HTML

Van-e az Európai Uniónak közös migrációs politikája, és mit tett, illetőleg mit nem tett ezzel szemben a Kormány

2016.03.21.

A hazudozást vagy a menekültek befogadását kellene korlátozni ?

  1. Bevezetés

 

Az emberiség a történelem során folyamatosan vándorolt az egyik helyről a másikra. Ma az emberek az Európán kívüli országokból Európába különböző okokból és különböző csatornákon keresztül próbálnak migránsként bejutni, így üldöztetés vagy háborúk elöl menekülve, illetőleg szociális okból, a jobb megélhetés biztosítása érdekében (családegyesítés, vállalkozás létesítése, tanulás, munkavállalás céljából). Az un. balkáni útvonalon 2015. évben Európába beáramló migránsok számának radikális megemelkedésének okát nem valamiféle „összeesküvés-elméletekben” kell és lehet keresni, hanem abban, hogy miután Törökország 2009-ben megszüntette a szír állampolgárok tekintetében a vízumkötelezettséget, a háborús helyzet, valamint az Iszlám Állam rémtettinek felerősödése miatt megsokszorozódott a Törökországba áramló szír állampolgárok száma. 

A teljes cikket itt olvashatja.

 

Szólj hozzá!

2015.11.17.

Javaslat az előválasztásról

 

Ez év őszén ismét napirendre került a demokratikus ellenzéki előválasztás kérdése. A Szalay-kör politikai és jogi szempontból megvizsgálta az előválasztások eddigi nemzetközi elméletét és gyakorlatát, tanulmányozta az erre vonatkozó hazai javaslatokat, így a Republikon Intézetét is.

Az előválasztási javaslatunk célja, hogy a meglévő és a továbbiakban ala­kuló ­demokratikus pártokat és mozgalmakat bevonjuk egy új társadalmi párbeszédbe, nyilvános megméretkezésbe a 2018-as országgyűlési választás előtt. Véljük, hogy demokratának lenni annyi, mint nem félni a választók előtti nyilvános próbatételektől. Csak az indulhat hitelesen az általános választásokon, aki hajlandó saját kiválasztásába versengéssel belemenni. A Szalay-kör olyan civil kör, amely előválasztási javaslatával kizárólag a demokratikus választókat és a közérdeket akarja szolgálni, egyetlen pártnak vagy mozgalomnak sem kíván kedvezni. Ezért az alternatívák részletes mérlegelésével saját javaslatot fogalmazott meg.

Miért van szükség előválasz­tásra?

 

Az előválasztások rendszere a XXI. századi liberális demokrá­ciák fontos intézményévé, a demokratikus politikai kultúra részévé vált. Az előválasztás a demokrácia próbatétele, a demokraták megméretése. Mivel nem várható, hogy a 2018-as választásig a Fidesz–KDNP arányosabbá, igazságosabbá teszi a választási rendszert, a demokratikus politikai erőknek a jelenlegi választási szabályokhoz kell alkalmazkod­niuk. Az előválasz­tási rendszer a demokratikus oldalon egyszerre teszi lehetővé alapjaiban közös és mégis különböző politikai értékrendek kinyilvánítását, alkalmas jelölteknek a társadalom nyilvánossága előtti kiválasztását és a választókkal folytatott aktív párbeszédet.

Melyek az előválasztás előnyei?

A Szalay-kör által is javasolt előválasztás olyan politikai újítást jelenthet a demokratikus ellenzéki pártok számára, amely szervezeti, kommunikációs, demokratikus és politikai integrációs szempontból is előrelépést és megújulást hozhat. Az előválasztás segítségével a pártok és mozgalmak, a képviselőségre készülő politikusok szabályozott körülmények között versenghetnének a nyilvánosság előtt. A demokratikus folyamatok iránt érdeklődő, nyitott és elkötelezett választók pedig korábban nem látott mértékben kapnának lehetőséget e folyamatban való részvételre. Az előválasztáson lehet kiválasztani a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, aki azután hitelesen választhatja ki árnyékkormányának tagjait és alakíthatja ki programját. A képviselőjelöltek előválasztási formában történő kiválasztása révén a jelenleginél sokkal szélesebb körből kerülhetnek ki jelöltek, és mérhetik meg a jelöltek alkalmasságát.

1.jpg

Az előválasztás mint demokra­tikus újítás

Az eddigi magyarországi parlamenti választásokon a pártok maguk döntöttek a jelöltjeik személyéről: ez sokszor a pártvezetői szintet jelentette – a párt szimpatizánsainak, a potenciális szavazóknak semmilyen beleszólásuk nem volt abba, kire is szavaznak majd. Nagyon ­rossz a pártok közötti jelöltállítás „piszkos alkuinak" választói tapasztalata is. A XXI. században a politikai tájékozódás egyre könnyebb, a politikai információ beszerzése olcsóbb. A nyugati demokráciákban egyre nő az igény, hogy ne csak négyévente, a választások alkalmával legyen a választónak beleszólása a politikai folyamatokba. Az előválasztás nemcsak a jelenlegi hatalmi rendszer, hanem az ellenzéki pártok irányí­tási monopóliuma ellen is használható demokratikus eszköz. A választók joggal gondolhatják, hogy maguk is képesek saját jelöltjeik kiválasztására, nem csak a pártok vezetői. Ezért a szavazók már a valódi választást megelőzően véleményt kívánnak nyilvánítani arról, hogy saját politikai közösségük mely tagját látják a legalkalmasabbnak, leginkább vonzónak. Ennek eszköze a miniszterelnök-jelöltek, a képviselőjelöltek előválasztása.

Az előválasztás mint kommunikációs újítás

Az előválasztás során a demokratikus ellenzéki oldal ritkán előálló kommunikációs lehetőséghez jutna: az előválasztás izgalma, a jelöltek vitái, a szavazások és a folyamatos eredményösszesítés egy országgyűlési kampányhoz hasonló médiafigyelemmel járna, melyet ideális körülmények között a résztvevők maguk tudnának irányítani. A jelöltek bizonyíthatnák kommunikációs rátermettségüket mind a médiában, mind a közös­ségi ­hálón.

Az előválasztás mint szerve­zeti újítás

Az előválasztás mind a miniszterelnök-jelölti kampányban, mind a 106 egyéni választókörzet előválasztásaiban aktivizálná a választókat és a jelöltek mögött álló szervezeteket: a kampány során a helyi ügyek már a tényleges parlamenti választást megelőzően előkerülnének. Az előválasztáson új pártok és mozgalmak tűnhetnek fel, a részt vevő szavazókból később potenciális aktivisták toborozhatók, a helyi szervező párttagok elkötelezettsége pedig megerősíthető.

Az előválasztás mint politikai ­integrációs újítás

A 2018-as rendszerváltás a demokratikus ellenzéki pártokon túlmutató ügy: szakszervezetek, egyesületek, civil szervezetek célja is, amelyek azonban a hivatalos pártpolitikától távolságot tartanak, a pártpolitikával gyakran szembehelyezkedve határozzák meg önmagukat. Az előválasztás révén békésen versengő körülmények között találkozhat egymással a civil és a politikai világ, párbeszédet folytathatnak egymással a társadalom fontos kérdéseiről. Az előválasztás alkalmas eszköz arra, hogy a civil szervezetek és helyben aktív közéleti személyek önállóságuk és függetlenségük megtartásával, külön szerve­zeti háttér nélkül részesei lehessenek a demokratikus ellenzék választási együttműködésének.

Az előválasztások ­nemzetközi áttekintése alapján kijelenthető, hogy nincs egyetlen általános előválasztási modell, az minden esetben valamelyest az ország saját politikai hagyományaira és tradí­cióira épül. A magyarországi adaptá­cióra is létezik már konkrét javaslat akár a Szalay-kör, akár a Republikon Intézet részéről: több opció is van tehát arra, hogy milyen választási metódussal, milyen formában érdemes előválasztást tartani. Közös azonban e javaslatokban, hogy minden esetben nyitott versengésben gondolkodik, melyen a demokratikus oldal értékeit osztó szavazók vehetnek részt. Közös elem továbbá – mely az előválasztás lényegi célja is –, hogy a folyamat eredményeképpen minden körzetben egyetlen jelölt maradjon a demokratikus ellenzék oldalán, melyet a potenciális választók legszélesebb köre támogat, és hasonlóképp kerüljön kiválasztásra a miniszterelnök-jelölt személye is.

A Szalay-kör azt javasolja, hogy a miniszterelnök-jelölt előválasztáson történő kiválasztására 2017 tavaszán kerüljön sor annak érdeké­ben, hogy 1. a jelöltek választási kampányával kellő lendületet kapjon a demokratikus ellenzék; 2. a választott miniszterelnök-jelölttel karakteres és hiteles arca legyen az ellenzéknek; 3. egy év alatt a miniszterelnök-jelöltnek legyen ideje kormányzati programja előkészítésére, árnyékminiszterei megtalálására és a nyilvánosság előtti bemutatására. Ajánljuk a demokratikus erőknek, hogy 2017 végén, 2018 elején, az országgyűlési választási kampánnyal összehangolva, előválasztás keretében válasszák ki a 106 egyéni körzetben induló jelölteket.

Egy kellően átgondolt és a felek által elfogadott és betartott szabályok szerint folyó előválasztási küzdelemmel, a fent részletezett politikai hasznok realizálásával a demokratikus ellenzéki oldal választástechnikai és szervezeti szempontból felkészülten várhatja a 2018-as választást.

 

Szólj hozzá!

Három választás 2014-ben

2015.01.26.

2014-ben három választás volt Magyarországon: országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választás. A választásoknak a háromhavonkénti egészségtelen összetorlódása egy éven belül, már 2004-ben világos volt a parlamenti pártok számára. Azonban a parlamenti pártok semmit nem tettek annak érdekében, hogy ezt az irracionális halmozódást elkerüljék. Valószínűleg minden parlamenti párt az egymást követő választási eredmények egymást kiegyenlítő hatásában bízott. A kiegyenlítődés azonban nem következett be. Mind a három választáson a Fidesz-KDNP győzött. A győzelmeket a szavazó választópolgárok egyre csökkenő létszáma, és a Fidesz-KDNP-re leadott szavazatok csökkenő száma jellemezte. A választási törvények torzító hatásai hozzásegítették a Fidesz-KDNP-t a képviselőtestületekben a szavazatokhoz képest aránytalanul több képviselői hely megszerzésére. A három választáson a Jobbik fokozatosan megerősödött, míg a liberális baloldali ellenzék – néhány sziget kivételével – súlyos politikai vereséget szenvedett.

Új választási törvények

2010-ben a Fidesz-KDNP az 1989-ben elfogadott, és gyakorlatilag 20 éven át változatlan anyagi jogi és 13 éven át stabil választási eljárási törvények alapján győzött. 2010-től az új Fidesz-KDNP kormány és a kétharmados parlamenti többsége - az Alkotmány helyébe lépő Alaptörvény és a mintegy 30 kétharmados törvénynek a társadalmi-szakmai-politikai vitát nélkülöző elfogadása ésszerűtlen sodrában - új választási törvényeket is alkotott.

Új törvények vonatkoztak az országgyűlési, az önkormányzati és a nemzetiségi választásokra is. Az unió szabályai szerint ezen választások szabályozási joga a tagállamoké. Az európai parlamenti választásra azért nem készült új törvény, mert a szabályozás lényegi része kötelező tartalmú, illetőleg az eltérő szabályozáshoz ki kell kérni a Bizottság egyetértését, és a Fidesz-KDNP kormány nem kívánta magát kitenni egy ilyen konfliktusnak.

