HTML

Az igazságszolgáltatás jövőbeni alkotmányos helyzetéről I. rész

2013.09.21.

A modern demokráciák egyik alappillére a stabilan működő, tisztességes, szakmailag felkészült igazságszolgáltatás. A fékek és egyensúlyok architektúrájára épülő, több dimenzióban megvalósuló hatalommegosztás rendszerében ennek az alapja és bázisa: az önálló hatalmi ágként funkcionáló bíróság, a független, pártatlan bíráskodás. Ez az elv – lassan ötszáz éve: a még négy hatalmi ágban (választások, törvényalkotás, külpolitika, igazságszolgáltatás) és háromszakaszos eljárásban gondolkodó Gianotti „Repubblica fiorentina” (1534) – eredetileg szamizdatban terjedő, Montesquieu tanainak formába öntését (1750) több, mint kétszáz évvel megelőző – kéziratától kezdve, kikezdhetetlennek bizonyult. A szabad, más hatalmi ágak befolyásától mentes bíráskodásban, a mai gondolkodásunkra érdemi befolyást gyakorló alkotmányos elmék mindenkor a demokratikus működés garanciáját, a demokrácia folyamatosan fejlődő intézményeinek védőbástyáját látták. Jogállam számára ezért nem lehet közömbös, hogy az igazságszolgáltatás csúcsán elhelyezkedő bírósági szervezet milyen állapotban van, mennyire képes más hatalmi ágak méltóságának, a közmorálnak, a társadalmi jólétnek a feltételeit szolgálni (John Adams), és közben önnön lényegének, a bírói függetlenségnek védőbástyájaként is funkcionálni.

Magyarországon a bírósági szervezet jelenleg aligha tud Adams elvárásainak megfelelni, sőt lassan gyémántlakodalmat ül: permanens válságának „szomorú ünnepét”. Az az állapot, ahol ma tartunk, „hosszas, szerves fejlődés negatív eredménye”. Közkeletű tévedés, hogy az alkotmányos lapszusok csak a jelenhez, a működési problémák kialakulása az utolsó negyedszázadhoz köthetőek. A problémák felelőtlen leegyszerűsítése az is, hogy minden baj eredője közvetlenül a rendszerváltást megelőző korszak vagy a kommunista diktatúra.

Szólj hozzá!

Gadó Gábor: A gazdasági alkotmányosság válsága Magyarországon I.

2013.09.20.

(Tézisek és példák)

 

A következő oldalakon a gazdasági alkotmányosság hazai válságával, annak sajátosságaival foglalkozom. Az írás vázlatos áttekintésre, a szabályozási-intézményi krízis lényegi vonásainak, összefüggéseinek a bemutatására vállalkozik. A „Példatár” címet viselő melléklet pedig az elmúlt évben elfogadott törvények közül mutat be a kedvezőtlen fejlemények illusztrálására alkalmas, jellemző eseteket.

Szólj hozzá!

Miért készített a Szalay kör módosítási javaslatot a régi alkotmány visszaállítása helyett?

2013.07.14.

Reflexiók Mihályi Péter néhány észrevételére, amit az összefoglalóra tett.

1. Valóban alapvető vitakérdés, hogy a demokratikus ellenzék győzelme esetén először az Alaptörvény módosítása történjen meg, vagy a köztársasági Alkotmány 2010 áprilisáig (a választásokig) hatályos szövegének visszaállítása, bizonyos módosításokkal. (Gondolom, komoly emberek számára nem kérdés, hogy egy valóban új alkotmányt nem lehet hetek alatt megalkotni, ahogyan a jelenlegi kormánytöbbség tette, mert a legalitáson túl a legitimitás is fontos. Ennek érdekében meg kell kísérelni valamennyi parlamenti párt, a civil szervezetek, a tudomány és az állampolgárok bevonását az alkotmányozásba, a folyamat végét népszavazással zárva. Modell van bőven, nekem a 2000. évi finn alkotmányozás a leginkább szimpatikus. Ez több éves folyamat. Az Alaptörvény addig sem maradhat meg a jelenlegi formájában.) Az nem kétséges, hogy a fenti dilemma csak kétharmados győzelem esetén áll fenn, sima győzelem esetében legfeljebb az Alaptörvény módosításában lehet reménykedni. Abban is igaza van Mihályi Péternek, hogy a jelenlegi kormánytöbbség részéről nem várható hajlandóság a módosításra.

Miért készített a Szalay kör mégis módosítási javaslatot, a régi alkotmány visszaállítása helyett?

a) Először is le kell szögezni, hogy a Szalay kör nem azonos az Együtt 2014 jogi szakértő gárdájával. (Mintha Bauer Tamás is tévesen ezt gondolná a Szalay kör bemutatkozó nyilatkozatával foglalkozó, az ÉS-ben egy hónapja megjelent cikkében. Itt csak utalok arra, hogy Bauer Tamás írásában az Alaptörvény több fontos hiányosságára, hibájára hívja fel a figyelmet, amelyről a bemutatkozó nyilatkozat nem szól. Nem ismerte azonban az Alaptörvény módosítására tett javaslatunkat, amely valamennyi jogos kifogásával foglalkozik, új megoldásokat építve a normaszöveg-tervezetbe.) Lehet, hogy akad némi személyi átfedés, ám a Szalay kör tagjainak túlnyomó többsége pártoktól, mozgalmaktól független szakember, akiket csak egyvalami köt össze: a demokratikus jogállam elveinek feltétlen tisztelete.

b) A Szalay kör tagjai egyetértenek azzal a megállapítással, hogy a magyar társadalom végletesen - reméljük, nem véglegesen - megosztott. Ezt a megosztottságot lehet a jobb és a bal oldal, a nemzeti konzervativizmus és a modernizáció, az antikommunista és a posztkommunista erők, a pragmatikus problémamegoldók és a liberális alkotmányvédők csatájaként leírni, végeredménye nem vitatható. A két szemben álló oldal kulturális hátországát, kapcsolati hálózatát tekintve annyira szemben áll egymással, hogy csak a másik megsemmisítése árán tudja egyedül igaznak gondolt álláspontját az állami politika keretében megvalósítani. ( Tölgyessy Péter diagnózisa az Origón múlt héten megjelent hat részes tanulmányában.) Ebben a helyzetben két megoldás lehetséges. Folytatni a szembenállást vagy megkísérelni annak meghaladását. Az első megoldás Magyarország további hanyatlásához, a belháború eszkalálódásához vezet. A második - amely ma sokkal nehezebbnek látszik - reményt ad az ország felemelkedésére, a társadalmi megbékélésre. (Kiss János, Tölgyessy és még néhányan ezt szorgalmazzák.)

A Szalay kör tagjai a második megoldásban hisznek, és tenni is akarnak érte.

c) Az Alaptörvénynek sok hibája van. Elfogadásának gyorsasága, a szakmai-társadalmi vita mellőzése (a Salamon-féle bizottság hiába próbált nyitni kifelé, koncepciójukat félredobták, és vadonatúj szemléletű, tartalmú normaszöveget fogadtak el egy hónap alatt), egyoldalú társadalmi világkép ráerőltetése az országra, szövegezési hibák, az alkotmányos jogállam elveinek félretétele, különösen a negyedik Alaptörvény-módosítás során, egy új alkotmány elfogadása esetében elvárható népszavazási megerősítés elmaradása, mind gyengíti legitimitását. Felkészült alkotmányjogászok azonban nem vitatják legalitását, mert megalkotása megfelelt az akkor hatályos alkotmány rendelkezéseinek. Érvénytelen Alaptörvényről ezért nem beszélhetünk. (Más kérdés, hogy az új Alaptörvény, az ezt kísérő törvények, személyi döntések és kormányzati gyakorlat együttesen felvetik a hatalom erőszakos gyakorlásának, kizárólagos birtoklásának az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdésébe ütköző tilalmának megsértését. Ebben a kérdésben az Alkotmánybíróság előtt már volt indítvány, de érdemi vizsgálat nélkül, formai okból elutasításra került.)

Az Alaptörvénynek azonban más jellemzői is vannak. Az alkotmányjogászok körében elterjedt vélemény, hogy az Alaptörvény szövegének mintegy hetven százaléka tartalmában megegyezik a korábbi alkotmánnyal. Az állam- és kormányforma, a hatalmi szerkezet nem változott meg. (Ezért is tartotta az Alkotmánybíróság alkalmazhatónak a korábbi döntéseit az Alaptörvény értelmezése során, amíg meg nem tiltották neki.)

A Szalay kör tagjai azt is elfogadják, hogy az Alaptörvény szimbolikus elemeivel, sőt az Alaptörvény egészével a társadalom jelentős része azonosul. (Nyilván sokan azonosulnak az Alaptörvény keresztény-nemzeti, antikommunista szemléletével is, de ezt a Szalay kör összeegyeztethetetlennek tartja a világnézetileg semleges, nem a megosztottságot, hanem az összetartozást kifejező alkotmány követelményével.) A szimbolikus elemek ezen része valószínűleg felesleges, de nem sérti a társadalom egészét. Meghagyása a társadalmi kiegyezés útját egyengetheti.  Ugyanígy az új alkotmány létrejöttéig, az átmenet alkotmányaként  elfogadhatónak tartjuk az Alaptörvény olyan módosítását, amely helyreállítja a demokratikus jogállamot és a kormányozhatóságot (kétharmados törvények szinte teljes eltörlése), az emberi jogok teljességét és az alkotmány világnézeti semlegességét, szabályozza továbbá az új alkotmány elfogadásának eljárását.

d) A magyar társadalom fejlődése az évszázadok során magán viselte a folyamatosság és a megszakítottság jegyeit. Nyilván eltérnek a vélemények arról, mikor melyikre van szükség. A Szalay kör álláspontja szerint a jelenlegi helyzetben a folyamatosság megőrzése inkább szolgálja a társadalom érdekét, mint a megszakítás, a visszatérés a (közel)múlthoz. A 89-es jogállami forradalom is a folyamatosság fenntartásával ment végbe (Alkotmánybíróság megállapítása). Ezt a példát a Szalay kör nem elvetendőnek, hanem értékes előzménynek tartja.

e) Ahogyan nem lehet kidobni a magyar történelemből és jogfejlődésből az 1944. március 19-e és 1990. május 2-áig tartó időszakot, ugyanígy nem lehet figyelmen kívül hagyni a 2010. évi országgyűlési választásokat követő időszakot sem. Jogviszonyok jöttek létre és szűntek meg, a jogalkotás elindult bizonyos irányokba. Ha azonnal mindent vissza akarnánk állítani, az hatalmas jogi és társadalmi felfordulást okozna az országban, jóval nagyobbat, mint amire  szükség van. Mint a jó sebésznek, a társadalmi viszonyok átalakítóinak is pontosan be kell mérniük, mekkorát vágjanak, se nagyobbat, se kisebbet. Éppen elég feladat eldönteni, mit kell valóban megváltoztatni, hogyan, milyen ütemezésben.

d) A politikai realitás ma valóban az, hogy a demokratikus baloldal többsége el akarja törölni az Alaptörvényt, teljes egészében. Indokolt ezért készenlétben tartani egy olyan tervezetet is, amely a szükséges változtatásokkal (melyek ezek?) visszaállítja hatályában - valójában újra elfogadja - a köztársasági alkotmányt.

2. Az államadósság korlátjára vonatkozó szabály megfogalmazása élénk vitát váltott ki a közgazdászok és a jogászok körében egyaránt. A vitába bekapcsolódott Tordai Csaba is, aki a következő szövegjavaslatot tette.

87. § (4) Az állami költségvetést úgy kell megalkotni, hogy az a költségvetési egyenleg és az államadósság vonatkozásában teljesítse a Magyarország által az Európai Unió tagjaként vállalt kötelezettségeket."

Ez a szöveg megkerüli a közgazdászok által kifogásolt tartalmi szakmai elemeket, utal az EU kötelezettségre, tömör és kellően rugalmas ahhoz, hogy az EU-s szabályok változása esetén se kelljen módosítani. Lehet, hogy ez a megoldás lesz a befutó.

Várom erről is a kollégák véleményét.

2013. június 27.

Szólj hozzá!

"A módosítás során nem elhagyni, hanem ésszerűsíteni... kell a rendelkezéseket"

2013.07.12.

Reakció az itt kialakult vitára.

1. A normaszöveghez fűzött indokolás hiányos volt, emiatt nyilván többen félreértették a javaslatokat (azért nem mindenki).

Kiegészítés az indokoláshoz:

Az Alaptörvényben az államadósságra vonatkozó - az Európai Unió által kialakított és Magyarország részéről is elfogadott - szabály csak keret jelleggel fogalmazza meg az állam kötelezettségét a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetés elfogadása tekintetében. A részletes szabályokat a költségvetési felelősségről szóló törvénynek kell majd tartalmaznia. A kötelező szabálytól való eltérés rendkívüli gazdasági helyzetben lehetséges.

Ennek fogalmát a stabilitási egyezmény 3. cikkének (3) bekezdése határozza meg.

2. Többen ismételten megkérdőjelezték egy államadósság-korlát vagy költségvetési hiány-korlát szükségességét - mert szakmai szempontból nem értenek egyet vele -, illetőleg ilyen szabálynak az Alaptörvényben való elhelyezését. Mások éppen e szabálynak a részletesebb, pontosabb meghatározását várták el az Alaptörvénytől. E vélemények kapcsán utalnunk kell arra, hogy szakmai szempontból lehet vitatni e szabály szükségességét vagy helyességét, ez azonban nem változtat azon a körülményen, hogy a szabályt és annak ellenőrzési mechanizmusát az EU kialakította, a stabilitási paktumként rövidített nemzetközi egyezménybe foglalta, és Magyarország csatlakozott az egyezményhez, magyar törvényben kihirdette. A szabályok tehát kötelezőek ránk, akár Alaptörvénybe foglaljuk, akár csak egyszerű törvénybe. A Szalay körben egyértelmű álláspont volt, hogy mivel az Alaptörvény 2011-ben erre vonatkozó szabályokat létrehozott, a módosítás során nem elhagyni, hanem ésszerűsíteni, betarthatóvá tenni és rövidíteni kell a rendelkezéseket úgy, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre ne korlátozódjék (arra az időre sem, amikor még nem érjük el a kívánt államadósság-szintet). A részletes szabályokat pedig külön törvény tartalmazza.

3. Érkezett olyan észrevétel, amely az államadósság-szabályt nem tartalmi, hanem formai módon fogalmazná meg: az Alaptörvény a stabilitási paktumban foglalt követelmények betartására utaljon. Ezt a megoldást a Szalay kör a június 21-i ülésén elutasította, mert az Alaptörvény szövege nem utalhat sem valamely EU jogszabályra, sem nemzetközi egyezményre, sem az azt kihirdető törvényre. Az Alaptörvény ezekhez képest magasabb absztrakciós szinten áll, és sui generis módon kell szabályoznia az életviszonyokat.

4. A Költségvetési Tanács tekintetében a Hetényi kör tagjainak túlnyomó többsége egyetértett a tanács létezésével, Alaptörvényben való szerepeltetésével, régi formájában való visszaállításával, egyszeri, halasztó hatályú vétójogának megfogalmazásával úgy, hogy az ne vezethessen az Országgyűlés feloszlatásához. A Szalay kör mindezeken túl megfogalmazta, hogy a KT és az EU szakmai kontrollmechanizmusa, illetőleg a köztársasági elnök politikai és alkotmányossági kontrollja, valamint az AB alkotmányossági kontrollja egyértelműen különüljön el egymástól. Ezeket a követelményeket az alábbi módon igyekeztem teljesíteni.
 A Szalay kör nyilvánosságra hozott Alaptörvény-módosító tervezetének 94. §-a már rendelkezett a Költségvetési Tanácsról, mégpedig a 2008-ban elfogadott törvény szellemében. A Szalay kör június 21-i ülése után kialakított pontosító szöveg ezért csak néhány elemét változtatta meg a 94. §-nak. (Természetesen az Alaptörvény módosításáról szóló tervezet ismerete nélkül, csak a pontosító szöveg nem igazít el sem az adósságszabály, sem a KT rendeltetése tekintetében. A tervezet a Szalay László kör honlapján megtalálható.)

A leglényegesebb ezek közül egyrészt annak a mondatnak az elhagyása, amely szerint a KT az egyszeri halasztó vétója után az Országgyűlés által ismételten elfogadott törvényről alkotott véleményét az államfőnek megküldi. Másrészt e mondat helyébe olyat illeszt, amely szerint a köztársasági elnököt a költségvetési törvény (annak módosítása, pótköltségvetés) tekintetében nem illeti meg a politikai és az alkotmányossági vétó alkalmazásának joga. Ennek indokát az e §-hoz fűzött indokolás tartalmazza. Következménye pedig az, hogy előzetes alkotmányossági vizsgálatra nincs mód, az Alkotmánybíróság csak a már elfogadott és kihirdetett költségvetési törvényt vizsgálathatja, amennyiben valamely erre jogosult indítványt nyújt be. Az Alkotmánybíróság vizsgálatának szempontjait nem adja meg a javaslatunk - ez nem is lenne szerencsés - de az Alkotmánybíróság eddig általában tartózkodott gazdaságpolitikai tartalmú törvények érdemi vizsgálatától. Az alaptörvényi szabály szándékaink szerint egyébként is annyira keret-jellegű, hogy annak alapján alkotmánysértést nehezen lehet megállapítani. Ehhez gazdasági számítások kellenek, amihez az Alkotmánybíróságnak nincs apparátusa.

A módosítási javaslatunk indokolása is abba az irányba kívánja terelni az Alkotmánybíróság gondolkodását, hogy tartalmi felülvizsgálatot ne gyakoroljon, bízza ezt az EU intézményeire. Mindezek alapján csekély a valószínűsége annak, hogy a költségvetési törvény elfogadása ne történjen meg március 31-e előtt az Alkotmánybíróság közreműködése miatt. Ha pedig az Országgyűlés belső okokból nem képes elfogadni erre a határidőre költségvetést, akkor a kormányzati többség nem működik, tényleg fel kell oszlatni a Parlamentet.

A másik fontos változás a 87. § (4) bekezdésében található amely szerint az előző szöveghez képest visszaállítanánk az eredeti tervezetben szereplő, és az EU 3 éves tervezési időszakával összhangban levő n+2 éves kitekintést, ahol "n" a következő év(i költségvetés).

3. Több észrevétel kitért arra, hogy ha kell is költségvetési keretrendszer és költségvetési felelősségről szóló törvény (ahogyan már említettem, ezeket az EU szükségesnek tartja), akkor sem kell feltétlenül független, önálló Költségvetési Tanács.

A 2008-ban elfogadott törvényt több éves előkészítő munka előzte meg. Ennek során megfogalmazódtak olyan vélemények, hogy a költségvetési felelősség örzője a kiterjesztett feladatkörű Állami Számvevőszék legyen, illetőleg elég lenne, ha az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága mellett állna fel olyan szakmai apparátus, amely a bizottságot segítené a Házszabályban jelenleg is megtalálható, de érdemben el nem látott feladatai elvégzésében. Ezek a viták eldőltek akkor, amikor az Országgyűlés a törvényt elfogadta, illetőleg az Alaptörvény a Költségvetési Tanácsot alkotmányos szervként intézményesítette. (A 2010 előtti és utáni parlamenti többség egyaránt Költségvetési Tanácsban gondolkodott, igaz, másmilyenben.)

4. Néhány észrevétel nem tartja szükségesnek az Alaptörvényben megjeleníteni a Költségvetési Tanácsot, utalva arra, hogy 2010 előtt sem szerepelt ez az intézmény az Alkotmányban.

Ez az állítás tényszerűen igaz, de indoka nem az, mintha nem lett volna ilyen szándék, hanem nem volt meg hozzá a kétharmados alkotmánymódosító többség.

Ezen túl hivatkozunk a már más témában is elhangzott érvre: ha már szerepel a KT az Alaptörvényben, nem elhagyni kell, hanem visszaállítani abban a formában, ahogyan 2010 előtt létrejött. Ezt a szándékot a KT feladataira (94. § (1) bekezdés), hatáskörére [(2) és (3) bekezdés], valamint összetételére [(4) bekezdés] vonatkozó szabályok fejezik ki. Itt kell megjegyezni, hogy az Alaptörvény nem térhet ki a KT valamennyi hatáskörére. A részletes szabályokat a róla szóló külön törvénynek kell tartalmaznia.

5. Egyes észrevételek megfogalmazzák azt a jogos aggályt, amely szerint nem szabad a KT-ra hárítani az összes törvényjavaslat hatásvizsgálatának elvégzését. Nem is ez a cél, hanem annak a meglévő szabálynak a kötelező alkalmazása, hogy minden előterjesztő (az egyéni képviselő is, ha tövényjavaslatot vagy módosító javaslatot nyújt be) megalapozott hatásvizsgálatot készít javaslatához. Törvényjavaslat esetében az Országgyűlés (erre rendelt bizottsága a hivatali apparátus segítségével), kormány-előterjesztés esetében a Kormány ülését előkészítő szerv (Miniszterelnöki Hivatal, Miniszterelnökség, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) köteles legyen visszautasítani, érdemi tárgyalásra nem engedni azt a javaslatot, amely ennek a feltételnek nem felel meg. A KT feladata ebben a tekintetben kettős lehetne: egyrészt kidolgozni a költségvetési hatásvizsgálat módszertanát (esetleg a PM-el együtt), továbbá a törvényjavaslatok esetében ellenőrizni a hatásvizsgálat helyességét. Utóbbi feladat a kormányzati jogalkotásban a PM-re hárulna.

2013. június 26.

Szólj hozzá!

Szakértői vita az adósságszabályról és a Költségvetési Tanácsról

2013.07.01.

A Szalay és Hetényi körök szakértői megvitatták az Alaptörvényben rögzített adósságszabály, illetve a Költségvetési Tanács szerepének jogi, közgazdasági és politikai vetületeit.

A Szalay kör szakértői előálltak egy javaslattal az Alaptörvény módosítását illetően, melyet itt olvashatnak.

A vita kiindulóponjátul az alábbi módosító javaslat szolgált:

***

a) A 87. § (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(4) A központi költségvetést úgy kell elfogadni, hogy rendkívüli gazdasági helyzetet kivéve a tárgyévet követő második év végére - változatlan jogszabályi keretek között, valós gazdasági folyamatokon alapuló megalapozott előrejelzés szerint - az államadósságnak a teljes hazai össztermék arányában kifejezett értéke ne növekedjen."

Indokolás:

A szövegmódosítás egyrészt kitér az államadósság növekedését tiltó szabálytól való eltérés lehetőségére a rendkívüli gazdasági helyzetben,

másrészt a "reáladósság" kifejezés helyett nyelvi és szakmai szempontból pontosabb megjelölést használ. Ezek a rendelkezések összhangban vannak a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről rendelkező 2013. évi XXXII. törvény (az Európai Unió un. stabilitási paktuma) szabályaival.

b) A 88. § (3) bekezdésében a "bruttó" szó helyébe a "teljes" szó kerül.

Indokolás:

A módosítást az azonos szóhasználat teszi szükségessé.

c) A 93. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

"Az Állami Számvevőszék elnökét és elnökhelyettesét az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg."

Indokolás:

Az Alaptörvény módosítására irányuló tervezetünk minden esetben megjelöli, kinek a javaslatára történik az adott tisztségre történő megválasztás vagy kinevezés. Az Állami Számvevőszék vezetői tekintetében hiányzott ez a rendelkezés a tervezetből. Parlamenti bizottság helyett azért az államfő jelölési jogát tartjuk célszerűnek, mert így jobban biztosítható a vezetők pártpolitikától való függetlensége, és más hasonló tisztségek esetében is (pl. országgyűlési biztosok) ez a javaslatunk.

d) A 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés fenntarthatóságát és megalapozottságát vizsgálja."

Indokolás:

Az Alaptörvény jelenlegi N) cikkének - szövegtervezetünk 13. §-ának - (1) bekezdése szerint Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható gazdálkodás elvét érvényesíti. A (2) bekezdés értelmében ezen elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős. Az Országgyűlés felelős döntéseit segíti elő a Költségvetési Tanács, amely nem csak az éves költségvetések és a költségvetési kihatású törvények elemzésével, hanem a közép- és hosszabb távú prognózisok elkészítésével működik közre a fenntartható költségvetési gazdálkodás érvényesülésében. E feladatok ellátása érdekében saját felkészült apparátussal kell rendelkeznie.

e) A 94. § (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő mondat kerül:

" A központi költségvetésről szóló törvény tekintetében a köztársasági elnököt nem illetik meg az 56.§ (3)-(5) bekezdésében foglalt jogosítványok."

Indokolás:

A költségvetési törvény olyan gazdaságpolitikai tárgyú törvény, amelyre az Európai Unió szabályai is vonatkoznak. Kontroll mechanizmusát ezért másképpen kell kialakítani, mint a többi törvényét. Itt az államfő politikai és alkotmányossági vétójoga és az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja helyett a Költségvetési Tanács egyszeri szakmai vétójoga érvényesüljön. Ezen kívül az Európai Unió folyamatos monitoring tevékenysége eredményeként a költségvetési hiánycél és az államadósság szabályainak megsértése esetén uniós szankciók (pl. túlzott deficit eljárás) alkalmazására kerülhet sor.

Kérem a Kollégákat, gondolkodjanak el ezen a felvetésen.

Szólj hozzá!

[Konferencia] Az Alkotmányos Jogállam 2013. május 13. ATV

2013.05.15.

Az ATV beszámolt a Szalay László Kör és a Pénzügykutató Zrt. konferenciájának választási rendszerről szóló szekciójáról.

„Szisztematikusan építették fel a rendszert, minden arra van kihegyezve, hogy egy centrális politikai erő hosszú távra meg tudja szerezni a hatalmat, a legitim hatalmat a választási rendszer révén” – mondta Szoboszlai György választási szakértő, az OVB volt tagja. Ez az a tételmondat, amelyben minden meghívott szakértő egyetértett. Szerintük a Fidesz hatalmon tartását szolgálja egyebek között az egyéni választókerületek átrajzolása, és a külhoni magyarok szavazatai. „Ellenőrizhetetlen az, hogy hányan szavaznak, és hogyan szavaznak” – vélekedett Szoboszlai.

Szólj hozzá!

[Konferencia] Az Alkotmányos Jogállam 2013. május 13.

2013.05.15.

A Szalay Kör és a Pénzügykutató Zrt. Alkotmányos Jogállam c. konferenciájáról a Népszabadság is tudósított - 2013. május 13.

A Szalay körnek az Alaptörvény módosítására tett javaslata itt olvasható

„Magunknak kell kitalálnunk, megfogalmaznunk azokat az igazságokat, amelyek kiutat mutatnak ebből az Európából kilépő rendszerből. Itt van előttünk egy rendszer, amit le kell bontani, és újra kell építeni” – jelentette ki Az alkotmányos jogállam című konferencián Lengyel László.

– A jelenlegi rendszer kísértetiesen emlékeztet a rendszerváltási előtti rendszerre. Nem arra, ami a nyolcvanas években volt, hanem arra, ami '56 és '62 között volt – ezzel a felütéssel nyitotta meg Az alkotmányos jogállam című konferenciát a rendezvény elnökeként a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója, Lengyel László hétfő délelőtt.


A Pénzügykutató Zrt. és a Szalay László Kör 'Az alkotmányos jogállam' című konferenciája
Népszabadság - Reviczky Zsolt

Szólj hozzá!

Dr Schmidt Péter: A sarkalatos törvények dilemmája

2013.05.15.

A 2011-ben elfogadott alaptörvény szerint a törvényhozó hatalmat gyakorló országgyűlés három féle szavazati arányban alkothat törvényt.

 

1.) alaptörvényt, vagy más elnevezéssel alkotmányt, az összes képviselő kétharmadának szavazatával,

2.) un. sarkalatos törvényt a határozatképes országgyűlés kétharmadának szavazatával,

3.) és törvényt a határozatképes országgyűlés felének szavazatával.

 

Az alkotmányokban rögzített témakörök tradicionálisan kialakultak Európában. Ezek – közismerten két témakörre vonatkoznak. Az egyik, az állam hatalmának korlátairól (tulajdon szentsége, emberi jogok), a másik az államhatalmat gyakorló szervezet felépítéséről, alá- és fölérendeltségi viszonyairól, és a hatáskörök elhatárolásáról szólnak.

 

Az írásban foglalt alkotmányt, vagy az erre a célra létrehozott alkotmányozó testület, vagy a törvényhozó hatalommal rendelkező parlament hozza létre. Az utóbbi esetben – például Magyarországon is – nem szótöbbséggel, hanem minősített többséggel. A minősített többség nálunk a képviselők kétharmada. Ilyen kétharmados többség szükséges az alkotmány módosításához is.

 

A tradicionálisan kialakult alkotmányon túl a képviseleti szervek a többségi elv alapján törvényeket alkotnak, amelyek nem lehetnek ellentétesek az alkotmánnyal.

 

A törvények második, közbeeső fajtája Európában általában ismeretlen. A nálunk kialakított különböző elnevezésű kétharmados törvény (alkotmányerejű törvény, sarkalatos törvény) speciális okok miatt alakult ki, amely okokra a későbbiekben még visszatérünk.

 

A kétharmados törvényt a formál logika szerint a demokrácia magasabb fokának is lehetne nevezni, hiszen az egyszerű törvénnyel szemben a sarkalatos törvény mögött minősített többség van.

Általában az ellenzék legalább egy részének támogatása nélkül nem lehet kétharmados törvényt hozni, illetőleg azt módosítani. De, ha ez a demokrácia fokmérője lenne, akkor inkább ajánlanám e logika szerint az egyhangúan hozott határozatokat. Más kérdés, hogy az ilyen (egyhangú) döntési igény alkotmányba foglalása előre vetíti az örök határozatképtelenséget.

 

A közvélemény jó része a politikai berendezkedés hibájának tartja a pártok nagymértékű szembeállását, amely lehetetlenné teszi a közös nemzeti érdekek kialakítását. Lám, a sarkalatos törvények ezen is segíthetnek: jogilag kötelező a megegyezés.

 

A logikailag levezetett előnyök sorolását nem folytatom. Meggyőződésem szerint ugyanis ezen az alapon a kétharmad igazi értékét, vagy káros következményeit csak akkor tudjuk megállapítani, ha az alkotmányban rögzített kormányzati rendszerhez viszonyítjuk funkcióját.

 

3 komment

A Szalay körnek az Alaptörvény módosítására tett javaslata 6. rész - Záró rendelkezések

2013.05.15.

ZÁRÓ [ÉS VEGYES] RENDELKEZÉSEK

Indokolás: A tervezet csak záró (hatályba léptető és átmeneti) rendelkezéseket tartalmaz, a vegyes rendelkezéseket, amelyek tárgyuk szerint nem valóak az Alaptörvénybe, hatályon kívül helyezi.

105. §

[1.] (1) Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba.
[2.] (2) Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.
[3. Az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket a 8-26. pont tartalmazza.]
[4.] (3) A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.
[5. Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat.
6. Április 25. napja – az Alaptörvény kihirdetésének emlékére – az Alaptörvény napja.]

106. §


[7.]
(1) A helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében kerül sor.
[8.] (2) Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabályok, kibocsátott közjogi szervezetszabályozó eszközök és állami irányítás egyéb jogi eszközei, meghozott egyedi döntések, valamint vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek hatályát.
[9. A feladat- és hatáskört a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerint gyakorló szerv jogutódja a feladat- és hatáskört az Alaptörvény alapján gyakorló szerv.

10. Magyarországra való utalásként a Magyar Köztársaságra utaló elnevezés a 2011. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések szerint az Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.
11. Az Alaptörvény hatálybalépése – a 12–18. pontban meghatározottak szerinti kivétellel - nem érinti az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzati képviselő-testületek, valamint az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően kinevezett vagy megválasztott személyek megbízatását.
12. Az Alaptörvény
a) 3. és 4. cikkét a hivatalban levő Országgyűlés és országgyűlési képviselő,
b) 12. és 13. cikkét a hivatalban levő köztársasági elnök,
c) 20. és 21. cikkét a hivatalban levő Kormány és a Kormány hivatalban levő tagja,
d) 27. cikk (3) bekezdését a hivatalban levő bírósági titkár,
e) 33. cikk (2) bekezdését a megyei közgyűlés hivatalban levő elnöke és
f) 35. cikk (3)-(6) bekezdését a hivatalban levő helyi önkormányzati képviselő-testület és polgármester megbízatása tekintetében is alkalmazni kell.
13. Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja szerinti határidő számítása az Alaptörvény hatálybalépésével kezdődik.
14. (1) A Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel - az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
15. (1) Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésben meghatározott legalacsonyabb életkor követelményét – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az Alaptörvény hatálybalépését követően kiírt pályázat alapján kinevezett bíróra kell alkalmazni.
(2) Ha a kinevezésre törvényben meghatározottak szerint pályázat kiírása nélkül kerül sor, a legalacsonyabb életkor követelményét az Alaptörvény hatálybalépését követően kinevezett bíróra kell alkalmazni.
16. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa. A hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese; megbízatásuk megszűnik az alapvető jogok biztosa megbízatásának megszűnésével.
17. A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
18. A megyei közgyűlés elnöke tisztségének elnevezése az Alaptörvény alkalmazásában, annak hatálybalépésétől a megyei képviselő-testület elnöke. Az Alaptörvény szerinti megyei képviselő-testület a megyei közgyűlés jogutódja.
19. (1) Az Alaptörvény rendelkezéseit – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Az Alaptörvény 6. cikkét az Országgyűlésnek az Alaptörvény hatálybalépését követően kezdődő első ülésétől kell alkalmazni.
(3) Az Alaptörvény alapján indítványozási joggal már nem rendelkező indítványozó által az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény hatálybalépése előtt benyújtott indítvány alapján indult eljárás - ha az eljárás az Alaptörvény hatálybalépésétől más szerv hatáskörébe tartozik, az indítvány áttétele mellett – megszűnik. Az indítványozó az indítványt - sarkalatos törvényben meghatározott feltételek szerint - ismételten benyújthatja.
(4) A 2012. január 1-jén fennálló szerződésekre és támogatási jogosultságokra, valamint a folyamatban lévő, szerződéskötésre vagy támogatás nyújtására irányuló eljárásokra az Alaptörvény 38. cikk (4) bekezdését és 39. cikk (1) bekezdését törvény erre irányuló rendelkezése esetén, a törvényben meghatározottak szerint kell alkalmazni.
(5) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 70/E. § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint nyugellátásnak minősülő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében 2012. december 31-éig alkalmazni kell.
20. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 26. § (6) bekezdését, 28/D. §-át, 28/E. §-át, 31. § (2) és (3) bekezdését az Alaptörvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az Alaptörvény hatálybalépését követően is alkalmazni kell.
21. A Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való, az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése szerinti részvételét először az országgyűlési képviselőknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választását követően megalakuló Országgyűlés munkájában kell biztosítani.
22. Az Alaptörvény hatálybalépése nem érinti a hatálybalépése előtt az Országgyűlésnek vagy a Kormánynak – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerinti – a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról hozott döntéseit.
23. Kihirdetett
a) rendkívüli állapotra az Alaptörvény rendkívüli állapotra,
b) szükségállapotra, ha az az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény szükségállapotra,
c) szükségállapotra, ha az az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség miatt került kihirdetésre, az Alaptörvény veszélyhelyzetre,
d) megelőző védelmi helyzetre az Alaptörvény megelőző védelmi helyzetre,
e) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19/E. §-a szerinti helyzetre az Alaptörvény váratlan támadásra és
f) veszélyhelyzetre az Alaptörvény veszélyhelyzetre
vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
24. (1 Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, annak hatálya alatt választójoggal nem rendelkezik.
(2 Aki az Alaptörvény hatálybalépésekor jogerős ítélet alapján a cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, nem rendelkezik választójoggal a gondnokság megszüntetéséig, vagy amíg választójogának fennálltát a bíróság meg nem állapítja.
25. (1) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 12. § (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi önkormányzat részére való átadására 2013. december 31-ig alkalmazni kell.
(2) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 44/B. § (4) bekezdését 2012. december 31-ig alkalmazni kell. 2011. december 31-ét követően törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet államigazgatási feladat- és hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek.
(3) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 22. § (1) és (3)-(5) bekezdését az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése szerinti sarkalatos törvény hatálybalépéséig alkalmazni kell. Az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése és 7. cikk (3) bekezdése szerinti sarkalatos törvényt az Országgyűlés 2012. június 30-ig alkotja meg.
(4) 2012. december 31-ig az Országgyűlés egyes döntéseinek meghozatalát sarkalatos törvény minősített többséghez kötheti.
26. Hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,
b) az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló 1972. évi I. törvény,
c) az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény,
d) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XVI. törvény,
e) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XXIX. törvény,
f) a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló 1990. évi XL. törvény,
g) az Alkotmány 2010. május 25-ei módosítása,
h) az Alkotmány 2010. július 5-ei módosítása,
i) az Alkotmány 2010. július 6-ai módosításai,
j) az Alkotmány 2010. augusztus 11-ei módosításai,
k) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIII. törvény,
l) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvény,
m) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CLXIII. törvény,
n) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról szóló 2011. évi LXI. törvény,
o) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CXLVI. törvény, és
p) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLIX. törvény.
]
Mi, [a 2010. április 25-én megválasztott] az Országgyűlés képviselői, [Isten és ember előtti] felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.

Indokolás: A teljesedésbe ment átmeneti rendelkezéseket a tervezet elhagyja, csakúgy, mint a záró szövegből az Isten és ember előtti felelősségre utalást, amely nem felel meg az Alaptörvény világnézeti semlegessége elvének. A tervezet szerinti módosítás sok lényeges ponton változtatja meg az Alaptörvényt, ezért azt már nem lehet a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés kizárólagos művének tekinteni. A tervezet hatálybalépéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket az Alaptörvény módosításáról szóló törvény tervezete tartalmazza majd.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.


(A 2012. június 18-i első, a 2012. november 9-i második, a 2012. december 21-i harmadik, valamint a 2013. március 25-i negyedik módosítással egységes szerkezetbe foglalt szöveg.)

(Az egységes szerkezetbe foglalt Alaptörvény szövegén az általunk javasolt módosításokat úgy tüntettük fel, hogy az elhagyandó szövegrészeket [zárójelbe téve, áthúzással,] az újonnan javasolt szövegrészeket kiemeléssel jelöltük.)

2 komment

A Szalay körnek az Alaptörvény módosítására tett javaslata 5. rész - A közpénzek, A Magyar Honvédség, A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok, A különleges jogrend

2013.05.15.

A közpénzek

[36. cikk]  87. §
(1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.
(2) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket.
(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.
(4) [Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.]

(4) A központi költségvetést úgy kell elfogadni, hogy a tárgyévet követő második év végére – változatlan jogszabályi keretek között, a valós gazdasági folyamatokon alapuló megalapozott előrejelzés szerint – az államadósság reálértéke ne növekedjen.

Indokolás: A tervezet az Alaptörvényben szereplő, belátható időn belül nem megvalósítható követelmények helyett csak azt írja elő, hogy államadósságot növelő gazdaság- és költségvetési politikát nem szabad folytatni.


[(7)]
(5) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.

[37. cikk]  88. §
(1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
[(2) A központi költségvetés végrehajtása során - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét.
(3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne.
(4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)-e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
(5) A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amelyek abban az időszakban léptek hatályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.
(6) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra rendelkezésre álló összeg nem elegendő, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.
(7) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)-(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(2) Ha a kormány azt észleli, hogy a tárgyév gazdasági folyamatai a 87. § (4) bekezdésében meghatározott cél elérését veszélyeztetik, olyan intézkedéseket köteles megtenni, illetve kezdeményezni, amelyek megfelelő mértékben elősegítik a 87. § (4) bekezdése szerinti követelmény elérését.

(3) A  központi költségvetés kiadásait egy naptári éven belül összességében a bruttó hazai össztermék egy százalékát meghaladó mértékben csak az Országgyűlés változtathatja meg.

Indokolás: A tervezet a 88. § rendelkezéseit összhangba hozza a 87. § rendelkezéseivel. Eltörli továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét korlátozó és a különböző bíróságok döntéseiből eredő, az államot terhelő fizetési kötelezettségek fedezésére külön adót előíró szabályt. Garanciális okból szabályozza a tervezet a Kormány által parlamenti jóváhagyás nélkül megváltoztatható kiadások mértékét.



[38. cikk]  89. §
(1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona, mint köztulajdon, nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit [sarkalatos] törvény határozza meg.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel [sarkalatos] törvény határozza meg.
(3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.
(4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.
(5) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

Indokolás: A tervezet megteremti a kapcsolatot a köztulajdon és a nemzeti vagyon fogalma között, csökkenti továbbá a sarkalatos törvények számát.

[39. cikk]  90. §
(1) A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.
(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

(3) A központi költségvetés elkészítésének és végrehajtásának, valamint a közpénzekkel való gazdálkodásnak a szabályait törvény határozza meg.

Indokolás: A jelenleg az államháztartási törvénnyel szabályozott tárgykört a tervezet kizárólagos törvényhozási tárgynak minősíti.

[40. cikk]  91. §
A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni.


[41. cikk]  92. §
(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank [sarkalatos] törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. A Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei egy alkalommal újra kinevezhetők.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, [sarkalatos] törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.  [A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.]
(5) A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és működésének részletes szabályait [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni, és elegendő törvényben szabályozni a rendeletalkotás során történő helyettesítést. Rendelkezni kell viszont az elnök és az alelnökök jelölésének rendjéről és újraválaszthatóságukról.



[42. cikk
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.]

Indokolás: A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervet nem indokolt alkotmányos intézménnyé emelni.

[43. cikk]  93. §
(1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
(2) Az Állami Számvevőszék elnökét és elnökhelyettesét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az Állami Számvevőszék elnöke és elnökhelyettese nem választható újra.
(3) Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4) Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: Az Állami Számvevőszék elnökhelyetteséről is rendelkeznie kell az Alaptörvénynek. Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni.

[44. cikk]  94. §
(1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.
(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében.
(3) [A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.] A központi költségvetésről szóló törvényt és a költségvetési kihatással járó törvényeket a Költségvetési Tanács véleményezi. Ha a törvény elfogadása a 87. § (4) bekezdésében meghatározott követelményt önmagában vagy hatását tekintve sérti, azt a Költségvetési Tanács a törvény elfogadását követő öt napon belül az Országgyűlésnek észrevételeinek közlése mellett megfontolásra visszaküldheti. Az ismételten elfogadott törvényről alkotott véleményét a köztársasági elnöknek megküldi.

Indokolás: Parlamentáris rendszerben a Költségvetési Tanácsnak nem lehet egyetértési joga egyetlen törvény tekintetében sem, mert ez csorbítja a felelős kormányzás, valamint a parlamenti szuverenitás elvét. A tervezet ezért egyszeri, halasztó hatályú vétót alkalmaz a 87. § (4) bekezdése szerint átfogalmazott követelmények be nem tartása esetén. Amennyiben az elfogadott törvény megalapozottsága aggályos, az államfő felé a Költségvetési Tanács figyelem felhívással élhet.


(4) A Költségvetési Tanács [tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.] elnökét a köztársasági elnök javaslatára, további két tagja közül egyet az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára, egyet a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja meg. A Költségvetési Tanács elnöke és tagjai egy alkalommal újra választhatók. A Költségvetési Tanács elnöke és tagjai tevékenységük során nem utasíthatók, és nem fogadhatnak el utasítást.

Indokolás: A Költségvetési Tanács a tervezet szerint folyamatosan működő szervezet, amelynek tagjai főállásban látják el feladatukat. Indokolt ezért, hogy az Állami Számvevőszék elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke helyett egy-egy általuk jelölt személy legyen a testület tagja. Mivel a Költségvetési Tanács a parlament törvényhozó tevékenységét támogató szerv, elnökét és tagjait az Országgyűlésnek kell megválasztania. A tervezet kiegészíti az Alaptörvényt a tesület függetlenségét biztosító szabályokkal.
(5) A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni.


A Magyar Honvédség

[45. cikk]  95. §
(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.
(2) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az Alaptörvényben és [sarkalatos] törvényben meghatározott keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Magyar Honvédség működését a Kormány irányítja.
(3) A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában.
(4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó részletes szabályokat [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni. Ez alól kivétel a különleges jogrend, amely sarkalatos törvényi szabályozást igényel.


A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

[46. cikk]  96. §
(1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.
(2) A rendőrség működését a Kormány irányítja.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.
(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja.
(5) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(6) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat [sarkalatos] törvény határozza meg.

Indokolás: Az ország kormányozhatósága érdekében a tárgykört nem kell sarkalatos törvényben szabályozni. A titkosszolgálati eszközök és módszerek alkotmányos keretek között történő szabályozását nem a minősített többséggel való törvényalkotás, hanem az Alkotmánybíróság biztosítja.


Döntés katonai műveletekben való részvételről

[47. cikk]  97. §
(1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásairól.
(2) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról.
(3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők (2) bekezdés szerinti, az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról.
(4) A Kormány - a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett - haladéktalanul beszámol az Országgyűlésnek a (3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről.


A KÜLÖNLEGES JOGREND

A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok

[48. cikk]  98. §
(1) Az Országgyűlés
a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;
b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.
(2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.
(4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.
(6) Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.
(8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja.

A rendkívüli állapot

[49. cikk]  99. §
(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és – tanácskozási joggal – a Honvéd Vezérkar főnöke.
(2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja
a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat;
b) a köztársasági elnök jogait;
c) a Kormány jogait.
(3) A Honvédelmi Tanács dönt
a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról;
b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról;
c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.

A szükségállapot

[50. cikk]  100. §
(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.
(2) A szükségállapot idején az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.
(3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága - meghosszabbítja.
(6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszűnésével hatályát veszti.


A megelőző védelmi helyzet

[51. cikk]  101. §
(1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.
(4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(5) A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.


A váratlan támadás

[52. cikk]  102. §
(1) A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles.
(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést és a köztársasági elnököt.
(3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.

A veszélyhelyzet

[53. cikk]  103. §
(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.
(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.


A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok

[54. cikk]  104. §
(1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a [II. és a III. cikkben,] 21-22. §-ban, valamint a [XXVIII. cikk] 47. § (2)–(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy a[z I. cikk] 20. § (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.
(2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható.
(3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.
(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása