Javaslat az előválasztásról

Ez év őszén ismét napirendre került a demokratikus ellenzéki előválasztás kérdése. A Szalay-kör politikai és jogi szempontból megvizsgálta az előválasztások eddigi nemzetközi elméletét és gyakorlatát, tanulmányozta az erre vonatkozó hazai javaslatokat, így a Republikon Intézetét is.

Az előválasztási javaslatunk célja, hogy a meglévő és a továbbiakban ala­kuló ­demokratikus pártokat és mozgalmakat bevonjuk egy új társadalmi párbeszédbe, nyilvános megméretkezésbe a 2018-as országgyűlési választás előtt. Véljük, hogy demokratának lenni annyi, mint nem félni a választók előtti nyilvános próbatételektől. Csak az indulhat hitelesen az általános választásokon, aki hajlandó saját kiválasztásába versengéssel belemenni. A Szalay-kör olyan civil kör, amely előválasztási javaslatával kizárólag a demokratikus választókat és a közérdeket akarja szolgálni, egyetlen pártnak vagy mozgalomnak sem kíván kedvezni. Ezért az alternatívák részletes mérlegelésével saját javaslatot fogalmazott meg.

Miért van szükség előválasz­tásra?

Az előválasztások rendszere a XXI. századi liberális demokrá­ciák fontos intézményévé, a demokratikus politikai kultúra részévé vált. Az előválasztás a demokrácia próbatétele, a demokraták megméretése. Mivel nem várható, hogy a 2018-as választásig a Fidesz–KDNP arányosabbá, igazságosabbá teszi a választási rendszert, a demokratikus politikai erőknek a jelenlegi választási szabályokhoz kell alkalmazkod­niuk. Az előválasz­tási rendszer a demokratikus oldalon egyszerre teszi lehetővé alapjaiban közös és mégis különböző politikai értékrendek kinyilvánítását, alkalmas jelölteknek a társadalom nyilvánossága előtti kiválasztását és a választókkal folytatott aktív párbeszédet.

Melyek az előválasztás előnyei?

A Szalay-kör által is javasolt előválasztás olyan politikai újítást jelenthet a demokratikus ellenzéki pártok számára, amely szervezeti, kommunikációs, demokratikus és politikai integrációs szempontból is előrelépést és megújulást hozhat. Az előválasztás segítségével a pártok és mozgalmak, a képviselőségre készülő politikusok szabályozott körülmények között versenghetnének a nyilvánosság előtt. A demokratikus folyamatok iránt érdeklődő, nyitott és elkötelezett választók pedig korábban nem látott mértékben kapnának lehetőséget e folyamatban való részvételre. Az előválasztáson lehet kiválasztani a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, aki azután hitelesen választhatja ki árnyékkormányának tagjait és alakíthatja ki programját. A képviselőjelöltek előválasztási formában történő kiválasztása révén a jelenleginél sokkal szélesebb körből kerülhetnek ki jelöltek, és mérhetik meg a jelöltek alkalmasságát.

Az előválasztás mint demokra­tikus újítás

Az eddigi magyarországi parlamenti választásokon a pártok maguk döntöttek a jelöltjeik személyéről: ez sokszor a pártvezetői szintet jelentette – a párt szimpatizánsainak, a potenciális szavazóknak semmilyen beleszólásuk nem volt abba, kire is szavaznak majd. Nagyon ­rossz a pártok közötti jelöltállítás „piszkos alkuinak" választói tapasztalata is. A XXI. században a politikai tájékozódás egyre könnyebb, a politikai információ beszerzése olcsóbb. A nyugati demokráciákban egyre nő az igény, hogy ne csak négyévente, a választások alkalmával legyen a választónak beleszólása a politikai folyamatokba. Az előválasztás nemcsak a jelenlegi hatalmi rendszer, hanem az ellenzéki pártok irányí­tási monopóliuma ellen is használható demokratikus eszköz. A választók joggal gondolhatják, hogy maguk is képesek saját jelöltjeik kiválasztására, nem csak a pártok vezetői. Ezért a szavazók már a valódi választást megelőzően véleményt kívánnak nyilvánítani arról, hogy saját politikai közösségük mely tagját látják a legalkalmasabbnak, leginkább vonzónak. Ennek eszköze a miniszterelnök-jelöltek, a képviselőjelöltek előválasztása.

Az előválasztás mint kommunikációs újítás

Az előválasztás során a demokratikus ellenzéki oldal ritkán előálló kommunikációs lehetőséghez jutna: az előválasztás izgalma, a jelöltek vitái, a szavazások és a folyamatos eredményösszesítés egy országgyűlési kampányhoz hasonló médiafigyelemmel járna, melyet ideális körülmények között a résztvevők maguk tudnának irányítani. A jelöltek bizonyíthatnák kommunikációs rátermettségüket mind a médiában, mind a közös­ségi ­hálón.

Az előválasztás mint szerve­zeti újítás

Az előválasztás mind a miniszterelnök-jelölti kampányban, mind a 106 egyéni választókörzet előválasztásaiban aktivizálná a választókat és a jelöltek mögött álló szervezeteket: a kampány során a helyi ügyek már a tényleges parlamenti választást megelőzően előkerülnének. Az előválasztáson új pártok és mozgalmak tűnhetnek fel, a részt vevő szavazókból később potenciális aktivisták toborozhatók, a helyi szervező párttagok elkötelezettsége pedig megerősíthető.

Az előválasztás mint politikai ­integrációs újítás

A 2018-as rendszerváltás a demokratikus ellenzéki pártokon túlmutató ügy: szakszervezetek, egyesületek, civil szervezetek célja is, amelyek azonban a hivatalos pártpolitikától távolságot tartanak, a pártpolitikával gyakran szembehelyezkedve határozzák meg önmagukat. Az előválasztás révén békésen versengő körülmények között találkozhat egymással a civil és a politikai világ, párbeszédet folytathatnak egymással a társadalom fontos kérdéseiről. Az előválasztás alkalmas eszköz arra, hogy a civil szervezetek és helyben aktív közéleti személyek önállóságuk és függetlenségük megtartásával, külön szerve­zeti háttér nélkül részesei lehessenek a demokratikus ellenzék választási együttműködésének.

Az előválasztások ­nemzetközi áttekintése alapján kijelenthető, hogy nincs egyetlen általános előválasztási modell, az minden esetben valamelyest az ország saját politikai hagyományaira és tradí­cióira épül. A magyarországi adaptá­cióra is létezik már konkrét javaslat akár a Szalay-kör, akár a Republikon Intézet részéről: több opció is van tehát arra, hogy milyen választási metódussal, milyen formában érdemes előválasztást tartani. Közös azonban e javaslatokban, hogy minden esetben nyitott versengésben gondolkodik, melyen a demokratikus oldal értékeit osztó szavazók vehetnek részt. Közös elem továbbá – mely az előválasztás lényegi célja is –, hogy a folyamat eredményeképpen minden körzetben egyetlen jelölt maradjon a demokratikus ellenzék oldalán, melyet a potenciális választók legszélesebb köre támogat, és hasonlóképp kerüljön kiválasztásra a miniszterelnök-jelölt személye is.

A Szalay-kör azt javasolja, hogy a miniszterelnök-jelölt előválasztáson történő kiválasztására 2017 tavaszán kerüljön sor annak érdeké­ben, hogy 1. a jelöltek választási kampányával kellő lendületet kapjon a demokratikus ellenzék; 2. a választott miniszterelnök-jelölttel karakteres és hiteles arca legyen az ellenzéknek; 3. egy év alatt a miniszterelnök-jelöltnek legyen ideje kormányzati programja előkészítésére, árnyékminiszterei megtalálására és a nyilvánosság előtti bemutatására. Ajánljuk a demokratikus erőknek, hogy 2017 végén, 2018 elején, az országgyűlési választási kampánnyal összehangolva, előválasztás keretében válasszák ki a 106 egyéni körzetben induló jelölteket.

Egy kellően átgondolt és a felek által elfogadott és betartott szabályok szerint folyó előválasztási küzdelemmel, a fent részletezett politikai hasznok realizálásával a demokratikus ellenzéki oldal választástechnikai és szervezeti szempontból felkészülten várhatja a 2018-as választást.