Kevesebb szavazattal több mandátumot

Az új országgyűlési választásról szóló törvénynek az alapvető célja az volt, hogy a következő választáson a legtöbb szavazatot szerző párt a szavazatoknak az arányához képest aránytalanul több mandátumot kapjon az Országgyűlésben. Ez a konkrét politikai cél megvalósult: míg 2010-ben a szavazatok 53%-val a képviselői helyek 67,8%-át, addig 2014-ben a szavazatok 45%-val a parlamenti mandátumok 66,8%-át szerezte meg a Fidesz-KDNP. Természetesen egy „földcsuszamlás” szerű választási eredmény visszájára fordította volna a „választási fegyvert” a Fidesz-KDNP ellen, azonban a választási eredmény az előzetes közvélemény-kutatási adatok és várakozások szerint alakult.

Az önkormányzati választási törvény fő célja az volt, hogy csökkenő szavazatszám mellett is megtartható legyen a többség a fővárosi közgyűlésben, továbbá a fővárosi kerületek politikai súlya növekedjen a főváros egészének a rovására.

A nemzetiségi választási törvény fő célja az volt, hogy a már működő nemzetiségi országos önkormányzatokat – különösen a cigány országos önkormányzatot - az adott nemzetiség kizárólagos jogú képviselőjévé tegye.

A választási győzelmen túlmutató célok

Egy kormány által a választási győzelem érdekében tett választási törvénymódosítás a nemzetközi gyakorlat ismert módszere. A Fidesz azonban ennél sokkal többet tett: visszafordult a demokrácia damaszkuszi útján, és Róma helyett keletre tart. Az alkotmányos alapjogok, a tulajdon szentsége elvének gyakori megsértésével, a sajtó (média) szabadság korlátozásával, a társadalmi szolidaritás elvének a megtagadásával, egy saját gazdasági oligarcha rendszer, egy új állampárt felépítésével egy új, kétpólusú pártrendszer vagy parlamenti egypártrendszer létrehozását tűzte ki célul. A Fidesz szakított az euroatlanti demokrácia felfogással, amelyben a pártok – a hatalommegosztás alkotmányos rendszerében - kölcsönösen elfogadják egymás létét, és előre és utólag is legitimnek tekintik egy demokratikus választás eredményét. Új felfogásként a Fidesz az „irányított demokrácia” gyakorlatát kezdte követni, amely a választásokat hatalom megragadás és megtartás technikai eszközének tekinti. A „hatalom egységének” az elvét követve egy döntési centrumba került a gazdaság, a politika, az állam és a média irányítása.

Az országos szintű hatalomcentralizáció és –koncentráció után a települések szintjén is hasonló folyamatokat indított el – eredményesen – a Fidesz-KDNP: az állami tartalékterületeken egy új földosztás (földmutyi) révén létrejött egy új földbirtokos réteg. Az önkormányzati választásokkal kistelepüléseken a gazdasági, politikai (Fidesz-KDNP klientúra) és a közjogi (önkormányzati) hatalom személyi- családi összefonódása valósult meg.

Az „irányított demokrácia” eszközei az új választási törvények is.

Az Európai Parlament véleménye

 

Az új magyar választási törvényeket az un. Tavares jelentés alapján áttekintette az Európai Parlament illetékes bizottsága és a plenáris ülése is.

 

Az Európai Parlament döntésének végleges szövege – többek között - megállapította, hogy a választási reformban az Országgyűlés kormánytöbbsége egyoldalúan alakította át a választási rendszert, anélkül, hogy a törekedett volna az ellenzékkel való konszenzusra.

Az Európai Parlament – többek között – felkérte a magyar kormányt, hogy a Velencei Bizottsággal és az EBESZ/ODIHR-ral (Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi jogok Irodája (ODIHR) együtt végezzék el az átfogó jogi és intézményi módosításon átesett választási törvények elemzését, továbbá biztosítsák a Nemzeti Választási Bizottságban a kiegyensúlyozott képviseletet.

A magyar kormány nem tett eleget ezeknek a felkéréseknek.

Csapda a demokratikus ellenzéknek

Az új választási törvények csapdát állítottak az ellenzéki pártoknak. A választáson a győzelem esélyével csak akkor indulhattak, ha a Fidesz-KDNP-n kívül valamennyi demokratikus ellenzéki párt egy „választási párt” ernyője alatt képes összefogni. A csapda lényege abban volt, hogy az egyéni választókerületekben (106) egyfordulósság tette a parlamenti kétharmad a választási rendszert. A Fidesz-KDNP arra hivatkozott, hogy a Nagy-Britanniában, az USA-ban ez törvényes megoldás. Az ellenzék nem vette észre, hogy egy egyfordulós egyéni választókerületi rendszert a demokratikus államokban csak ott alkalmaznak, ahol „kétpárt-rendszer” van. Viszont Magyarországon a „sokpárt-rendszer” keretei között a Fidesz-KDNP csak akkor győzhető le, ha a kikényszerített választási matematikát a demokratikus ellenzék elfogadja, és mindenütt közös jelölteket és közös országos listát állítanak. Minden más ellenzéki megoldás (koordinált vagy önálló indulás) az demokratikus ellenzékre leadott szavazatok szétszóródását eredményezi, és – jelen politikai körülmények között - szükségszerűen vereséget eredményez. A választási matematikát legyőzték a demokratikus ellenzéki pártok vezetőinek az együttműködési képtelensége az újdonságként állított egyfordulós csapda. . Az ellenzék nem volt képes a politikai összefogásra, a csapda kikerülésére, így szükségszerű volt a választási vereségük.

A választási törvény alkotmányos alapelvei

A választójog általánossága az ENSZ és az Európai Unió első helyen álló választójogi alapelve. Ez azt jelenti, hogy minden nagykorú állampolgárnak, az un. természetes kizáró okok kivételével választójoga van, és a kontinentális joggyakorlat szerint ez a politikai szabadságjog a polgárokat alanyi jogon megilleti.

Az Alaptörvény 2.§-ának (1) bekezdése, továbbá a 35.§ (1) bekezdése kimondja:

„2.§ (1) Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.”

35.§ (1) A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.

A Fidesz elsőként a választójog általánosságát kérdőjelezte meg azzal, hogy a választójogot a polgárok önkéntes regisztrációjához kötötte volna. Magyarországon ennek az intézménynek a bevezetése a 8 millió választópolgárból 4 milliónak elvette volna a választójogát. Az Országgyűlésben a Fidesz-KDNP kétharmados többsége megszavazta a regisztráció kötelezettségét, azonban a köztársasági elnök kezdeményezésére az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt az Alaptörvénybe ütköző rendelkezést. A választójog általánossága elvébe ütközik az is, hogy a Fidesz-KDNP kétharmad nem adta meg az Európai Bíróság kötelező ítélete ellenére a választójogot a korlátozottan cselekvőképesek számára.

A választójog egyenlőségének az elve a választópolgárok szavazati jogának a számszerinti és súlyszerinti egyenlőségét jelenti. Az országgyűlési és az önkormányzati választási törvények több vonatkozásban is súlyosan megsértették a választójog egyenlőségének az alapelvét. A határon túli választójogosultak vonatkozásában a törvény csak egy szavazatot biztosított a 2 szavazatos rendszerben, továbbá a fővárosi kerületekben a fővárosi közgyűlés tagjának megválasztott polgármesterek között hatszoros szavazatkülönbség alakult ki. Az egyéni választókerületek kialakításánál (országgyűlési és önkormányzati választáson is) alkalmazott „választási földrajz” (gerrymandering) miatt az ellenzékiek számára az esélyesebb választókerületekben több szavazat volt szükséges egy mandátum eléréséhez, mint a kormánypárt számára esélyesebbnek tartott és így megrajzolt választókerületben. Végleges jelentésében az EBESZ/ODIRH megállapította, hogy a választókerületek határainak a manipulációja megváltoztatta a választóknak a szavazatokban megnyilvánuló politikai akaratát.

A szavazás közvetlenségének az elvét súlyosan sérti a Budapest főváros közgyűlésének a választási módja. A választópolgárok nem szavazhattak közvetlenül a jelöltekre (pártlistákra), hanem a kerületi polgármester lett egyben a fővárosi közgyűlés tagja is. Az önkormányzati törvénynek ezt a rendelkezését az Alkotmánybíróság 8:7 arányban alkotmányosnak találta. Az alkotmánybíróság elnöke különvéleményében alkotmányellenesnek minősítette a fővárosi közgyűlés tagjainak a megválasztását.

A szavazás titkosságának az elvét - a négy alapelvből az egyetlent - választási törvények korlátozás nélkül tartalmazzák.

A választójog és névjegyzék

A Fidesz-KDNP parlamenti kétharmad elbukta a választójogosultak felének a regisztráció útján való kizárását a választójogból, azonban a határon túli magyarokban új szavazó bázist keresett. Határon túli magyaroknak a politikai közbeszéd azokat a volt magyar állampolgárokat (és vérségi leszármazóit) tekintette, akik a II. világháborút lezáró békeegyezmények alapján vesztették el magyar állampolgárságukat, és Magyarországgal határos országokban éltek. Az új Alaptörvényben egy jogi csellel vették be a határon túli magyarokat a választójogosultak közé: az Alaptörvényből kimaradt a választójog feltételei közül a ”Magyarországon él” kitétel. Ugyanakkor a magyar állampolgárságról szóló törvényben lényegesen megkönnyítették a magyar állampolgárság megszerzésének a lehetőségét azoknak, akiknek felmenői korábban magyar állampolgárok voltak. A Fidesz kormány a környező országokban ügynök hálózatot szervezett, annak érdekében, hogy a 2014. évi választások előtt 500 ezer új magyar választópolgár, akik soha nem éltek Magyarországon, elsőként folyamodjon magyar állampolgárságért, majd másodjára kérje a regisztrációját a névjegyzékbe, annak érdekében, hogy harmadik lépésben a levélben szavazhassanak a parlamenti választáson. A kormány képtelen volt teljesíteni ezt a politikai követelményt. Tisztázatlan körülmények között kb. 300 ezer új magyar állampolgárságot adtak ki a hatóságok, akik közül kb. 200 ezer új állampolgár kérte a regisztrációt, és a levélben szavazáson kb. 120 ezer szavazatot gyűjtött be levélben az erre a célra szervezett, külföldön működő ügynökhálózat, illetőleg a magyar konzulátusok. Az érvényes szavaztok 95%-át a Fidesz-KDNP listára adták le a szavazók. Az egész folyamat zártan és titkosan zajlott. Az ellenzéki pártok mindössze annyi lehetőséget kaptak, hogy a szavazólapok megszámolásánál 5 ellenőr jelen lehetett.

A határon túli magyar állampolgárokkal ellentétben a választási törvény lényegesen megnehezítette azon magyar állampolgárok szavazását, akik munkavégzés vagy tanulás céljából átmenetileg külföldön tartózkodtak, és magyarországi lakóhellyel is rendelkeztek. Számukra a törvény kötelezővé tette, hogy a magyarországi lakóhelyükön kellett előre jelezniük a külföldön való szavazás szándékát. Szavazni kizárólag személyesen egy magyar konzulátuson vagy követségen lehetett. A föld országainak a többségében nincs ilyen, vagy nem szervezték meg a szavazást.

A választási törvény alkotmányellenesen különbséget tett a választójoggal rendelkező választópolgárok között: a határon túli levélben való szavazást a kormány logisztikai és költségvetési intézkedésekkel lényegesen könnyítette (házhoz ment minden szavazatért), míg az átmenetileg külföldön tartózkodók szavazását mesterségesen megnehezítette (személyes szavazás távoli városokban).

A törvény diszkriminatív szigorán is messze túltett a Nemzeti Választási Bizottság és Iroda részrehajló megkülönböztetése a határon túli levélben szavazók javára: az érintettnek az adminisztráció keretében elkövetett személyazonosítási és helyesírási hibáit mindig a regisztrálni kívánó személynek kedvezően bírálta el, míg a külföldön tartózkodóknál bármilyen apró tévedés vagy elírás a választói névjegyzékből való jogorvoslati lehetőség nélküli törlést vonta maga után.

A határon túli levélben való szavazás intézményétől a kormány 8-10 mandátum megszerzését remélte. Az egyoldalúan befektetett törvényi, logisztikai és költségvetési erőfeszítések 1-2 többlet mandátumot eredményeztek az országos listán a Fidesz-KDNP számára.

Választási szervek megalakítása

A választási szervek függetlenségének a csorbítása már 2010-ben elkezdődött. Az Országgyűlés által megválasztott Országos Választási Bizottságot (OVB) a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmad leváltotta, és helyébe – a parlamenti ellenzékkel való egyeztetés nélkül – nyilvánvalóan elfogult személyeket választott. (Jellemző példa, hogy az Országos Választási Bizottság „független” elnöke az a személy lett, aki korábban 20 éven át a Fideszt, mint pártot képviselte az OVB-ben.) A 2010. évi önkormányzati választások előtt azokon a településeken, illetőleg megyékben, ahol Fidesz polgármester volt, illetőleg a közgyűlésben Fidesz többség, ott a választási bizottságok független tagjaira tett jegyzői javaslatokat mind elutasították, és helyükbe a polgármester (törvénysértő) javaslatára új tagokat választottak. Az elfogultság jellemezte a választási bizottságok döntését, amelyet csak részben ellensúlyoztak a bíróságok a jogorvoslati eljárásokban.

2014-re átfogóvá vált a választási bizottságok és irodák politikai függővé tétele. A Nemzeti Választási Bizottság (NVI) „független” tagjait a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmad 9 évre választja és ugyanez az elv érvényesül a területi és helyi választási bizottságokban is. A helyi választási irodák vezetői a polgármester irányítása alá kerületek, amely elméletileg és gyakorlatilag is politikai és egzisztenciális függőséget jelentett és jelent ma is.  A jogorvoslati kérelmek elbírálásban a Kúria, illetőleg csak egyes bíróságok tudtak ellensúlyt teremteni az elfogult választási szervekkel szemben.

A választási törvényt vizsgáló Tavares jelentés (Európai Unió Parlamentje) a Nemzeti Választási Bizottságról, továbbá a nemzetközi megfigyelést végző EBESZ/ODIHR (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi jogok Irodája (ODIHR) a 2014. évi országgyűlési választásról megállapította, hogy a választási törvények megsértése elleni jogorvoslati eljárások rendje nem elfogadható.

A választási bizottsági tagok közötti egyenlőség kirívó megsértése a Ve. által, hogy a külképviseleti és nemzetiségi jelölő szervezetek képviselői nem vehettek részt a szavazati joggal a szavazatszámláló bizottság munkájában, és nem vehettek részt a szavaztok megszámlálásában sem.

A választási kampány és finanszírozása

A választási kampánynak a korábbi szabályait, amelyek a jelöltek/pártok esélyegyenlőségét, továbbá a választás tisztaságát óvta, azokat az új választási eljárási törvény (Ve.) gyakorlatilag hatályon kívül helyezte. Az új szabályok rendkívül képlékenyek, sokféleképpen értelmezhetőek lettek, ezek lehetőséget adtak a választási bizottságoknak a „jogértelmezésre”.

Megszűntek a kampánycsend szabályai, s ezzel együtt megszűnt a választópolgárok „etetésének-itatásának”, ajándékozásának a tilalma. A szabályoknak a választási törvényből való törlését a jogalkotó azzal indokolta, hogy egyedi esetekben büntető eljárást indítanak az elkövetőkkel szemben. Létrejött annak a lehetősége, hogy a csalással megválasztott jelöltek képviselők lehessenek, és majd egy későbbi büntető eljárás keretében vonjanak egyes személyeket büntetőjogi felelősségre. A büntető eljárásnak, hacsak a csalást a képviselő nem személyesen követte el, nincs kihatása a mandátumra, így a büntetőeljárás keretében megállapított felelősség nem érinti a mandátumot.

A kampány időtartamát a Ve. 50 napban határozta meg, így előtte törvényesnek tekintettek a választási szervek minden „etetést-itatást”, illetőleg a kampányidőszakban az önkormányzatok által végzett „szociális” tevékenységnek értelmezték. Tilalom hiányában általánossá vált a szavazópolgárok utaztatása. Törvényessé tette a jogalkotó, a korábban törvénytelenül készült Kubatov-listák használatát, a polgárok politikai szimpátia alapján való nyilvántartását a pártok számára. Választási kampányt mindössze a szavazás napján, a szavazókörtől 150 méteres körzetében tilos folytatni, így gyakorlatilag a pártok kézen fogták a szavazókat és a szavazókör bejáratáig kísérték őket.

A jelölés új szabályaival a törvény teremtett lehetőséget arra, hogy az ajánlóívekkel nem létező pártok is indulhassanak a választáson: egy választópolgár bármennyi jelöltet/pártot támogathatott aláírásával. Általános volt a pártok között az ajánlóívek adás-vétele, lemásolása. A közvélemény által világosan látott és ismert törvényellenes folyamatot legalizálta a NVB és a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője, mert az aláírások ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörének a hiányát állapította meg. A jelölési folyamat eredményeként 8 párt indíthatott országos listát, amelyek a bírósági bejegyzésen kívül nem rendelkeztek társalmi támogatottsággal. 8 olyan párt szerepelt a szavazólapon, amelyek csupán de iure léteztek.

A kormány a költségvetésből jelentős összeggel támogatta az országos listát indító pártokat. A pártoknak az állami támogatással gyakorlatilag nem kellett elszámolni, míg az egyéni választókerületi jelölteknek igen. A kampányfinanszírozásra a pártok – az állami támogatás mellett – saját erőforrásokat is felhasználhattak anélkül, hogy annak forrásai átláthatóak lettek volna.

 A kormány már a kampányidőszak előtt megalkotott médiaszabályozással gyakorlatilag saját hatalma alá vonta a médiát. Különösen súlyos csapás érte a közszolgálati MTI-t, a rádiót és televíziót, azzal, hogy egy döntési centrumba került az MTVA létrehozásával a médiahatóság, a frekvencia gazdálkodás, továbbá a hírek és műsorok elkészítése. Sem a választási kampány előtt, sem a kampányban az ellenzéki jelöltek és pártok érdemi megjelenésre nem kaptak lehetőséget, a kampányban a híreket eluralta a kormányzati negatív kampány, az ellenzéki politikusok kriminalizálása.

Az országgyűlési választás kitűzését követő napon is változtak a kampányszabályok, pl. a fővárosi közgyűlés megtiltotta az utak mentén az ellenzék részére plakátok elhelyezését.

A kormány a kormánypártokat az adófizetők pénzéből népszerűsítette. A kormányhoz közelálló médiacégek nem adtak felületet az ellenzéki pártok részére óriásplakátok elhelyezésére.

Az európai uniós és az önkormányzati választásoknak nincs semmilyen kampányfinanszírozással kapcsolatos törvényi szabályozása.

Az EBESZ/ODIHR véleménye szerint a kormánynak a média fölött túlhatalma volt, a „baráti civil szervezetek” befolyásolták a választókat az informálódásban, és a kampányfinanszírozás átláthatatlansága elfogadhatatlan egy demokratikus választáson.

A választási rendszerek

Magyarországon 1989-től a sokpárt-rendszer keretei között a választási rendszer a két legtöbb szavazatot elért pártnak kedvezett a szavazatoknak mandátummá alakítási folyamatában. Az un. töredékszavazatokat újraszámláló országos listán a vesztes szavazatok is mandátumot eredményeztek. A választáson induló pártok a jelölés folyamatában tényleges társadalmi támogatottságot kellett felmutatniuk, hogy felkerüljenek a szavazólapra. A választás kétfordulós volt, hogy az első forduló önálló megmérettetései után köthessenek koalíciót a pártok.

A 2014. évi választásokra kialakított új országgyűlési választási rendszer egy politikai csapda volt az ellenzéki pártok számára, amelybe az ellenzéki pártok beleestek.

A kétfordulós választás egyfordulós lett, és az ellenzék nem ismerte fel, hogy politikai koalíciót nem a választások után, hanem előtte kell megkötni.

A jelölés új szabályai és a visszaélések tömegesen új pártokat hoztak a szavazólapra, amely tovább fragmentálta a szavazatokat. Különösen antidemokratikus jelölési szabály, hogy nemzetiségi országos listát, csak meglevő országos nemzetiségi önkormányzatok állíthattak, így a választópolgár nem szavazhatott más jelöltre, csak amelyiket az önkormányzat kijelölt számukra.

A kétszavazatos választási rendszerben az egyéni – listás mandátumok arány megváltozott (korábban 186:210 volt, a változtatás után 106:93), és ennek hatására a szavazatoknak a mandátumokhoz viszonyított aránya még torzabb, aránytalanabb lett a legtöbb szavazatot elért párt javára.

A töredékszavazatokat a vesztes szavazatok mellett kiegészítette a parlamenti kétharmad azzal, hogy az egyéni választókerületi győztesnek a 2. helyezetthez képest „győztes szavazatai” felkerültek az országos listára, és ott újabb mandátumokat nyerhetett vele a győztes párt. A Fidesz-KDNP az ilyen prémium töredékszavazatokkal 6 mandátumot ért el a 199-ből. E nélkül a mandátumok nélkül a Fidesz-KDNP-nek nem lett volna kétharmados többsége az Országgyűlésben.

Az EBESZ/ODIHR megállapítása szerint a 2014. évi parlamenti választáson a Fidesz-KDNP a választási törvények eltorzítása nélkül nem nyert volna kétharmados parlamenti többséggel.

Budapest főváros közgyűlése választási rendszere kifejezetten a parlamenti kétharmadnak kedvező fordulatot vett. A korábbi választáson a választópolgárok arányos választási rendszerben, pártlistákra szavazhattak közvetlenül, addig az új rendszerben közvetetté vált a választás, mert a fővárosi kerületekben győztes polgármesterek töltik be a fővárosi közgyűlésben is a képviselői helyeket. Az arányos választási rendszer helyébe egy többségi választási rendszer lépett, amely kifejezette a legtöbb szavazatot elért pártnak kedvez. További visszaélés a választási rendszerrel, hogy hatszoros különbség keletkezett egy-egy fővárosi közgyűlési tag megválasztásában: a kis lakosságszámú kerületekben 20 ezer, míg a nagy lakosságszámú kerületekben 120 ezer polgár szavazhatott. Ez a szabály nyílt megsértése a választójog egyenlősége elvének. Ez a megoldás biztosította a kormánypártok többségét a fővárosi közgyűlésben, arányos választási rendszerben nem lett volna többsége a Fidesz-KDNP-nek a fővárosi közgyűlésben.

Az európai uniós parlamenti választási rendszer 2004. óta lényegileg változatlan szabályok mellett működik.

A szavazólapok manipulációja

A szavazólapokon társadalmi támogatottságot nélkülöző módon 8 nem létező párt is szerepelt.

A parlamenti kétharmad megszüntetett egy hagyományosan létező szavazási módot, a kapcsolt lista lehetőségét. A kapcsolt lista a közös listának egy olyan formája, hogy a választópolgár a közös listát alkotó pártok közül megjelölhesse azt a pártot, amely miatt a közös listára szavazott. A szavazatok összeszámlálása után a választási eredmény megmutatja, hogy a közös lista pártjai közül az egyes pártok hány szavazatot kaptak. A módosított törvény alapján nem állapítható meg, hogy a közös lista pártjai mennyi szavazatot kaptak. A választási eredményekből nem állapítható meg a Fidesz-KDNP közös listából hányan szavaztak a KDNP-re, továbbá az sem állapítható meg, hogy a demokratikus ellenzéki pártokra külön-külön, mennyi szavazat esett.

A demokratikus ellenzék nem kifogásolta ezt a szavazási módot, holott ez a szavazási mód elemi politikai érdekeiket csorbította.

A szavazás napjai (2014. április 6., május 25., október 12.)

A választási eljárásban a szavazás napjai lényegileg egy egyetlen szakasz, amely zökkenő mentesen és csupán a szokásos kisebb törvénysértések mellett bonyolódott le. A nemzetközi megfigyelői választási gyakorlatban jól kirajzolódó irányzat, hogy azok a kormányok és pártok, amelyek nem követik a választások alkotmányos alapelveit, továbbá a „szabad, tisztességes és átlátható” választások euroatlanti standardját, már azok sem a szavazás napjára koncentrálva akarják primitív csalással megnyerni a választásokat. A választási visszaélések egyre inkább eltávolodnak a szavazás napjától, és már időben jóval korábban megkezdődik választási rendszer torzítása a közvélemény-kutatási eredményeknek a felhasználásával a törvényalkotási folyamatokban, illetőleg a média monopolizálásával.

A nemzetközi megfigyelők ajánlásai

Az EBES/ODIHR nemzetközi megfigyelői 2014. nyarán végleges jelentésük ajánlásainak 11. pontjában a választásokat úgy minősítették, hogy azok nem minősíthetők demokratikusnak. A megfigyelők harminchat törvénymódosítási ajánlást tettek, mint amelyek a közelgő önkormányzati választások demokratikus voltának előfeltételei. A kormány az ajánlásokat figyelmen kívül hagyta, így érthető, hogy a nemzetközi megfigyelők küldésére vonatkozó újbóli meghívást az EBESZ elutasította. Ez az elutasítás világosan kifejezi azt, hogy az EBESZ már nem látta értelmét nemzetközi megfigyelők küldésének, melyek megjelenése csak legitimálta volna az önkormányzati választások aggályos elemeit.

Összességében

A 2014. évi országgyűlési és önkormányzati választásokon a Fidesz-KDNP érte el a legtöbb szavazatot. A választások félig szabadok voltak, mert olyan pártok is indulhattak a választáson, amelyek tényleges társadalmi és politikai támogatással nem rendelkezetek.

A választási törvények rendelkezéseinek egy része sértette a választójog alkotmányos alapelveit. A Fidesz-KDNP visszaélve parlamenti kétharmados többségével olyan választási matematikai megoldásokat alkalmazott, amelyek kizárólag a legtöbb szavazatot elért pártnak kedveznek, háttérbe szorítva a többi pártot és jelöltet.

A 2014. évi országgyűlési és önkormányzati választások tisztességtelenek és átláthatatlanok voltak. Már a választási törvények sem biztosították a garanciákat a választások elfogulatlan lebonyolítására és finanszírozására. A választási szervek gyakorlata rendszeresen túltett még a törvény egyoldalúságán is. A szavazás napján csupán a szokásosnak tekinthető szabálytalanságok voltak.

A 2014. évi európai parlamenti választás tartalmilag törvényes rendben megtörtént, azonban a választási eljárás problémás elemei itt is jelentkeztek.

Az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése előírja, hogy az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek választása „a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson” történik. A 2014. évi országgyűlési képviselők, továbbá önkormányzati képviselők és polgármesterek választása nem felelt meg az Alaptörvény áltál állított követelménynek sem.

A Szalay László Kör álláspontja szerint a fentiekből kényszerítően adódik az a következtetés, hogy haladéktalanul új választási törvényeket kell készíteni egy szabad, tisztességes, arányos és átlátható választási rendszerben lebonyolítható választások előkészítése érdekében. Ha a 2010-14-ben készült törvények alapján kerül lebonyolításra a 2018. évi vagy ezt követő választás, akkor annak az eredménye ugyanolyan torzító választási törvény alapján alakul ki, amint 2014-ben megtörtént.

 

Az új választási törvénynek – ha a politikai és szakmai konszenzus az egyéni választókerületek többsége mellett dönt – akkor kétfordulósnak és arányos eredményt biztosítónak kell lennie.

 

Európaihoz méltó megoldást az egyfordulós pártlistás szavazás és egy arányos választási rendszert tartalmazó törvény hozhat.

 

A választási eljárásban meg kell teremteni az esélyegyenlőséget biztosító és a csalásokat megelőző eljárási szabályokat. A választási szervek és irodák, a jogorvoslatokat elbíráló bíróságok függetlenségét biztosítani kell.

 

A szabad, tisztességes és átlátható választás a demokratikus hatalomgyakorlás szükséges, de önmagában elégtelen feltétele. Elengedhetetlen az állami hatalomban az emberi jogok, a tulajdonjogok és politikai szabadságjogok, a hatalommegosztás elveinek az érvényesítése, a média szabadsága.

 

A szabad, tisztességes és átlátható választáson való részvétel minden állampolgár erkölcsi kötelessége!

 

Budapest, 2014. november 16.

Szalay László Kör 

2 komment

A Szalay Kör javaslata a kormányzat szerkezetére

2014.02.24.

 

I.

A köztársasági elnök törvényben meghatározott összetételű felügyeleti tanács

  1. javaslatára kinevezi, felmenti a legfőbb ügyészt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, továbbá az önálló államigazgatási szerv vezetőjét,
  2. közreműködésével alkotmányossági felügyeletet gyakorol az ügyészség, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az önálló államigazgatási szerv tevékenysége felett.

A köztársasági elnök kinevezi, felmenti

  1. a legfőbb ügyész javaslatára a legfőbb ügyész helyetteseit,
  2. a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslatára a Magyar Nemzeti Bank elnök-helyetteseit,
  3. az önálló államigazgatási szervek vezetőjének javaslatára az önálló államigazgatási szervek vezetőjének helyetteseit

A felügyeleti tanácsok összetétele:

A)    Ügyészségi Felügyeleti Tanács tagjai

  1. a Kúria elnöke,
  2. az igazságügyért felelős miniszter,
  3. a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöke,
  4. az Országos Ügyészi Egyesület elnöke,
  5. a Magyar Tudományos Akadémia büntetőjog-tudományokkal foglalkozó képviselője.

B)     A Jegybanki Felügyeleti Tanács Tagjai

  1. az Állami Számvevőszék elnöke,
  2. a Költségvetési Tanács elnöke,
  3. az igazságügyért felelős miniszter,
  4. a Magyar Bankszövetség elnöke,
  5. a Magyar Tudományos Akadémia makrogazdasági tudományokkal foglalkozó képviselője.

C)     A Közbeszerzési és Versenyjogi Hatósági Felügyeleti Tanács tagjai:

  1. az igazságügyért felelős miniszter,
  2. a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke, a közbeszerzési szakértők országos egyesületének vezetője,
  3. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke,
  4. a Magyar Mezőgazdasági Kamara elnöke,
  5. a Transparency International magyarországi képviseletének vezetője.

D)    A Média- és Hírközlési Hatósági Felügyeleti Tanács tagjai

  1. az igazságügyért felelős miniszter,
  2. a Magyar Filmművészi Szövetség elnöke,
  3. a Magyar Tartalomszolgáltatók Szövetségének elnöke,
  4. a Magyar Tudományos Akadémia médiatudományokkal foglalkozó képviselője,
  5. Artisjus.

Szólj hozzá!

Javaslat a jogalkotás rendjének szabályozására a jó kormányzás és az alkotmányosság követelményének tükrében

2014.02.24.

Az Alaptörvény javasolt pontosítása. (A Szalay Kör által javasolt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg 2013. május 8.-i változataalapján készült)

[E) cikk] 5. §

(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.

(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.

 

(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

 

Szólj hozzá!

Mit tartalmaz a paksi szerződés?

2014.02.24.

Elemzés a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó magyar – orosz nemzetközi szerződés egyes nemzetközi jogi vonatkozásai, a magyar szuverenitást érintő egyes kérdéseiről

 

3 komment

Alkotmánybíróságról szóló törvény koncepciója

2013.12.05.

A koncepció célja

1. Jelen törvénykoncepció célja, hogy felvázolja azokat az alapvető változtatásokat, amelyeket a hatályos Abtv.-n mindenképpen át kell vezetni az Alaptörvény normativitásának, az alkotmányosság, a jogállamiság, a hatalommegosztás és az alapjogok védelme elvének teljes körű visszaállítása és további biztosítása érdekében.

 

2. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért a Koncepció a hatályos Abtv. szerinti sorrendben tárgyalja a koncepcionális szabályozási területeket. A Koncepció – elnevezéséből adódóan – nem tér ki az összes szabályozási részletkérdésre, hanem csak azokra a problémákra, melyek alapvető jelentőségűek az Alkotmánybíróság eljárása és jogállása szempontjából.

 

Szólj hozzá!

Szurday Kinga: A jogalkotás rendjének szabályozása a jó kormányzás és az alkotmányosság követelményének tükrében

2013.12.05.

Bevezetés:

 

A Szalay László Kör azon célkitűzésének megvalósítása sorában, amely arra irányul, hogy a maga eszközeivel fellépjen annak érdekében, hogy Magyarország törvényes rendjének, közjogi rendszerének jogállami és alkotmányos volta helyreálljon, felülvizsgálni javasolta egyebek között a jogalkotási törvényt is. Jelen anyag e célkitűzés megvalósítása érdekében a téma széleskörű áttekintésével a szabályozási koncepció kialakítása, illetőleg egyes koncepcionális kérdések eldöntése céljából készült.   

 

A jó kormányzás és a jogállamiság garanciái[1] biztosításának egyik legfontosabb eszköze az alkotmányos követelményeknek mind tartalmilag mind formailag megfelelő jogalkotás. A jogalkotás rendjének szabályozását, mind e célkitűzések megvalósítása formai követelményeinek összességét azonban – a jogalkotási törvényen túlmenően – indokolt a jogállami működés szélesebb összefüggéseinek tükrében és eszközrendszerének figyelembe vételével  vizsgálni.

 

Szólj hozzá!

Gadó Gábor: A gazdasági alkotmányosság válsága Magyarországon II.

2013.09.23.

Példatár

 (a gazdasági alkotmányosság válsághelyzetét erősítő törvényekről)

 

Az alábbiakban a 2012 szeptemberétől 2013 szeptemberéig elfogadott törvények közül válogattam – hangsúlyozottan a teljesség igénye nélkül – annak érdekében, hogy az olvasó számára szemléltessen a gazdasági alkotmányosság válságát előidéző, illetve az azt erősítő jogalkotói döntéseket. Az egyes törvényeknek a vizsgált tárgykör szempontjából releváns rendelkezéseinek az ismertetése mellett utalok arra, hogy az adott szabály mennyiben (miért) sérti a gazdasági alkotmányosság jogi-etikai elvárásait.

 

A példatárban szerepelnek a törvény elfogadását kísérő politikai botrány miatt elhíresült törvények éppúgy, mint olyan produktumok, amelyekről talán még a szakmai közvélemény sem szerzett tudomást. Az összeállításban jelzem továbbá, ha a javaslatot nem a kormány terjesztette az Országgyűlés elé, és arról is számot adok, ha a benyújtott tervezet tárgyalására ún. kivételes sürgős eljárásban került sor.

Szólj hozzá!

Az igazságszolgáltatás jövőbeni alkotmányos helyzetéről II. rész

2013.09.21.

A tanulmány első része itt olvasható

IV. Reformot vagy modellváltást? Melyiket és mikor?

 

Az alapjogi lapszusok sora természetesen folytatható lenne, ám egy rövid – reformközpontú – tanulmány teherbíró képessége ebből a szempontból véges. A kialakult helyzetben elsősorban azon kell elgondolkodni, hogy melyik az a megoldás, amely a bírósági szervezet hosszú távú működése szempontjából a leghasznosabb és a legkevesebb sérelemmel jár az állampolgár oldalán.

Az megállapítható, hogy jelenleg a „joghoz való hozzájutás” körében a bíróságok – sem infrastruktúrájukat, sem működési feltételeiket, sem elhelyezkedésüket tekintve – nem tudják biztosítani a bíróság előtti egyenlőséget. Semmi nem mutat továbbá arra, hogy ezt a konfrontációt önerőből kezelni tudják, vagy, hogy belátható időn belül a problémák „önmaguktól” elcsendesednek.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása