkor szükséges a szemben álló politikai oldal legalább hallgatólagos egyetértése. Márpedig a politikai jobboldal énképének ma része a rendszerváltás betetőzésére szánt Alaptörvény megalkotása. Ezért a következő választások után csupán a létező Alaptörvény módosítása lehet a belátható időn belül elérhető egyetlen reális cél.

Az Alaptörvény elfogadásának második évfordulóján megalakult Szalaykör hangsúlyozza, hogy a normatív szabályozásnak mindazonáltal a politikai hatalmi környezetbe ágyazottan kell végbemennie, hiszen a normaszöveg csak az egyik fele az alkotmányosság helyreállításának.

Az Alaptörvényt lényegesen meg kell reformálni – már mindjárt az első napon, amint ez lehetővé válik –, több jelentős pontonmódosítani kell, át kell alakítani a szellemiségét, ki kell gyomlálni belőle a jogállamisággal összeegyeztethetetlen passzusokat, bele kell írni a jogállamot újrateremtő normákat, s ezzel új alapokra kell helyezni a jogállam jövőjét. Ugyanakkor átmenetileg célszerű meghagyni a vázát, a szerkezetét, a felépítését és bizonyos fordulatait. Az átalakításnak a jogfolytonosság és a folyamatos működőképesség mindenkori biztosításával kell folynia.

A módosításnak természetesen ki kell terjednie az Alaptörvény közelmúltban végrehajtott negyedik módosítására is, olyan módon, hogy annak legtöbb elemét ki kell majd venni a szövegből.

Az elsődleges feladat nem a szimbolikus elemek lecserélése, hanem a jogállam újrateremtése, a bírói függetlenség visszaállítása, az alkotmánybíráskodás ismét teljessé tétele, a kormányozhatóság megteremtése, a parlamentarizmus újjáépítése, a független intézmények helyreállítása, a visszamenőleges jogalkotás újbóli megtiltása, a jogbiztonság ismételt kiépítése, a rend biztosítása és a szabadság védelme.

A Szalay-kör fontosnak tartja a közvetlen demokrácia intézményes lehetőségeinek kiszélesítését. Rendszerszintű megoldást keres a választók és választottak közötti szakadék és a politikusok iránti kiüresedett közbizalom feltöltésére.

Magyarország Alaptörvényének leg újabb módosítása további szilánkokra törte a joguralom megbontott talapzatát. Ráadásul e negyedik módosítás látványos koherenciazavarokat hozott létre az Alaptörvény szövegében, tovább rombolta a jogállam korábban már szárba szökkent kultúráját, valamint szembefordult Európa alapvető értékeivel is, holott ezen értékeket államunk korábban egyértelműen magáévá tette.

A Szalay-kör legfőbb törekvése az alkotmányosság újrafogalmazása, szakmai tevékenységével a jogállami deficit leküzdésében vállal szerepet. Megnyilvánulásaiban kizárólag szakmai szempontok vezetik, de tisztában van azzal, hogy szavai a politikai térben is értelmeződnek. Állásfoglalásainak esetleges politikai visszhangjával mindazonáltal nem foglalkozik, tervezeteit ugyanakkor nyitottá teszi a közvélemény előtt, és mindenkor kész a tárgyszerű szakmai kritikákra.

A Szalay-kör tagjai az Alaptörvény jogállami módosításának normaszöveg-tervezetét a közeljövőben közös weboldalukon nyilvánosságra hozzák. Mindezt abban a reményben teszik, hogy a javasolt reformcsomag majdani elfogadásával az Alaptörvény utolsó módosítására kerül majd sor. Meggyőződésük szerint e jelentős novellát követően az Alaptörvény képessé válik a jogállam szolgálatára mindaddig, míg az e munkával párhuzamosan meginduló alkotmányozási folyamat hosszú távon egy új alkotmány konszenzusos elfogadását eredményezi.

Az Alaptörvényen kívül a Szalaykör feltétlenül felülvizsgálandónak tartja az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, a bírósági szervezetet és a bírák jogállását szabályozó törvényeket, az ügyészség szervezetét és az ügyészek jogállását szabályozó törvényt, az Országgyűlés Házszabályát és az Országgyűlés működését szabályozó törvényt, az országos népszavazásról szóló törvényt, valamint a választójogról és a választási eljárásról szóló törvényeket. E törvényeken felül jelentősen módosítandónak tartja a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, a központi és helyi közigazgatást, továbbá a járásokat szabályozó törvényeket, a Költségvetési Tanácsra vonatkozó törvényt, a jogalkotásról szóló törvényt, a kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre vonatkozó törvényt, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, a médiatörvényeket, a vallásszabadságról szóló törvényt, a párt- és kampányfinanszírozás szabályait, továbbá a gazdasági alkotmányosság témakörébe tartozó törvényeket.

Mindezen törvények felülvizsgálatát esetenként konkrét normaszövegtervezeteivel, máskor állásfoglalásaival, illetve helyenként koncepcionális javaslataival kívánja segíteni. Javaslatait a nyilvánosság és a szakmai közvélemény számára elérhetővé és megismerhetővé teszi, a szélesebb közvélemény és a sajtó számára időnként háttérmagyarázatokkal, sajtóbeszélgetésekkel, tájékoztatókkal szolgál. A kör tagjai ezenfelül rendszeres publicisztikai tevékenységükkel a kör közös céljait is előmozdítják.

A reformkor jelentős jogászának, gondolkodójának és politikusának nevét viselő társaság a jogászszakma védelmére alakult. Meggyőződése, hogy a közelmúlt joguralmat sértő sorozatos lépéseinek összessége mindenekelőtt a jogi kultúra, a jogászi hivatás, az alkotmányos eszme és az alapjogi gondolkodás ellen irányuló támadássorozatnak értékelhető, amellyel szemben a szakmai ethosz nevében szükséges fellépni. Az Alaptörvény reformját és a jogrendszer reformértékű átalakítását indítványozó javaslatcsomagjával a Szalay-kör ugyancsak az alkotmányos állam újjáteremtésének, hosszabb távon pedig a nemzet felemelkedésének célját szolgálja.

 
Antal Attila, Bárándy Péter, Bócz Endre, Gadó Gábor, Kadlót Erzsébet, Kajdi József, Karsai Dániel, Lengyel László, Schmidt Péter, Szentpéteri Nagy Richard, Tóth Mihály, Tóth Zoltán, Vörös Imre

A nyilatkozat megjelent a Népszabadságban 2013. április 18-án

3 komment

Gulyás Gergely és Kim Scheppele vitája a magyar alkotmányosságról

2013.04.11.

Gulyás Gergely parlamenti képviselő levele Kim Scheppele jogászprofesszornak (Princeton) és Scheppele viszontválasza Paul Krugman blogján olvasható angol eredetiben (NY Times, 2013. április 8.)

Gulyás Gergely levele magyarul a Fidesz honlapján olvasható, míg Scheppele válaszát a Galamus.hu magyarul is közölte

Ugyanitt olvasható magyarul Kim Scheppele összes korábbi írása a magyar  jogrendszer átalakulása és a magyar alkotmányosság kapcsán.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása