HTML

Bócz Endre: Hazám, hazám, minő úton jársz?

2013.04.11.

Az Alaptörvény negyedik módosításának parlamenti sikere nem jelenthetett senki számára igazán meglepetést. A belföldi és külföldi visszhang is megfelel a várakozásoknak, talán csak egyes külföldi reagálások hangvétele tekinthető – ha váratlannak nem is – szokatlannak.

Egy törvény – mint szellemi alkotás – belső értékei okán is képes szakmai érdeklődést kiváltani. A hozzáértő számára örömforrás lehet az, hogy a jogalkotó hogyan ragadja meg gondolatilag a szabályozás tárgyát, miként azonosítja a szabályozandó problémaköröket, a megoldási lehetőségek milyen választékát ismeri fel, milyen meggondolás szerint választja ki a kívánatos (és ezért elfogadott) megoldást. Sajnos, a tömegtermelésre berendezkedett hazai törvényhozásunk ontja ugyan a törvényeket, de ritkán szolgál olyan alkotásokkal, amelyek minőségi erényeik okán örömforrásul szolgálhatnának.

Az Alaptörvény 2011.-ben alkalom lehetett volna arra, hogy a magyar törvényhozás csúcsteljesítményeit idéző mű jöjjön létre. Az eljárás azonban sokak szemében inkább politikai show-műsorrá fajult és a mű – mint jogi produktum – fércmunka. Az a tény, hogy két éven belül immár negyedik alkalommal módosították, kétségessé teszi azt is, hogy létrehozói sikeresnek tekintenék, így senkinek nem válik a dicsőségére. Egészen biztos, hogy az immár többszörösen átírt jogszabályt nálam sokkal avatottabb alkotmányjogi szakemberek tüzetesebben is elemzik majd. Mint magyar állampolgár és mint jogász, bár  nem  vagyok alkotmányjogi specialista.  kötelességemnek tartom, hogy véleményemnek – ha műfajilag nem is alkotmányjogi tudományos értekezésként – hangot adjak.

Szólj hozzá!

Vörös Imre: Magyarországnak már nincs alkotmánya

2013.03.24.

Interjú Vörös Imre volt alkotmánybíróval, Vasárnapi Hírek

– Négy hónapja adott interjút lapunknak, és már akkor eltemettük a jogállamot. Azóta elfogadták a gránitszilárdságú Alaptörvény negyedik módosítását…

– …amely további aggályokra ad okot. Tény, hogy az Alkotmánybíróság mozgásterét alaposan leszűkítik, de az engem sokkal jobban aggaszt, hogy ezzel a polgárok jogérvényesítési lehetőségét csorbítják. Nem csak az intézmények hatásköréért aggódom, hanem mindnyájunkért: az április elsején hatályba lépő módosítások a mi jogbiztonságukat rontják. A másik problémám az, hogy a módosítások gyakorlatilag ellehetetlenítik az alkotmánybíráskodást, mert azoknak éppen az alapvető jogokra vonatkozó része az Alaptörvény eredeti rendelkezéseivel ellentétes. A belső ellentmondások miatt az alaptörvény maga válik alkalmazhatatlanná.

– Ezt kifejtené?

Szólj hozzá!

Szentpéteri Nagy Richard: Az eljövendő múlt

2013.03.18.

Az Alaptörvény negyedik módosításának parlamenti elfogadásával hazánk alkotmánytalanítása a végéhez ért. Ez nem jelenti azt, hogy további alaptörvény-módosítások nem várhatók, sőt egyenesen biztosak lehetünk abban, hogy a negyediknek nevezett, valójában többedik módosítást újabbak követik majd, de az alkotmánytalanításban tovább nem lehet már menni. Magyarország nem alkotmányos államként létezik ezután.

Az alkotmánytalanítás az elmúlt három évben rengeteg rögtönzéssel, kapkodással, tévedéssel és gagyival járt együtt, összességében mégis tervszerű, szisztematikus, kegyetlen és gyors folyamat volt, amelynek következtében hazánk elveszítette alkotmányos arcát, és helyébe nem kapott semmit.

Bizonyos felmérések azt mutatják, hogy nemzetünk nagy része számára a köztársasági alkotmányt felváltó Alaptörvény már eredeti állapotában is akceptálhatatlan volt. Legújabb módosítása pedig egyenesen arra inti a politikai osztály egy részét, hogy nyilvánosan elgondolkodjék az Alaptörvény felválthatóságának esélyein. Létezik olyan álláspont is, mely szerint a Fidesz hatalomra kerülése óta eltelt időt semmisnek kell tekinteni, és ha egyszer eljön az óra, melyben cselekedni lehet, az elmúlt évek valamennyi jogalkotási termékét ki kell kukázni a szemétbe.

