A Szalay Kör nyilatkozata
Magyarország Alaptörvénye – sorrendben negyedik módosításának parlamenti elfogadása, államfői aláírása és kihirdetése után – kritikus állapotban van. Tekintve, hogy ez az állapot alapvetően határozza meg a jogállam egészének sorsát, a megalakulását e nyilatkozattal bejelentő Szalay-kör úgy döntött, hogy az Alaptörvény segítségére siet.
A névadója születésének kétszázadik évfordulóján létrejött Szalay-kör jogászokból álló független társaság, amely a magyar jogrendszer megújítását tűzte ki célul. Tevékenységében az 1813. április 18-án született Szalay László szellemiségét követi. Nyilatkozataival és normaszöveg-tervezeteivel a jogállam újjáépítését kívánja szolgálni. A Szalay-kör a mai jogrendszer jogállamisággal ellentétes normáinak megváltoztatására törekszik. A közjogi normarend reformjára irányuló javaslatainak közzététele előtt az Alaptörvény kívánatos módosításának elveit és módját rögzíti. Ennek során a realitások legmesszebbmenő figyelembevétele mellett a jobbítás szándéka motiválja.
A Szalay-körbe tömörült jogász tagok nem látják esélyét annak, hogy hazánk a közeljövőben egy normatív, koherens, a nemzet túlnyomó része számára elfogadható, netán büszkeségre is okot adó új, jogállami alkotmány megalkotásába fogjon. E kívánatos távlati célt ugyanakkor továbbra is szem előtt tartva, első lépésként az látszik szükségesnek, hogy a hatályos Alaptörvény kevésbé ambiciózus, célszerűségi szemléletű, de elvi alapú és átfogó módosítására sor kerüljön.
Be kell látni, hogy – amennyiben konszenzusos folyamatról van szó – az új alkotmány megalkotása akár az évtized végéig is elhúzódhat. Elfogadásához még az sem lenne elégséges, ha híveinek meglenne az alkotmányozó többségük, mert mindenkor szükséges a szemben álló politikai oldal legalább hallgatólagos egyetértése. Márpedig a politikai jobboldal énképének ma része a rendszerváltás betetőzésére szánt Alaptörvény megalkotása. Ezért a következő választások után csupán a létező Alaptörvény módosítása lehet a belátható időn belül elérhető egyetlen reális cél.
Az Alaptörvény elfogadásának második évfordulóján megalakult Szalaykör hangsúlyozza, hogy a normatív szabályozásnak mindazonáltal a politikai hatalmi környezetbe ágyazottan kell végbemennie, hiszen a normaszöveg csak az egyik fele az alkotmányosság helyreállításának.
Az Alaptörvényt lényegesen meg kell reformálni – már mindjárt az első napon, amint ez lehetővé válik –, több jelentős pontonmódosítani kell, át kell alakítani a szellemiségét, ki kell gyomlálni belőle a jogállamisággal összeegyeztethetetlen passzusokat, bele kell írni a jogállamot újrateremtő normákat, s ezzel új alapokra kell helyezni a jogállam jövőjét. Ugyanakkor átmenetileg célszerű meghagyni a vázát, a szerkezetét, a felépítését és bizonyos fordulatait. Az átalakításnak a jogfolytonosság és a folyamatos működőképesség mindenkori biztosításával kell folynia.
A módosításnak természetesen ki kell terjednie az Alaptörvény közelmúltban végrehajtott negyedik módosítására is, olyan módon, hogy annak legtöbb elemét ki kell majd venni a szövegből.
Az elsődleges feladat nem a szimbolikus elemek lecserélése, hanem a jogállam újrateremtése, a bírói függetlenség visszaállítása, az alkotmánybíráskodás ismét teljessé tétele, a kormányozhatóság megteremtése, a parlamentarizmus újjáépítése, a független intézmények helyreállítása, a visszamenőleges jogalkotás újbóli megtiltása, a jogbiztonság ismételt kiépítése, a rend biztosítása és a szabadság védelme.
A Szalay-kör fontosnak tartja a közvetlen demokrácia intézményes lehetőségeinek kiszélesítését. Rendszerszintű megoldást keres a választók és választottak közötti szakadék és a politikusok iránti kiüresedett közbizalom feltöltésére.
Magyarország Alaptörvényének leg újabb módosítása további szilánkokra törte a joguralom megbontott talapzatát. Ráadásul e negyedik módosítás látványos koherenciazavarokat hozott létre az Alaptörvény szövegében, tovább rombolta a jogállam korábban már szárba szökkent kultúráját, valamint szembefordult Európa alapvető értékeivel is, holott ezen értékeket államunk korábban egyértelműen magáévá tette.
A Szalay-kör legfőbb törekvése az alkotmányosság újrafogalmazása, szakmai tevékenységével a jogállami deficit leküzdésében vállal szerepet. Megnyilvánulásaiban kizárólag szakmai szempontok vezetik, de tisztában van azzal, hogy szavai a politikai térben is értelmeződnek. Állásfoglalásainak esetleges politikai visszhangjával mindazonáltal nem foglalkozik, tervezeteit ugyanakkor nyitottá teszi a közvélemény előtt, és mindenkor kész a tárgyszerű szakmai kritikákra.
A Szalay-kör tagjai az Alaptörvény jogállami módosításának normaszöveg-tervezetét a közeljövőben közös weboldalukon nyilvánosságra hozzák. Mindezt abban a reményben teszik, hogy a javasolt reformcsomag majdani elfogadásával az Alaptörvény utolsó módosítására kerül majd sor. Meggyőződésük szerint e jelentős novellát követően az Alaptörvény képessé válik a jogállam szolgálatára mindaddig, míg az e munkával párhuzamosan meginduló alkotmányozási folyamat hosszú távon egy új alkotmány konszenzusos elfogadását eredményezi.
Az Alaptörvényen kívül a Szalaykör feltétlenül felülvizsgálandónak tartja az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, a bírósági szervezetet és a bírák jogállását szabályozó törvényeket, az ügyészség szervezetét és az ügyészek jogállását szabályozó törvényt, az Országgyűlés Házszabályát és az Országgyűlés működését szabályozó törvényt, az országos népszavazásról szóló törvényt, valamint a választójogról és a választási eljárásról szóló törvényeket. E törvényeken felül jelentősen módosítandónak tartja a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, a központi és helyi közigazgatást, továbbá a járásokat szabályozó törvényeket, a Költségvetési Tanácsra vonatkozó törvényt, a jogalkotásról szóló törvényt, a kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre vonatkozó törvényt, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, a médiatörvényeket, a vallásszabadságról szóló törvényt, a párt- és kampányfinanszírozás szabályait, továbbá a gazdasági alkotmányosság témakörébe tartozó törvényeket.
Mindezen törvények felülvizsgálatát esetenként konkrét normaszövegtervezeteivel, máskor állásfoglalásaival, illetve helyenként koncepcionális javaslataival kívánja segíteni. Javaslatait a nyilvánosság és a szakmai közvélemény számára elérhetővé és megismerhetővé teszi, a szélesebb közvélemény és a sajtó számára időnként háttérmagyarázatokkal, sajtóbeszélgetésekkel, tájékoztatókkal szolgál. A kör tagjai ezenfelül rendszeres publicisztikai tevékenységükkel a kör közös céljait is előmozdítják.
A reformkor jelentős jogászának, gondolkodójának és politikusának nevét viselő társaság a jogászszakma védelmére alakult. Meggyőződése, hogy a közelmúlt joguralmat sértő sorozatos lépéseinek összessége mindenekelőtt a jogi kultúra, a jogászi hivatás, az alkotmányos eszme és az alapjogi gondolkodás ellen irányuló támadássorozatnak értékelhető, amellyel szemben a szakmai ethosz nevében szükséges fellépni. Az Alaptörvény reformját és a jogrendszer reformértékű átalakítását indítványozó javaslatcsomagjával a Szalay-kör ugyancsak az alkotmányos állam újjáteremtésének, hosszabb távon pedig a nemzet felemelkedésének célját szolgálja.
Antal Attila, Bárándy Péter, Bócz Endre, Gadó Gábor, Kadlót Erzsébet, Kajdi József, Karsai Dániel, Lengyel László, Schmidt Péter, Szentpéteri Nagy Richard, Tóth Mihály, Tóth Zoltán, Vörös Imre
A nyilatkozat megjelent a Népszabadságban 2013. április 18-án
