A Szalay és Hetényi körök szakértői megvitatták az Alaptörvényben rögzített adósságszabály, illetve a Költségvetési Tanács szerepének jogi, közgazdasági és politikai vetületeit.
A Szalay kör szakértői előálltak egy javaslattal az Alaptörvény módosítását illetően, melyet itt olvashatnak.
A vita kiindulóponjátul az alábbi módosító javaslat szolgált:
***
a) A 87. § (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
"(4) A központi költségvetést úgy kell elfogadni, hogy rendkívüli gazdasági helyzetet kivéve a tárgyévet követő második év végére - változatlan jogszabályi keretek között, valós gazdasági folyamatokon alapuló megalapozott előrejelzés szerint - az államadósságnak a teljes hazai össztermék arányában kifejezett értéke ne növekedjen."
Indokolás:
A szövegmódosítás egyrészt kitér az államadósság növekedését tiltó szabálytól való eltérés lehetőségére a rendkívüli gazdasági helyzetben,
másrészt a "reáladósság" kifejezés helyett nyelvi és szakmai szempontból pontosabb megjelölést használ. Ezek a rendelkezések összhangban vannak a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről rendelkező 2013. évi XXXII. törvény (az Európai Unió un. stabilitási paktuma) szabályaival.
b) A 88. § (3) bekezdésében a "bruttó" szó helyébe a "teljes" szó kerül.
Indokolás:
A módosítást az azonos szóhasználat teszi szükségessé.
c) A 93. § (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:
"Az Állami Számvevőszék elnökét és elnökhelyettesét az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg."
Indokolás:
Az Alaptörvény módosítására irányuló tervezetünk minden esetben megjelöli, kinek a javaslatára történik az adott tisztségre történő megválasztás vagy kinevezés. Az Állami Számvevőszék vezetői tekintetében hiányzott ez a rendelkezés a tervezetből. Parlamenti bizottság helyett azért az államfő jelölési jogát tartjuk célszerűnek, mert így jobban biztosítható a vezetők pártpolitikától való függetlensége, és más hasonló tisztségek esetében is (pl. országgyűlési biztosok) ez a javaslatunk.
d) A 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés fenntarthatóságát és megalapozottságát vizsgálja."
Indokolás:
Az Alaptörvény jelenlegi N) cikkének - szövegtervezetünk 13. §-ának - (1) bekezdése szerint Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható gazdálkodás elvét érvényesíti. A (2) bekezdés értelmében ezen elv érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a Kormány felelős. Az Országgyűlés felelős döntéseit segíti elő a Költségvetési Tanács, amely nem csak az éves költségvetések és a költségvetési kihatású törvények elemzésével, hanem a közép- és hosszabb távú prognózisok elkészítésével működik közre a fenntartható költségvetési gazdálkodás érvényesülésében. E feladatok ellátása érdekében saját felkészült apparátussal kell rendelkeznie.
e) A 94. § (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő mondat kerül:
" A központi költségvetésről szóló törvény tekintetében a köztársasági elnököt nem illetik meg az 56.§ (3)-(5) bekezdésében foglalt jogosítványok."
Indokolás:
A költségvetési törvény olyan gazdaságpolitikai tárgyú törvény, amelyre az Európai Unió szabályai is vonatkoznak. Kontroll mechanizmusát ezért másképpen kell kialakítani, mint a többi törvényét. Itt az államfő politikai és alkotmányossági vétójoga és az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja helyett a Költségvetési Tanács egyszeri szakmai vétójoga érvényesüljön. Ezen kívül az Európai Unió folyamatos monitoring tevékenysége eredményeként a költségvetési hiánycél és az államadósság szabályainak megsértése esetén uniós szankciók (pl. túlzott deficit eljárás) alkalmazására kerülhet sor.
Kérem a Kollégákat, gondolkodjanak el ezen a felvetésen.