A teljes cikk a Népszaván olvasható 2013. március 16.

Szólj hozzá!

Szentpéteri Nagy Richard az Alkotmánybíróság és a kétharmad harcáról

2013.02.28.

168 óra: Alaptörvény helyett akár üzenőfüzetről is beszélhetünk, benne mindazzal, amiből a kormánytöbbség nem enged. Ha úgy alakul, előkapja, és beleírja aktuális akaratát. Túlzok?

Szentpéteri Nagy Richard: Az alaptörvény – sokszor bírált tartalmi és szerkezeti hibái mellett – nehezen cáfolható módon szép számmal tartalmaz olyan előírásokat is, amelyek nem bele valók, és felvetik annak gyanúját, hogy aktuálpolitikai céljaik vannak. Sólyom László erről azt mondta: a hatalom napi politikai szükségletei szerint módosítja az alkotmányt.

Interjú a 168 órában, 2013. február 23.

Szólj hozzá!

Dr. Tóth Zoltán: A választási törvénycsomag betegségei az Alkotmánybíróság döntései után (2011-13)

2013.02.15.

Előzmények

1989-ben a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások társadalmi-politikai egyensúlyt teremtettek a rendszerváltozásban. Az 1990. évi első szabad választás törvényes volt.

A rendszerváltozásnak a választási törvények vonatkozásában a következők voltak az alapelvei, amelyek meghatározták a korábbi alkotmány radikális módosítását és a korabeli (1989) választási törvénycsomagot:

A.   A rendszerváltásnak nem polgárháború, hanem békésen, a választásokon leadott szavazatok erejével kell megvalósulnia. A rendszerváltás választójogához új intézményeket kell alkalmazni: sokpárt-rendszer[1], alkotmánybíróság[2], actio popularis a jogorvoslatokban.

B.    A választási törvénynek el kell ismernie az ENSZ és a demokratikus euro-atlanti szövetség választójogi alapelveit (a választójog általános, egyenlő, közvetlen és titkos).

C.  A Koppenhágai (1989-ben előkészítés alatt levő) Dokumentum elveit el kell ismerni (szabad, tisztességes, átlátható-esélyegyenlőségre törekvő választások /free, fair, transparency elections/).

D.   A választási törvényeknek garanciákat kell tartalmaznia a 2. és 3. pontban említett elvek gyakorlati megvalósítására és érvényesíthetőségére.

A rendszerváltás előkészítését, annak társadalmi elfogadását egy országos népszavazás legitimálta 1989-ben[3] 4,4 millió szavazattal.

A rendszerváltás egészét 1990 tavaszán[4] az un. első szabad parlamenti választással 5 millió választópolgár társadalmilag-politikailag jóváhagyta.

20 év után újabb rendszerváltozás

A 2010. évi országgyűlési választás törvényes volt. A 2010-ben parlamenti többséget szerzett kormánypártok az egész társadalmi-politikai-gazdasági rendszert és az állam szervezete és működési szabályait radikálisan megváltoztatták.

Szólj hozzá!

Tordai Csaba: Kis győzelem is elég lehet?

2013.01.09.

Tordai Csabával a 168 óra készített interjút

168 óra 2012. december 18.

Szólj hozzá!

Szentpéteri Nagy Richard: A múlt jövője

2013.01.09.

A magyar történeti alkotmány felfogása a valóság jogi felfogásához hasonló. Az ezeréves alkotmány doktrínája csak legitim korszakokat ismer. Ha egy korszak nem legitim, akkor a történeti alkotmány szempontjából nem létezik.

Mármost a legális uralom - ahogyan azt az államszociológia tanítja - a legitim uralom egyik típusa. A magyar történeti alkotmány ugyancsak összeköti a legalitást a legitimitással: ha a legalitási láncolat a történelem valamely pontján megszakad, az így létrejövő hatalmat a jogfolytonos felfogás nem tekinti legitimnek. Így aztán arra van szükség, hogy amikor a legitimitás helyreáll, a történeti legalitás láncát újra össze kell kötni. Mégpedig azon a ponton, amelyen egykor elszakadt.

Ennek megértéséhez a magyar történeti jogfolytonosság megszakítottságának számos példáját vehetnénk szemügyre, kitűnő tanulságokkal szolgál minden egyes eset. Az egyszerűség kedvéért ugyanakkor lássuk csupán az 1867-es kiegyezés ismert iskolapéldáját.

Népszava, 2011. december 24.

Szólj hozzá!

Szentpéteri Nagy Richard: A jövő múltja

2013.01.09.

Akadjanak bár sokan, akik ennek értelmét nem látják be, alkotmányosság és demokrácia klasszikusan egymással ellentétes fogalmak. Míg utóbbiban a többség uralkodik, addig az előbbi a mindenfajta kisebbség jogait biztosítja az egyén alapvető jogainak garantálásával – akár a demokratikus többség ellenében is, akár mindenki ellenében is, akár egyetlen személy integritásának védelmében is. 

A modern alkotmányos demokráciákban a hatalomgyakorlás tartalmát a demokratikus többség határozza meg, de annak formáját nem a politikai többség alakítja ki, hanem az alkotmány. Jogállamokban a nép olyan alkotmány szerint él, amelyben a demokratikus többség csak a választásokban, a törvényhozásban, és az ennek ellenőrzése alatt álló kormányzásban – esetleg időnként népszavazásokon – fejezi ki az akaratát, de az államélet többi szférája már nem demokratikus, nem beszélve mindarról, ami nem politikai. Ez azért lehet így, mert – szerencsére – van alkotmány. Az alkotmány az alapvető kérdéseket kiveszi a többségi szavazással eldöntendő kérdések hatálya alól, és egy nehezen módosítható dokumentumban foglalja össze, amelynek megváltozatására a kormányzással megbízott demokratikus többség nem kap felhatalmazást.

Az alkotmányok szerepe, létjogosultsága, értelme és célja a többség korlátozása, vagyis a demokrácia racionalizálása, annak érdekében, hogy a mindenkori politikai többség – akármilyen nagy legyen is – ne tehessen meg bármit a joggal a pillanatnyi kedve szerint. Az alkotmányokat arra találták ki – immár több mint két évszázada –, hogy megakadályozzák a zsarnokságot, ideértve a többség zsarnokságát is.

A teljes írás itt érhető el.

Szólj hozzá!

Szentpéteri Nagy Richard: Múltat s jövendőt

2013.01.09.

A közvélemény nagy része - az Alaptörvény népszerűsítését célzó számtalan kormányzati kísérlet és vizuális giccs ellenére - nem érzi magáénak a törvényt, értékeivel nem azonosul, megoldásait nem fogadja el, bár a hibáit sem ismeri kellően. Készült kutatás arról, hogy társadalmunk nagyobbik része inkább vallotta alaptörvényének az előző, köztársasági alkotmányt, mint a ma hatályos alapnormát. A szilveszterkor egyéves születésnapját ünneplő, Magyarország Alaptörvényének nevezett dokumentum annál a hatalomnál is népszerűtlenebb, amely létrehozta.

Mégis azt kell mondanunk, helyesebb volna, ha a jogállam újjáépítését Magyarország, midőn majd eljön az ideje, nem az alkotmányozással kezdené. Hazánknak az Alaptörvény lecserélésével még hosszú évekig nem kell foglalkoznia, az alkotmányozás újabb fáradságába nem kell belefognia, egy új alkotmány létrehozását nem kell elkapkodnia. Temérdek munka vár majd az új győzőkre, irdatlan a tennivaló. A nemzeti együttműködés rendszerének számtalan jogforrását szisztematikusan és következetesen át kell alakítani, hosszú távon magát e rendszert is újjá kell alkotni, a jogállamot újra létre kell hozni, de az alkotmányozásnak nem a munka elején, hanem a végén kell elkövetkeznie.

A teljes írás itt érhető el.

Szólj hozzá!

„Az alkotmányjogi panasz a jövőben az Alkotmánybíróság jellegadó jogintézménye lesz”

2012.12.01.

2012. január 1-jétől megváltozott az alkotmányjogi panasszal kapcsolatos szabályozás, amelynek az Alkotmánybírósági Szemle egy egész számot szentelt.

Beszámoló az Alkotmánybírósági Szemle konferenciájáról "Az Alkotmánybíróság és a Kúria új és kapcsolódó hatásköreiről, különös tekintettel az alkotmányjogi panaszra" címmel

2012. február 29.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása